Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-09-20 / 18. szám
1908. szeptember 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 rencsém megnyitni. Amidőn önöknek, akik az egész országból idesereglettek, hálás köszönetét mondok és üdvözlöm önöket, kijelentem, hogy a mai közgyűlésnek összehívása alapszabály szerint történt s úgy hir- lapilag, mint szaklapilag meghirdették. Kedves kötelességemnek teszek eleget, midőn Kovács József polgármester urnák köszönetét mondok azárt, hogy ezt a tanácstermet átengedte és bennünket oly szívélyesen fogadott. Köszönetem fejezem ki továbbá Szabó Kálmán országgyűlési képviselő urnák, valamint a városi tanács tagjai uraknak, körünkben való szives megjelenéséért. De különösen ki kell emelnem és újból köszönetét mondanom Mártonffy Márton, miniszteri tanácsos urnák, aki ügyünket mindenkor oly hathatósan támogatta. Ezért neki hálával tartozunk. Az elnök szavaira felhangzott éljenzés és taps után Kovács József polgármester állott fel szólásra: Mielőtt a közgyűlés megkezdené működését, mint Debreczen város közönségének törvényes képviselője, szívélyesen üdvözlöm az urakat. Az urak Debreczen városát bizonyára ismerik, ezt a kálvinista Rómát, az iskolák városát. Kérem a kongresz- szus azon tagjait, akik csak az íróktól, leírásokból ismerik e várost, ismerjék meg személyesen és kívánom, hogy az irók Írásait igaznak találják és ennek a mezőgazdasági városnak, a kálvinista Rómának nyert jellemű népét megismerjék. Ez: a nép szívesen látja a közjót és tiszteli a közjóért buzgól- kodókat. Megtiszteltnek tartom magamat a szívélyes üdvözlésért. Kívánom, hogy a kongresszus tagjai a közjó, a közművelődés terén a barázdákba egészséges eszméket vessen és munkálkodása gyönyörűséges legyen. Üdvözlöm önöket. (Lelkes éljenzés). Erzsébet királyné emléke. Ezután Mártonffy Márton miniszteri tanácsos állott fel szólásra: Igen tisztelt uraim! Megvallom, nem az üdvözlést akarom megköszönni és sem a szívélyes fogadtatást. A tárgysorozatból egy pont kimaradt, pedig arról megfeledkeznünk nem szabad. Ma a kegyelet, a szentelt fájdalom ünnepe van és a vendéglősöknek nemcsak szoros üzleti szellemben kell mozogniok, hanem egyszersmind hazafiaknak is kell lenniök. Összedobban ma az egész országban minden magyar ember szive, mert Magyarország nagyasszonyának, Erzsébet királyné halálának évfordulója van. Összedobban ma szivünk és kegyeletes ima száll az égig, hogy erre a sokat szenvedett és sanyargatott népnek jobb jövendője legyen és száll, száll az ima. hogy Ő járjon közbe az Úristennél, hogy e nép boldogabb legyen és szebb, jobb jövője jöjjön el a magyarnak. Mi pedig áldó imádság mellett emlékezzünk meg Nagyasz- szonyunkról. A szép beszéd, melyet állva hallgatott végig a közgyűlés, mély hatást keltett a tagokban. A napirend. Ezután a kongresszus áttért a napirendre. Legelőbb F. Kiss Lajos titkár olvasta fel az évi jelentést, melyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. F. Kiss Lajos évi jelentésével emberfeletti munkát végzett. Szövetségünk érdekében tanúsított nemes ügybuzgalmáért fogadja e helyütt is őszinte elismerésünket. Majd W alter Károly, a ta- nonczügyi szakosztály előadója terjesztette be jelentését s ezt, valamint Wil burger Károly pénztáros jelentését szintén tudomásul vette a közgyűlés és a pénztárosnak a felmentvényt megadták. Közben megjelent a gyűlésen Ma ternyi Lajos ág. hitv. esperes és Benedek János országos képviselő, kiket szintén melegen üdvözölt Gundel János elnök. A tanoncügyi jelentés kiemelte, hogy Debreczen volt a második az országban, a ta- noncziskola szervezésében, amiben főérdem Hauer Bertalant és Márkus Jenőt illeti meg. A jelentés azzal végződött, hogy a vendéglős ipart ki kell emelni mai állapotából és a képesített iparok közé kell emelni s ezt a czélt szolgálják a szakiskolák. A jelentés egyébként nagy vitákat keltett. Mártonffy tanácsos, Bokros Károly, Kőváry Gyula és még mások azon panaszkodtak felszólalásaikban, hogy a szakiskolák létesítése körül a gyakori lelkes mozgalmak csak szalmalángnak bizonyultak. Elnök indítványára G 1 ü c k Frigyesnek, a szakoktatás lelkes úttörőjének, ki most visz- sza akar vonulni állásától, a közgyűlés meleg köszönetét fejezett ki és hozzá üdvözlő sürgönyt küldött. Helyébe öcscsét, Glück Erős Jánost választották meg. Az ipartörvény. Ezután következett a közgyűlés legfontosabb tárgya, az uj ipartörvény tervezetének tárgyalása. Az előadó Kommer Ferencz volt, aki megelégedéssel konstatálta, hogy a tervezet a kötelező ipartársulati tagság alapjára helyezkedett. Annál nagyobb elkedvet- lenkedést okozott a javaslatnak az az intézkedése, hogy a szállós és vendéglős ipar a képesítéshez kötött iparok közül kimaradt. Ezért