Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-10-05 / 19. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1908. október 5. visszaélések, — tisztelet a kivételeknek, — nem csak a mi vitális érdekeinket sértik, hanem elsősorban és nagy mértékben a közrendet, közegészséget és a közmorált. Ugyancsak ebben a czimben van szabályozva a munkaközvetítés: Az 535-ik §. kimondja, hogy: <<e törvény és cselédszerző ipar gyakorlására az 536-ik §-ban megállapított kivételektől eltekintve, (színházak, művészeti személyzetének közvetítése és analog tárgyú közvetítések vannak itt kivéve) ipar-engedély nem adható. E helyett kreáltatnak községi és kerületi munkaközvetítő intézetek, ez utóbbiak minden kereskedelmi és ipar kamara székhe- helyén. Lesz azonkívül, Badapesten, egy székes-fővárosi munkaközvetítő főintézet, amelynek feladata, a székes-főváros területén, a községi munkaközvetítő intézetek teendőinek ellátásán felül, a munkaközvetítést, az egész ország területén, egységesen rendezni és szabályozni, valamint a munkakereslet és kínálatot, az egész ország területére nézve kiegyenlíteni. A munkaközvetités díjtalan lesz. Örömmel üdvözöljük ezen intézkedéseket, megfogják szüntetni egyfelől a munkás, másfelől a munkaadó kizsarolását, kizsákmányolását. És bár nem palástolhatunk el némi aggodalmat, főleg amiatt, hogy a társulatok kezéből a közvetítés eszközlése kivétetik, de azon reménységünket kapcsoljuk ezen intézkedésekhez, hogy a munkaközvetités eszközlésébe az érdekeltség is be fog vonatni, sőt nem csak bevonatni fog, hanem annak munkájában tevékeny részt is venni. A munkában, egy fárasztó munkában való osztozást kérünk, hisszük1 hogy ezt lehetővé teszik számunkra! Végül szól még a cim, a munka beszüntetések és kizárásokról. Azt hiszem uraim ! ezen dolgok majdnem mindnyájunknak szomorú emlékeket juttatnak eszünkbe. Nem ide tartozik, hogy most, az idevonatkozó számtalanszor előfordult eseményeknek rugóit, okait keressük ! Lehet az egyik küzdő fél részéről jogos kívánság, lehet félreértés, lehet rosszakaratú tel- hetetlenség. Mindegy, minket most nem ez érdekel, hanem egyedül csak az a szomorú jelenség, hogy munkabeszüntetések és kizárások a mi iparunkban is többször előfordultak, és annak életét sokszor megbénították, válságba hozták. Nos, igen tisztelt közgyűlés! az uj törvény ezeken az anomáliákon is segíteni akar. Részletesen és szabatosan szól ez a törvény mindkét fél megállapodásairól, és egyezményeiről, melyek ilyen törekvéseket szolgálnak, felsorolja, hogy melyik megállapodások és egyezmények tilosak, általános elvként statuálván, hogy csak azok jogérvényesek, melyek a törvénybe, törvényes szabályokba vagy a jó erkölcsökben nem ütköznek. (541.) Vizsgálat alá véve ezen intézkedéseket, felsorsolásuk ezen a helyen, visszaélés volna az önök türelmével, — azt találjuk, hogy bár egynémely szakasz még rászorul a re- vidiálásra, de nagyjában és egészben véve, az intendő becsületes és az intézkedések kielégítők. I IV' Tisztelt közgyűlés ! Igen tisztelt Uraim! i Eljutván ismertetésemnek utolsó részéhez, I engedjék meg, hogy ezen részre figyelmüket kiválólag felhívjam. Valamennyiünknek élénken emlékezetünk- | ben él, az a küzdelem, melyet agitácziók- kal, kérvényekkel és minden jogos eszközzel, több mint egy évtized óta folytatunk, és amelyet röviden azon jelszó alatt lehet i kifejezni: Társulati kényszer! Sorsunk job- j I bulása, iparunk emelése, jelentőségünk gya- ! rapodása, autonómia, intézkedési jogkör, anyagi eszközök, erkölcsi súly: mind ezzel vonz, biztat bennünket ez a két szó ! Nem hiszem uraim! hogy önök között bárki, ellensége volna ennek az eszmének, mert csak a nem érdeklődők vagy a tudatlanok, vagy a rosszakaratuak és kicsinyhitüek tagadhatják, hogy az egyesülésben nagy és megdönthetetlen erő rejlik. Uraim! Amiért küzdöttünk, amibe jövőnk horgonyát vetettük, a megvalósulás küszöbén áll! A tető alá készülő törvény, a kötelező társulás alapjára támaszkodik! Arany szavak, amiket az indokolás idevonatkozóan mond : «A kötelező társulás alapjaira állva, az érdekeltség önerejébe veti hitét és erre bízza a viszonyok szabályozásának lehetőségét.» «Ebben ne velő leg kíván hatni iparos osztályunkra.» Lássuk közvetlenül ezen nagyfontosságu intézkedéseket! Idézem a törvény szavait: 604. §. «Akik az e törvény hatálya ialá eső valamely foglalkozást önállóan űznek az e fejezet értelmében szervezendő testületek kötelékébe tartoznak.» 605. §. Ipartestületet minden törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú város, úgyszintén járás területén kell alakítani.» 613. §. azt mondja, hogy: «Budapest fő- és székváros területén, minden iparág részére, melyhez legalább 100 önálló iparos tartozik, külön ipartestületet ' kell szervezni.» És a 624. §., mely kimondja: I »Az ipartestületnek tagja, foglalkozásának terjedelmére való tekintet nélkül m i n- i d e n k i, aki az ipartestület illetékességére nézve megállapított területen, az e törvény rendelkezései alá eső, valamely ipari foglalkozást önállóan üz.« A 627. § szerint: »Aki az e törvény hatálya alá eső foglalkozását már a foglalkozására és szakmájára nézve e törvény szerint létesülő testület megala- í kulásakor űzi, a testület megalakultával; a ki pedig azt későbben kezdi meg, annak meg- j kezdésével válik a testület tagjává.« Nagy horderejű intézkedések ezek, igen tisztelt uraim! Küzdelmünk sikere, egy szebb jövő záloga rejlik bennük. Lehetetlenség, hogy e ponton ki ne fejezzük a kereskedelmi kormánynak köszönetünket, a küzdőknek pedig elismerésünket, hálánkat. Tisztelt közgyűlés! Érzem, bevallom, hogy még sokkal tartozom önöknek. Beszámolásom nem teljes, nem kimerítő. Sokról kellene még megemlékeznem. Mindjárt ezen a ponton, az ipartestületnek a tervezetben megrajzolt feladatáról, hatásköréről ----és nem is állhatom meg, hogy meg ne említsem, hogy az uj ipartestületnek számottevő fegyelmi hatásköre lesz; pénzbírsággal, a testület szolgáltatásainak élvezetétől és az általa fentartott intézmények használatától való kizárással, úgyszintén a szenvedő választójognak és a tanácskozási és szavazati jognak felfüggesztésével leend joga sújtani a fegyelmi vétséget elkövető tagokat. Kellene még beszélnem az úgynevezett ipari és kereskedelmi egyesületekről, melyek a tagok gazdasági érdekeit szolgáló állandó egyesülések lesznek, külön az iparosok és külön az alkalmazottak számára. Hogy ezen egyesület czéljai között a legfontosabbik a szerződések kötése. Hogy ezen egyesület is gyakorol a tagjai fölött rend- hatóságot, sőt ezer koronáig terjedhető rendbírságot is szabhat ki. Mindezek érdekes, a figyelmet megérdemlő dolgok volnának. Meg kellene még említenem, hogy a czégtáblán köteles lesz minden vendéglős a nevét kitenni. Ugyancsak beszélnem kellene a munkásügyi választmányokról és munkáskamarákról, e véleményadásra rendelt szervekről és annak lehetőségéről, hogy a jelenlegi általános egyesületek, ha alapszabályaikat megfelelően módosítják, az uj törvény életbelépte után is fenmaradnak. Az is sokakat fog érdekelni, hogy ezen autonom testületek tisztségeit elfogadni, a megválasztottnak pénzbüntetéssel kierőszakoló kötelessége leend. Érzem azonban,, igen tisztelt uraim, hogy az önök drága ideje és türelme fogytán van. Nem akarok ezzel visz- szaélni és ez legyen egyszersmind mentségem is, ha ismertetésem talán nem volt oly kimerítő, amint ezt a törvény nagy terjedelme, de kiváltkép a tárgy fontossága megérdemelte volna. Most arra kérem önöket, tisztelt uraim, fogadják el a követkéz őinditványaimat: Határozati javaslat. »Az országos vendéglős szövetség 1908. szeptember 10-én Debreczenben tartott közgyűlése örömmel tapasztalja, hogy az ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről szóló törvény előadói tervezete, a vendéglős-ipar számos sérelmét orvosolni, és helyzetének több kérdését kielégítő módon megoldani igyekszik. Különösen a törvény azon részéhez fűz nagy reménységet, mely a kötelező társulás alapjára állva, a testületi kényszert rendszeresíti. Ellenben sajnálattal látja, hogy számos égető és könnyen orvosolható bajáról vagy egyáltalán nincs intézkedés, vagy ha van, az olyan, hogy a kar érdekeit gyökerében támadja meg. Különösen afelett fejezi ki a legsúlyosabb aggodalmát, hogy a képesítéshez kötöttséghez fűzött régi jogos kívánságának a törvényjavaslat ezúttal sem tesz eleget. Felemeli ez ellen tiltakozó szavát és rámutat kérelmének negligálásából származó, súlyos köz- és magángazdasági következményekre. Tekintettel arra, hogy a törvény számos helyen és igen fontos kérdésekben a viszonyok jogi szabályozását a miniszternek tartja fenn, igy nevezetesen a 173. szakasza a fogadó, vendéglő, kávéházi és kávémérési iparok üzletkörének meghatározását tartja fenn a kereskedelemügyi miniszteri rendeletnek és miután ezen szabályozástól nagyfontosságu érdekek függnek, amelyek ismerete nélkül a törvényi szabályozás áttekintése is lé|_| , mi ' _ 'll tekeasztal-, dákó- és mübutorgyár Horvath es vsillacj Budapest, VII,, Klauzál-tér 6. = (Ezelőtt István-tér.) Telefon 95—31 Teljes kávéház, étterem és szálloda berendezések. Állandó raktár kész és használt tekeasztalokban. Árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.
