Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-04-20 / 8. szám
1908. április 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 ZIMMER PÉTER halnagykereskedés. Czégtulajdonos: ZIMIVIER FERENCZ halászmester. Budapest, főüzlet: központi vásárcsarnok, telefon: 61 — 24, fióküzlet: V., Józseftér 4. sz. telefon : 62—39. Az egyedüli halkereskedő czég, mely az úri hártartásban és az előkelő éttermekben szükséges összes édesvízi és tengeri halfajokat állandóan raktáron tartja. Huniár, pisztráng, osztriga, rajnailazacz, langoust. Oundel János megjegyezte, hogy a szakiskola vezetése teljesen kifogástalan oly buzgó és erélyes kezekben, mint Glück Frigyes és a tanári kara, akik mindent elkövetnek, hogy ifjúságunk nevelését mentői magasabb színvonalra emeljék. Lukács János hosszabb beszédben fejtegette, hogy az ipartársulat érdekében, illetőleg a tagok toborzása érdekében mentői erélyesebb tevékenységet fejtsék ki. Ezután következett a számvizsgáló-bizottság jelentése, amelyből kiemeljük, hogy az 1907. évben az ipartársulat bevétele 17.122 kor. 01 fill., kiadása pedig 13.828 kor. 78 fill, volt, tehát a tiszta jövedelem 3293 kor. 23 fill. A társulat vagyon-mérlege 236.772 kor. 98 fill, vagyont és 121.744 kor. 40 fill, terhet mutat föl, tehát a valóságos vagyon 115.028 kor. 58 fill. A társulat 1908. évi költségvetése úgy a bevételt, mint a kiadásokat 13.900 koronával irányozta elő. A közgyűlés a zárszámadásra a felmentvényt megadta s az 1908. évi költségelőirányzatot elfogadta. Ezzel az ipartársulat közgyűlése véget ért s következett a temetkezési egyesület közgyűlése. A zárszámadás szerint a bevétel 3374 kor. 69 fill., mig a kiadás 2900 kor. volt, tehát a fölösleg 474 kor. 69 fill. A közgyűlés a felmentvényt magadta s Gunáel János elnöknek buzgó tevékenységéért köszönetét szavazott. Igaztalan vád. A közérdek követelménye, hogy a társulatok elnöki székéből a pártatlan objektivitás hangját halljuk s az elnöki meggyőződés tényeken, ne pedig üres gyanúsításokon alapuljon. Sajnáljuk, hogy ez ellen vétett tanúra Károly a Kisvendéglőtök Ipartársulatának elnöke, a ki a társulati közgyűlésén a többi között ezeket mondotta, illetve olvasta fel: Mikor mi hat év előtt, mint egy csecsemő-ipar- társulat megszülettünk, kérdem, mit tett velünk a mi anyánk ? Talán gondozott, ápolt, védett ? Nem! Hanem, mikor még méhében voltunk, még akkor sem saját vérével táplált, még akkor is mostohának tartott bennünket. Hát hogyan? — kérdik Önök. Azok tán nem voltak emberek? No ugye ? Akkor bár kicsinyek voltunk, mégis már nagyot gondoltunk. így okoskodtunk: vájjon úgy gondoz-e minket érdekeink képviselője, mint az emberi anya? És erre a kérdésre nemmel kellett felelnünk. Hanem úgy gondoz minket s érdekeinket mint egy állat, mely önző és csak saját érdekeit követi. De még igy sem kartársak! Csoda-e hát urak, hogy a józan természettel és észszel megáldott korcsmárosok igy szóltak önmagukhoz: Miért legyünk mi pelikán anyának a pecsenyéje, holott ha magunk keressük meg, mi is találhatunk pecsenyét. Ezzel a bölcs gondolattal indultunk világgá. Ez a mi születésünk és különéletünk története. S e ténynyel két dolgot bizonyítottunk be. Először azt, hogy oktalan dolog oly anya mellett élni, ki nem táplál, hanem magzatából élősködik s másodszor, hogy életrevaló magzat voltunk és vagyunk, csecsemő létünkre is bátran szálltunk le az élet vizére s fennmaradásunk feltételeit rögtön meg is találtuk. Megmutattuk, hogy az Isten nemcsak észt adott nekünk, de azt használni is tudtuk. Megizmosodtunk, megerősödtünk annyira, hogy mostoha anyánk már saját létét félti tőlünk. Hat év alatt országos kiterjedést öltöttünk. Rövid múltúnk mögött nagy eredmények vannak. Ez feltüzel és biztat a jövő küzdelemre is Bátraké a szerencse, Kartársak ! Ez bebizonyult tény. Aki gyáva, hadd maradjon hátra, menjen mostohánk foszlósnak induló, elaggott testéhez, De ne ránk vessen, ha azzal gyorsan ki is múlik. Hát ez, bizony, igaztalan vád. Az „anya“, régi ipartársulatunk nem bánt mostohán egyetlen tagjával sem s igy azokkal a kisvendéglősökkel sem, akikhez Janiira epés szavait intézte. A kisvendéglősök mit sem kértek, amit régi ipartársulatunk illetékes helyeken ne szorgalmazott volna. A mit elértünk a vendéglősipar javára, annak érdeme mind régi ipartársulatunk nevéhez fűződik; tehát Janura brutális hangú hadüzenete megokolatlan. Ne a gyűlölködés útját válasszák kis- vendéglőseink, hanem fogadják el az együttműködés testvéri jobbját, amelyet Gundel János a régi ipartestület nevében nagylelkűen nyújtott feléjük. Csakis összetartással védhetjük meg érdekeinket, másképp vesztünkbe indulunk. Társas reggeli: Április 24-én: Schnell József vendéglőjében, IX., Bokréta-utcza 20. Május 1-én: Doffing Frigyes vendéglőjében, VII., Dohány-utcza 90. Május 8-án: Petánovits József éttermében, „Metropol“-szálloda, VII., Rákóczi-ut 58. szám. Május 15-én: Kamarás Mihály vendéglőjében, VIII., Köztemető-ut 25. „Jó barátok“ összejövetelei. (Utánnyomás tilos). Április 22-én: Fürst Tivadar vendéglőjében, IV., Városház-utcza. Április 29:én: Doktor László vendéglőjében, IX., Üllői-ut 1. Május 6-án: Marchardt András vendéglőjében, VIII., Mária Terézia-tér 1. Május 13-án: Eberhardt Gábor vendéglőjében, VIII., Gólya-ufcza 32. Május 20-án: Bakó István vendéglőjében, X., Asztalos Sándor-ut 14. Május 27-én: Homor Gyula vendéglőjében, VII., Erzsébet királyné-ut 36. KÜLÖNFÉLÉK. Vendéglősök küldöttsége a Törley-gyárban. Gundel János, Petánovits József és Wilbur- ger Károly a budapesti vendéglős-ipartársu- lat képviseletében ma Törley Dezső és Bálint, Szente Imre, Pfender Emil és az egész tisztikar jelenlétében meleghangú üdvözlő beszéd kíséretében átadták özv. Törley Józsefné úrnőnek a vendéglős-ipar- társulat hálairatát a különböző vendéglősipari nagy adományokért. Gundel János hatásos üdvözlő beszéde után Petánovits József elnök az idei bál fényes kiállítású Törley-tánczrendjéért mondott a ház úrnőjének köszönetét. A küldöttség ez alkalommal is a Törley-ház vezetéséről és működéséről a legjobbat tapasztalta. A nagylelkű úrnőnek gazdag adománya alkalmából ez utón is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Pinczéregylet Boszniában. Mező István, érdemes szaktársunk buzgóságának újabb fényes jelét adta. Ugyanis fáradozása folytán Sarajevóban megalakult a pinczéregylet „Bosn. Herz. Kellnerverein in Sarajevo“ czimen. Különösen ragyogóvá teszi Mező István érdemét, hogy bár ötféle nemzetiség van az egyletben s a szerbség a túlnyomó többség, mégis a szerb mellett a magyar is hivatalos nyelvvé Ion. Az egyesület elnöke szintén Mező lett s igy annak magyar szellemű vezetése biztosítva van. Három havi működése alatt egész kis vagyont gyűjtött össze az ifjú egyesületnek. Alapító tagjai lettek: Louis Francois és Törley czégek, Mattoni, Pilseni sörgyár, Sarajevói sörgyár, Vlahóv zárai likőrgyáros. Márczius 30-án pedig Mező István oly változatos programmu családi estélyt rendezett Rácz Józsi zenekarának közreműködésével, hogy 200 kori,nát jövedelmezett az egyesületnek. A derék elnöknek a magyarság hálás üdvözletét küldjük, az ifjú egyesületnek pedig fényes jövőt kívánunk. Ä hentes-ipartársulat közgyűlése. A budapesti hentesipartestület márczius 22-ikén tartotta meg közgyűlését Brauch Ferencz elnöklésével. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az évi jelentést, a zárószámadást és az 1908. évi költségvetést. Ezután a választácok következtek. Elnökké újra Brauch Ferenczet választották meg, alelnökké pedig Kochornyik Istvánt. Az ipartestület elöljáróságába megválasztották Hoffer Gyula hentesmestert. A közgyűlés tárgyalta ezután az egységes záróóra kérdését. Hosszú vita után sem jött azonban Budapesti föpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet BUDAPEST, VII. kér., Baross tér 18« Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyős feltételeinkről. Felvilágosítással minden hányban szolgál a társulat vezetősége.