a vendéglősök a végsőkig küzdeni fognak. Végül beterjesztette a következő határozati javaslatot: „Mondja ki a kongresszus, miszerint örömmel tapasztalja, hogy a törvénytervezet a vendéglős ipar számos sérelmét orvosolja, örömmel látja, hogy a törvény a testületi kényszert behozza. Ellenben nagy sajnálattal konstatálja a kongresz- szus, hogy a tervezet számos intézkedése a kar érdekeit gyökerében támadja meg. Különösen sérelmes, hogy a törvény a vendéglős ipar folytatását nem köti képesítéshez. Mindezekért j elhívj a a kongresszus az országos vendéglős szövetség igazgató tanácsát, hogy ezen sérelmeket egy feliratban a kereskedelemügyi miniszterhez terjessze felu A hosszas, alapos és mélyreható tanulmány élénk tetszést keltett. Vita a törvény felett. Az előadó után Edvi Illés László (Budapest) erősen kikelt az ipartörvénytervezet — valamint az uj sztrájktörvény ellen. Az előadói javaslattal azt is kéri kimondani, hogy az ipartörvényből a munkásügyi részek kapcsoltassanak ki, miután e tekintetben kiforrott állapotok még nincsenek. Javasolja, hogy a kongresszus foglaljon állást a hatósági munkaközvetítés ellen is. Szávay Gyula kamarai titkár válaszol Edvi Illés Lászlónak. Nem osztja az ő har- czias álláspontját. Csatlakozik és teljes mértékben honorálja az előadói javaslatot. Edvi Illéssel szemben ő az állami munkásköz- vetitő mellett foglal állást, mert ezáltal eltüntetnek egy ütköző pontot, mely eddig a munkaadók és munkások között oly sok áldatlan harczot okozott. A hatósági közvetítők felállítása esetén pártatlan és érdektelen kezekben lesz ez az intézmény s megszűnik az ezen téren folytatott addigi küzdelem munkás és munkaadó között. Szávay beszéde után a közgyűlés az előadói javaslatot fogadta el, úgyszintén a munkaadó szövetségek tárgyában, melyeknek létesítését szükségesnek tartja. Azután az indítványokat tárgyalták. Elfogadták L i 11 k e Lőrincz pezsgőgyáros indítványát, melynek legfőbb pontja az, hogy pinczér csak az lehet 1912-től fogva, aki a szakiskolát végezte. Kivételt képeznek természetesen a régi pinczérek. Több indítvány letárgyalása után a közgyűlés az elnökség éltetése közben egy órakor véget ért. Diszebéd a Bikában. A virágokkal és szőlőfürtökkel díszített teremben nagy számban jelent meg Debreczen és Hajduvármegye előkelő közönsége is, de érdekes és színes látványt nyújtott a kongresszusra jött hölgyek koszorúja. Ott láttuk Kovács József polgármesterrel élén az egész városi tanácsot; Vecsey Imre főjegyzőt, B é s z 1 e r Károly, árvaszéki elnököt, dr. Boldisár Kálmán és Jeney Szabó Miklós rendőrkapitányt, Oláh Károly, Körner Adolf, Király Gyula, Csóka Samu tanácsnokokat, dr. Vargha Elemér polgármesteri titkárt, Szabó Kálmán, Benedek János országgyűlési képviselőket, Kovács Gyula Hajduvármegye alispánját, Szávay Gyula ipar- és kereskedelmi kamarai titkár, dr. Szüts Miklós kir. törvényszéki elnököt, V é g h Gyula rendőr- főkapitányt, stb. Az első pohárköszöntőt Kovács József polgármester mondotta a királyra. Gundel János a kongresszus elnöke a vendéglátókat, Vecsey Imre a tanács nevében a vendégeket köszöntötte fel. Szabó Kálmán országgyűlési képviselő, Kovács Gyula alispán, dr. Szüts Miklós törvényszéki elnök a magyar ipar s különösen a vendéglői felvirágoztatására emelnek poharat. Bokros Károly az országos vendéglős és pinczér nyugdijegylet elnöke; valamint Farkas Gyula, Szávay Gyula debreczeni iparkamarai titkárnak a magyar ipar fellendítése körüli érdemeit méltatják, mire Szávay a tőle megszokott jóizü humorával a vendéglősökre, szállodásokra és pinczérekre emel poharat. Lukács János budapesti vendéglős beszéde után Benedek János mondott hatalmas beszédet, választói jogot követelvén *a vendéglői női alkalmazottak számára is. A banketet Németh András kartársunk kitűnő konyhája szolgáltatta; annak pompás étrendje a következő volt: Szárnyas leves. Libamájpástétom Hideg kecsege mártással Vesepecsenye hálóban, körítéssel. Nyúl és őz vadmódra, vajastésztával. Pulyka és jérczesült. Saláták, gyümölcsbefőttek. Almás és krémes szeletek. Tejszín fagylalt. Sajtok. Vegyes gyümölcs. Mokka kávé. Borok: Olimpusi visontai. Arany Bika gyöngye. Egri vörös kabinet. Erdélyi Pincze-Egylet Kolozsvár. Ásványvizek. Pezsgők: Törley Grand Vin Réservé Francois. Littke. * A banketten mutatta be Gess le r Siegfried kőbányai jeles likőrgyárosunk világhírű »Altvater« és egyéb kiváló minőségű likőrjeit, majd később a Dréher-féle sörcsarnokban a müncheni »Unió« sörgyár budapesti főraktárosának, Grünfeld Miksának vendégszeretetét élvezték a kongresz- szus tagjai, megizlelvén a müncheni »Unió« sörgyár kóstolóra szánt frissen csapolt kitűnő söreit. A jelenlevők úgy G e s s 1 e r Siegfried likőrgyáros képviseletében meg
