Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-06-05 / 11. szám

XXIV-ik évfolyam. 11. szám. Budapest, 1908. junius 5. f // ■■ A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre. . . 12 kor. II Félévre.................6 kor. Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYŐR Gr Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-uteza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Derékv érdemes férfiúval fogyatkoztunk meg május hó 28-án. Ekkor költözött, életének 64-ik évében, jobb világba Steiner Pál. Bár nem patriarchiai, de a mai viszonyok között mégis tisztes kort élt és eléggé szá­mos életéveit mindig a közjóért való buzgól- kodásban töltötte el. Az ő nevéhez fűződik vendéglős szak­társaink «Jó b a r á t o k» czimü társaságá­nak megalakulása, amelynek mindvégig hű­séges gondozója, utolsó leheletéig szeretett elnöke volt. Ennek a társaságnak nagy érdemei van­nak, mert a kisvendéglősöket összehozta a nagyvendéglősök csoportjával s az idegen- kedők között a kölcsönös megértésből ro- konszenv és barátság fakadóit. Adja Isten, hogy Steiner Pálnak ez a szép áldásos vetése örökké viruljon és te­remjen. A lelkes magvető halála váratlanul ért bennünket, de hogy elhintett magvai jó földbe hullottak, mutatta az az őszinte rész­vét, amely temetésén megnyilatkozott. Emelkedett tolmácsolója volt ennek a • részvétnek, az elhunyt igaz emberségének az a gyönyörű magyar beszéd, amelylyel Broskó Gusztáv Adolf, a budapesti ág. ev. német egyház lelkésze oly meghatón búcsúztatta el a megboldogultat. A derék lelkész gyászbeszéde után társainak mély­séges gyászát, nagy veszteségünket Lukács János vázolta az ő ismert ékesszólásával. Ezzel átadtuk koporsóját a földnek, ne­vét az emlékezetnek. Béke hamvaira! * Lukács János a következő szép beszéd­del búcsúztatta el felejthetetlen barátunkat: Mélyen tisztelt gyászoló közönség! Szere­tett kedves barátom ! Pali bátyám ! Nekem jutott osztályrészül ama szomorú kötelesség, hogy hideg hamvaidat takaró ko­porsód felett elmondhassam a jó barátok nevében, valamint az én nevemben is azt a végtelen szomorú, bennünket nagy csa­pásként ért fájdalmat és keserűséget. Ha nem élne lelkemben a hit erős világa: mint a viharzó tenger hullámai által össze­tört hajónak roncsaként állanék itt, de hi­tem' erős; hiszem, hogy te nemi haltál meg, csak nagyratörő lelked vált el porhüvelyé­től, az a lélek, mely a vendéglősök, korcs- márosok iparáért küzdött, harcolt, hogy az elérhesse a boldogulást és az őt megillető biztos jövőt. Fájdalmunk végtelen nagy, mert nem halljuk ajkaidról a lelkesítő szót, hogy: «Tartsunk össze és szeressük egymást és legyünk igazi jóbarátok!» Te szoktad ezeket mondani. Megjelen­tünk itt koporsód mellett, kik téged be­csülni és szeretni tudtunk1, fogadást teszünk itt, hogy azokat az eszméket és elveket, me­lyet te hirdettél, diadalra juttatjuk. Ha ne­tán csüggednénk, a te szellemed erőt fog adni, ha az akaratban lankadnánk, a te szel­lemed serkenteni fog, mert amit te tettél: Istentől volt, mert hittél az egy igaz Isten­ben; hittél pedig azért, mert nem csak hü és szűk családi körödnek éltél, hanem sza­bad idődnek majdnem minden részét ven­déglői ipartársulatunk érdekeinek szenteléd. Isteni volt a te cselekedeted, azért te nem haltál meg, a te életed örökké való. Ez az lén hitem, szent meggyőződésem. Isten ve­led édes Pali bátyám! Isten veled a viszont­látásra ! Temetésen jelen voltak: Gundel János elnök, Maloschik Antal alelnök, Wilburger Károly pénztáros, Lippert Lajos, Kaszás La­jos, Palády László, Mohos Ferencz, Homor Gyula, Doktor László, Bartuschek Ernő, Eberhardt Gábor, Wolrab Ferencz, Szager József, Schnell József, Podoletz Ferencz, Kori István, Eisenbacher György, Hegyi Sándor, Markhardt András, Horváth József (budai), Doffing Frigyes, Bischof Pál, Sági József, Kerekes Pák Csuti Gyula, Jäger Ignác, Mis- key Lajos, Deutsch Pál, Hanzély Ferencz, Winkler József, Almássy József, Schmidt Konrád, Fodor Vendel, Garai Sándor, Lidi József, Konya Sándor, Potzmann Mátyás, Bayer János, Sommerer György, Fiedler Gusztáv, Tombátz Lajos, Scheiring János, Szebald József, Krist Sándor és Károly, Schaffhauser Endre, Krajtsovits Rezső^ Né­met János, Leyrer János, Pázmán Fülöp, Weisz Ferencz, Gebauer Ferencz, Pfreincz- perger F., ifj. Schlotter Antal, Hajós Ká­roly, Nesztor, Bakó, Horváth Dániel, Kossá János, Kamarás Mihály, Raksányi Gyula ny. al- járásbiró, Güntner Nándor, Farkas István, Muriács Ferencz, Madary László és Ihász György és számosán a család ismerősei és jóbarátai sorából. Az uj bortörvény. Magyarországnak nagy anyagi ér­deke s a közegészségnek legfőbb föltétele fűződik ahhoz, hogy a bor­pancsolás megakadályoztassék, illető­leg ez súlyos, visszariasztó következ­ményekkel járjon. Már eddig is volt tilalmazó törvé­nyünk, de ez elégtelennek bizonyult úgy tartalmánál, mint a végrehajtására és az ellenőrzésére vonatkozó intéz­kedések hiányossága miatt. Ebből az okból, valamint azért, hogy Ausztriában erre vonatkozólag szigorú és részletes törvényt alkottak szükséggé vált, hogy a törvényhozás elé nálunk is uj bortörvény-javaslat terjesztessék. Darányi földmivelési miniszter el­készült a javaslattal s ezt a minap FANDA ÁGOSTON hÄmesTer BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, [valamint József föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. A „Balatoni Halászati Társaság“ budapesti főelárusitója. Steiner Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom