Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-09-20 / 18. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1908. szeptember 20jelent Schwarcz urnák, valamint a müncheni »Unió« sörgyár, illetve Grünfeld Miksa képviseletében jelen volt ifj. Deutsch urnák gyártmányaik kiváló jósága felett elismerésüket és köszönetüket fejezték ki. Kirándulás. Bankett után a vendégek kivonultak Áron Miksa és Fürst Ödön gyönyörűen berendezett és kezelt telepeire, ahol igaz vendégszeretettel és pazar uzsonnával látták őket. Este a nagyerdői Dobos-pavillonban volt a vacsora, amely után reggelig tartó táncz következett. A kongresszus elnökségét a sok üdvözlők közt távirati üdvözlésekkel keresték fel dr. Thaly Kálmán és dr. Bakonyi Samu országos képviselők is. A Hortobágyi kirándulásról és Hauer 10 éves elnöki jubileumáról jövő számunkban. Svájczi utamból. Irta: Kneffel Béla. (Folytatás.) A mint a nagyforgalmu »Buchs« határ- állomásnál a szabad Svájcz földjére lépünk, az előzékeny vámvizsgálók gyors felülvizsgálása— mondhatni inkább körültekintése — után, a természeti szépségéről annyira felmagasztalt »Alsó Rajna« völgyében haladunk tova. Az előbb látott vadregényes sziklaormok helyett uj, ettől teljesen elütő romantikus kép tárul elébünk. Messze balra a 2124 m. magas csipkés orrnu »3 nővér« nevű hegycsoport; kissé lentebb, közel a Rajnához, a Liechtenstein vár-erőditmény, mely büszkén emelkedik ki a 400 méter magas, meredek hegyoromról; ezekután a letűnt háborús idők dicső emlékeit feltüntető középkori váromladékok egész sorozata következik. A Rajna völgyében való egy órai utazás után az észak-déli irányú Rajna völgyétől eltér vonatunk és a 2000-—2500 métert meghaladó svájczi Alpesek között egészen Zü- richig, nyugoti irányban haladunk tova. Itt vagyunk a gyönyörű Seez völgyében; alant a völgyben az ezüstös fényben csillogó, kanyargós Seez folyócska, túloldalon északnak a felhőktől övezett kopár Alvieri hegycsúcs, a melyről úgy a rejnavidékre, valamint a voralbergi, appenzelli és glarni alpokra festői kilátás kínálkozik. A völgy kiszélesedésével, jobbról a X. századbeli góth-stilü szt György kápolnát, balról a történelmi nevezetességű Gröplangi váromladékot magunk mögött hagyva, a 15 km. hosszú, 2 km. széles Walleni tóhoz érünk. A tó hosszan elnyúló déli partján, a tóig lehuzódó meredek sziklafalakba vájt számos alagutján át halad el vonatunk. Előttünk a világoszöld Walleni-tó sima tükrében, a fenyvesekkel díszített 1000 méteres meredek sziklafalak vetített képe; fölfelé tekintve a 2300—2400 méter magasságot is meghaladó hosszan elnyúló hétormu hegylánczolat kupalaku kopár bérczeinek nagyszerű látványa. Kis idő múltán a Walleni-tavat a Zürichi-tóval egybekötő mesterségesen készült Lui-csatorna völgyéhez érünk, a honnan pár perez múlva feltűnik a 40 km. hosszú, 4 km. széles Zürichi tó hosszan benyúló, a kisebb városoknak egymásutáni hosszú lánczolatától övezett, igaz gazdasági jólétről tanúskodó szelíd festői képe. Jobbról, balra gondozott szőlős és veteményes kertek, melyek hivatva Zürich és környékének gazdasági szükségleteit kielégíteni. A tavat környékező, hosszan lejtő, alig 800 méter magas fenyves, tölgyes és hársfa-erdőkkel borított hegytetőkön a szebbnél szebb szállodák és penziók egész hosszú sora húzódik. Délután 3 óra volt, mire Zürichbe, Svájcznak — 170.000 lakost számláló — fővárosába értünk. Julius 6. A város nevezetességeinek megtekintését későbbre hagyván, ezen kis útmegszakítás után, siettem utamat mindjárt másnap első állomásom felé, — a Genfi-tó partjára, — tovább folytatni. Délelőtt 10 órakor indultunk Zürichből le a déli Svájczba. 3 viadukton és egy 2 km. hosszú alaguton áthaladva a pisztráng halászatáról hires Sihl folyó völgyébe érünk, ezen hely egészen a Gölnicz-patak mentére emlékeztet, csakhogy itt a szegényes, rozoga tákolmányu tót pásztorviskók helyett, fából épült, emeletes, virágos erkélyü, barátságos svájczi házikókat látunk. Innen kezdve az után lépten-nyomon tapasztaljuk az életrevaló svájczi nép azon igyekezetét, hogy miként igyekszenek azok földjük minden talpalatnyi részét úgy gazdasági, ipari, valamint idegenforgalmi szempontból is értékesíteni. Látnunk kell a magasba törekvő emberi alkotó erő azon csodás alkotásait, melyek az egész föld látni vágyó millióinak bámulatát, mint párjukat ritkító, »unicum«-ként magukra hárítják. Azon egyént, aki már sok hegyes vidéket bejárt, kell hogy meglepje az a csodálatos harmonikus összhang, amely a szelíd romantikus tájképeket a zord sivár, de vadregényes tájképekkel egymással szembeállítva, összhangzásba hozza. Igazán bámulatos, hogy a 3 milliót számláló kis Svájcz közgazdaságának felvirágzását — de csakis az idegenforgalom fellendülésével •— ily tökélyre vitte. A Zugi-tó érintésével (a régi középkort leghívebben visszatükröztető »Zug« városkából a Rigi, Pilátus és a hóval fedett Berni alpokra szép kilátás nyílik) leérünk a Vier- waldstátti tóhoz. A hegyi tavakból kifolyó, avagy a magas hegyekből alázuhanó kisebb vízesések vagy patakok egyenletesen felfogott hajtó vizi- ereje számos telepnek nyújt olcsó vizierőt, melyek villámvilágitásnál, közlekedési hegyi jármüveknél, leginkább pedig ipari ezé lók gyártására szolgáló gépek hajtásánál a lehető legfokozottabb mértékben felhasználva lesznek. A Luzerni ipartelep, melynek 3 turbináját a Vierwaldstátti tóból roppant gyorsan lefolyó Reuss patak hajtja, 50 iparosnak ad helyet (asztalos, esztergályos, rézműves, könyvkötő, gyémántköszörülő, üvegcsiszoló, köszörűs stb.), akik azután az olcsó vizierőt a kívánt mértékben, iparuk üzemében előnyösen használják fel. A 90 lóerőt kifejteni tudó hajtóerő igénybevehető legkisebb foka egynegyed lóerő, amely évenkint 80 koronába számítódik. Amott a tó partján az egyik beszögellő félsziget 1150 méter magas meredek ormára látjuk a kis hegyi vasutat felkapaszkodni. Ez a Bürgenstock, a honnan a legmagasabb pontjáról (a hová a múlt évben emelt 170 m. magas, meredek sziklafal mellett húzódó aczélpántokból összefont vashálózat között le és fel szálló liften jutunk fel) gyönyörű panorámát élvezhetünk. Délnek a Rothstocki (3000 m. magas) havasok a lefelé húzódó fehér gletschereivel. Alant a négyágú Viervvalstátti tó, egyik két ága között balról a 2100 m. magas Pilátus lábainál a festői fekvésű Luzern város, szemben a tó másik 2 ága között az 1800 m. magas Rigi. Mögöttünk az 1900 méter magas Stanzerhorn, melyek mindegyike a fogaskerekű, felvonó vasutakon fáradtság nélkül elérhető. A havasok irányában húzódik Svájcz egyik legvadregényesebb völgye, az Engelbergi völgy. Luzernt elhagyva, a Berni alpesek nyúlványai alatt halad le vonatunk a Genfi tó partjára. 2 óra hosszat haladunk a sok megkapó természeti szépséget nyújtó Ent- lebuch völgyében, innen kijutva a 850 m. magas vörösgránit -ormu Escholymatt-ot, megkerülve egy darabon a nagy Emma folyó mentén a hires Emmentháli völgyben haladunk. Délután 4 óra volt, a mikor Bernbe értünk. A 73.000 lakosú nagy ipari város elhagyásával utunk egyik legszebb részletéhez, Freiburg városához érünk, előbb azonban a 333 méter hosszú, 76 méter magas viadukton haladunk át, alant a mélységben a fényesen csillámló fenyvesek között kanyargó Saan folyócska, melynek fenyvesekkel övezett partoldalait a városi részen, a régi freiburgi vár bástyái közé ékelt vártornyok szegélyezik. A kereskedelméről és gazdag iparáról hires, 19.000 lakost számláló sarine-i félszigetre épült Freiburg városa elhagyásával simmentháli és freiburgi hegyek között kanyarogva, az 1.200 méter magas Gibloux szikla csatornáiból lefolyó vizeken keresztülhaladó vashídon átrobogva, Romont városkába érünk; mintha csak a vasmegyei Németujvár romantikus látképe tárulna fel szemeim előtt. Előttem egy nagy fensik, középen az egymagában álló, kupalaku hegy tetejére épült X. századbeli tornyos vár alatt a hegy oldalára terméskőből épült városka, köröskörül pedig a nagy terjedelmű fensikon szerte-szét szórt svájczi tehenészet csinos házikói, melyek körül a nálunk is nagyon hires, simmentháli fajtehenek legelésznek a kövér, zöld legelőkön; kelet felé a sötétlő Berni alpesek 3—3500 m. magasban hótól fehérlő meredek csúcsai. A 493 méter hosszú Cornallaz-i alagút elhagyása után hirtelen elébünk tárul Svájcz »Riviérája« a félkörben elhúzódó smaragdzöld Genfi-tó. A magas Lausanne-i hegyoldalról a Genfi-tó partjához folytonosan közelítve, merészen ereszkedik alá vonatunk. Délután 6 óra lehetett, mire a Genfi-tó partjára, Lausanneba értünk. Innen azután ■mindvégig a Genfi-tó partján keletnek haladva este 7-re elérünk Montreux-Territet- be, a honnan már fogaskerekűn haladtam fel első állomásomhoz, az 1100 méter magas Caux-ba. . Este 8 óra, mire a virágos kertek közepette, a fenyvesek tisztásain illatozó rózsával, azáléával, muskátlival beültetett virágágyaktól, a hársfa- és pálma-erdőktől övezett fenséges helyre, »Caux«-ba felérkezünk. Itt a magasban jóval későbben alkonyodik, mint lent. Távol a messze nyugaton a leHnr\)áth OC Ccillnn tekeasztal-, dákó- és mübutorgyár norvain es csillag Budapest, VII., Klauzál-tér 6. — -------------- = (Ezelőtt István-tér.) Telefon 95—31 Te ljes kávéház, étterem és szálloda berendezések. Állandó raktár kész és használt tekeasztalokban. Árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.
