Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-11-05 / 21. szám
XXIV-ik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1908. november 5. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . , 12 kor. Félévre .................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R megváltás feltételei. Zavaros időket élünk, nyomasztó viszonyok súlya alatt nyögünk. Bizonytalanság között, kedvehagyottan ödöng a nép s elmerülve a megélhetés gondjaiban, kihaltnak látszik a szivekből a nemesebb érzés, az eszmények világa. Megdöbbentő jelenségei tolulnak elénk az erkölcsi eisilányulásnak, a pénzért való mindent áldozásnak. Egyszer egész élet tisztessége hamvad el a pénzisten szennyes oltárán s a ki áldozza, magasan állt, a írón fényénél sütkérezett. 0, ki egész emberöltőn át becsülésben élt, a pénzért nem irtózott a becstelen haláltól. Itt egy ifjú dobja a lángok közé jövendőjét, ott gyilkos fegyver villan néhány czafatos bankóért. A hitvesi hűség, leányi szeplőt- lenség áru lett; az emberség kothur- nusa nyomban levándorol rólunk, ha az arany csengése hívogatja. Az iró tolla, művész ecsetje kelletlen, értéktelen jószág, ha meg nem vásárolható. A ki bármely téren vállalkozni akar, de embertársainak csalását, becsapását nem foglalja üzlete tervébe, úgy tőkét hiába hajszol ; ellenben a szédelgés nem hiába kopogtat a milliomosok ajtaján. Minden bizonynyal kétségbeejtő tünetei ezek a sülyedésnek, egy nemzet halálos ernyedésének. Ám ha megerőtetjük szemünket, hogy némileg átlássunk a rothadás párázatán, úgy egy kis derű csillan erre a képre. Észre kell vennünk, hogy a pálott felső réteg alatt a nép romlatlan állapotban huzza meg magát, busul- tan, de reménykedve varva a jobb időket, a mikor ismét elfoglalja trónját a becsület és igazság s a nemzeti eszmék diadallal foglalják el helyeiket a fórumon. A leányzó tehát nem halt meg csak alszik ; ennélfogva jobbjainkra az a kötelesség hárul, hogy ébredésén munkálkodjanak. Ennek pedig első feltétele, hogy zsibbasztó anyagi helyzetünkön javítsunk. E végből át kell alakítanunk gazdasági viszonyainkat. Ebben a tekintetben sok kedvező jelenséggel találkozunk. Ezek között első helyen áll Kossuth Ferencznek az a nagy sikere, hogy a kiegyezést szerződéssé változtatta, tehát részünkről ez, ha lejár, egyol- dalulag felbontható. ■ A kiegyezés ezzel megszűnt közjogi tényezőnek lenni, egyszerűen gazdasági kötéssé lett; tehát közjogi komplikácziókat elő nem idézhet. Másik kedvező jelenség, hogy a nemzeti bank megvalósítása nem kérdés többé, nem politikai probléma s igy anyagi függetlenségünk akadályát nem képezheti. Ám ezeknek nemzeti szellemben való megoldása a jövő feladatát képezi; de vannak oly jelenségek is, a melyek már közeli holnapunkat illetik, ennek termik gyümölcseiket. Ilyen ipari intézményeink refomja, a mi sok csiráját hordja magában iparunk anyagi föllendülésének. Ilyen a végrehajtási törvény, a jövedelmi adózás végleges rendezése stb. Ám adózásunkat reformálnunk kell az egész vonalon úgy, hogy az adó ne támadja meg a tőkét, ne a jövedelem életszükségleti részét, hanem csupán a jövedelem fölös vagy luxus- czélokat szolgáló részét terhelje. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk adózásunk mai rendszerét, úgy ezt fenntartás nélkül el kell Ítélnünk. Bárhova tekintsünk is, azt kell látnunk, hogy az adó nemcsak egy tálból eszik a polgárokkal, hanem ezek elől éppen a tápláló falatokat halássza ki, az üzlethez szükséges forgótőkét terheli meg. Ennek nem szabad igy maradnia, mert koldusbotra juttat bennünket s a nyomor ágyából nemzeti megujho dás nem születhetik. A napokban hallottuk sző!ősgaz_ dáink szavát, a kik a pusztulás ve_ szedelme ellen védekezendő, törne gesen sereglettek a székesfővárosba- hogy a boritaladó eltörlését köve, teljék. Mindenki elismerte, hogy kívánalmuk nemcsak közgazdasági, hanem közegészségi és közerkölcsi követelmény is, de azt vetették ellene, hogy addig nem teljesíthető, mig az állam elmaradó jövedelmének pótlást másutt nem talál. Mi erre azt mondjuk, van pótlás: adóztassák meg, mentői jobban adóztassák meg az italgyártásra használt szeszt. Bevalljuk, hegy ez még magában nem elég arra, hogy adózásunk teljes egészében uj, igazságosabb és kevésbbá terhelő alapokra fektet- tessék. Az államnak uj jövedelmi forrásokat kell nyitnia. Ilyenekül kínálkozik a kötelező állami biztosítás behozatala, az állami földhitel, a közjegyzőségek és gyógyszertárak államosítása. Maga a biztosítási intézmény államosítása bőven ellátná az állam- kincstárt, úgy, hogy a jövedelmi adó és a földadó minimumra volna szálFanda Ágoston és 7IMMFR FFRFNP7 halászmester Budapesten. Föüzlet: Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24. Zimmer Peter utóda fc Ilii Ifi un I LfiLlluL Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. ínterurban telefon: 61—24. Alapittatott 1820. A „Balatoni Halászati reszv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászmester, Budapest. Az egyedüli halkereskedő czég, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara szamára
