Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-08-20 / 16. szám

1908 augusztus 20.

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

3

Az uj végrehajtási törvény.

A pénzzel kufárkodó kis pénzintézetek, az uzsorások, a részlet-üzletes martalóczok és czinkosaik ugyancsak nagy zajt csapnak, hogy az uj végrehajtási törvény nem javára, hanem ártalmára lesz a népnek; mert ezentúl végkép nem kapnak hitelt, mostani tartozásaikért pedig egyszerre megrohanják hitelezőik.

Hát ami az első okot illeti, úgy áll a dolog, hogy a szegény ember, az úgynevezett »kis ember« eddig sem kapott hitelt s amit kapott is a jajveszéklő bandáktól, bár ne kapta volna s jó, hogy ezután nem kapja; mert ez okozta s ez okozná a magyar nép, különösen a kisbirtokos és a kisiparos végső romlását.

Ami pedig a második okot illeti, hát az ügyes fenyegetés; mert bölcsen gondoskodik az uj végrehajtási törvény, hogy ezek az embertelen pénzszipolyok meg ne rohanhassák adósaikat.

így állván a dolog, a közönség nem he- derit a hirtelen báránybőrbe öltözött farkasok üvöltésére, mert azért csapnak oly éktelen zajt, s azért hullatják krokodilus- könyeiket, hogy' ezentúl nem prédálhatják szabadon a szegény emberek birka-nyáját.

A jobbágyság felszabadítása óta ennél üd- vösebb törvény nem került ki országgyűlésünkről s ha néhány évtizeddel előbb születik meg, ma nem volna ily borzasztó nyomor kincses Magyarországon.

Ha majd kiegészíti ezt a törvényt az »Ott- honmentesités« törvénye, úgy elmondhatjuk, hogy a magyar nép boldogulásának, jobb jövőjének fundamentuma mindörökre letétetett.

Igazságügy miniszterünk büszkén tekintheti magát e törvény atyjának s meghozataláért méltán illeti meg ezt a kormányt a dicső »nemzeti« jelző és a nép hálája.

Véget vet ez a törvény, amelyet joggal nevezhetünk »szent« törvénynek, a családok pusztulásának; mert nem engedi, hogy földönfutókká tétessenek s a dolgos kezekből a kenyérkereső szerszámot nem engedi kicsikarni, hogy helyébe a megalázás és kétségbeesés koldusbotját nyomja a lelket- lenség.

Különös hálát érdemel az igazságügy miniszter és a kormány a vendéglősök részéről, mert az uj végrehajtási törvény nemcsak családi fészküket ótalmazza, hanem ipari existenciájukat is.

Ugyanis a végrehajtási törvény 14. paragrafusa értelmében a szegény vendéglősnek nem foglalhatják le az ipara üzéséhez szükséges eszközeit, berendezését, sőt még anyagkészletét sem 150 korona erejéig s e mellett még készpénzük is mentesítve lesz a szükséges minimumig a 15. és 16. szakaszok előírása szerint.

Ebből következik, hogy az a vendéglős, aki tönkre megy, újból talpra állhat s szerencsésebb körülmények közátt még vagyonossá lehet, nem úgy, mint most, amikor egyszeri bukás a yégső elmerüléssel járt.

A végrehajtási törvény tehát bennünket

! is hathatósan véd, tehát szükséges, hogy ezt az emberséges törvényt minden vendéglős alaposan ismerje, miért is közöljük bennünket közvetlenül érintő részeit, amint következik :

A törvény szövege a következő:

1. §. A végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. t.-cz. 51., 54,1, 55., 58., 60., 61., 62.,

63., 67., 71., 120., 156—158. és 187. §-ai hatályon kivül helyeztetnek és helyükbe a jelen törvényben az illető hatályon kivül helyezett rendelkezésre utalással felvett rendelkezések lépnek.

2. §. Az 1881 : LX. t.-cz. 51. §-a helyébe: A végrehajtás alól ki vannak véve és ennél! fogva még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezésével sem foglalhatók le:

1. az isteni tiszteletre és a házi ájtatos- ságra közvetlenül szánt tárgyak, az imakönyvek, az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, a sírok és sírboltok fölszerelése, valamint a végrehajtást szenvedő vagy háznépe temetéséhez közvetlenül szükséges tárgyak;

2. a vallási ereklyék és a családi arcz- képek;

3. rendjelek, érdempénzek és egyéb dísz- jelek ;

4. a köz- vagy magánhivatalhoz, intézethez vagy üzlethez tartozó pecsétnyomók, bélyegzők, irományok, feljegyzési, üzleti és egyéb könyvek, valamint a köz- vagy magánhivatalhoz tartozó más fölszerelések;

5. a közszolgálat teljesítéséhez, valamint a hivatás gyakorlásához szükséges egyenruha, úgyszintén a vallási szertartásokat teljesítő személyeknek hivatásuk gyakorlásában előirt ruházata;

6. a fegyveres erőhöz, csendőrséghez, valamint egyéb hatósági őrszemélyzethez tartozó egyének fegyvere, felszerelése, szerszá- számai, műszerei, kocsijai és lovai, ameny- nyiben a szolgálathoz tartoznak;

7. tisztviselőknek, köz- vagy magánhivatalnokoknak, lelkészeknek, tanároknak és tanítóknak, közjegyzőknek, ügyvédeknek, orvosoknak, mérnököknek, íróknak, művészeknek és általában tudományos vagy művészi hivatáskörben működő személyeknek, valamint szülésznőknek hivat suk gyakorlásához szükséges könyvek, iratai, mintái, műszerei, segédeszközei;

8. a gyógyszertár berendezése, munka- szeiei, tartályai és gyógyszerkészlete, ameny- nyiben a végrehajtást szenvedőnek azokra a gyógyszertár üzemének folytatása végett szüksége van;

9. a kórházak és a gyógyintézetek felszerelése, amennyiben az a végrehajtás foganatosításakor ott elhelyezett betegek részére szükséges;

10. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének a háztartáshoz szükséges házi és konyhabútor, edények, főző- és evőeszközök, kályhák, tűzhelyek, a ruházkodáshoz szükséges tárgyak, a szükséges ágy- és fehérnemű ;

11. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének betegsége vagy testi fogyatkozása okából szükséges gyógy- és egyéb szerek és segédeszközök;

12. a végrehajtást szenvedőnek és ház- i népének iskolai könyvei és taneszközei;

13. a kereset folytatásához és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek;

14. kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari

(gyári) munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézimunkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámok, eszközök, műszerek és állatok, továbbá kisiparosok és kézművesek feldolgozható anyagkészlete 150 korona érték erejéig; 1

15. a .végrehajtást szenvedőnek és háznépének egy havi időtartamra szükséges élelmi, tüzelő- ás világitószerek, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg;

16. annyi készpénz, amennyivel a végre- rehajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakásbére egy negyed évre fedezhető;

17. a végrehajtást szenvedő választása szerint: egy tehén vagy négy juh, vagy négy kecske, úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmány, ennek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg;

18. mezei gazdálkodással foglalkozók részére az általuk miveit vagy miveltetett, de legfölebb tizenkét kataszteri holdnyi szántóföld miveléséhez szükséges vetőmag (28. §.), igavonó jószág, félévre szükséges takarmány és szalma, továbbá gazdasági eszköz és trágya; vetőmag hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg;

19. azoknál a személyeknél, akiknek já- landóságai egészben vagy részben le nem foglalhatók, a náluk talált készpénzből olyan összeg, a mely a végrehajtás foganatosításától a járandóság legközelebbi esedékességéig terjedő időre a le nem foglalható járandóság összegének megfelel;

20. azok a vagyontárgyak, amelyeket külön törvény a végrehajtás alól kivesz.

3. §. A 2. §-ban említett minden dolgot végrehajtás utján le lehet foglalni e dolog vételárának behajtása végett, ha a végrehajtást elrendelő bíróság kérelemre a végrehajtást elrendelő végzésben vagy később külön végzésben az illető dolgot le- foglalhatónak kimondotta.

A 2. §. 2. pontja esetében lefoglalhatok a foglalványok (keretek), ha az ereklyétől vagy az arcképtől állagának sérelme nélkül elválaszthatók.

Annak javára, akinek tartására a végrehajtást szenvedő a törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles, valamint a törvénytelen gyermek javára megállapított tartás behajtása végett a 2. §. 15., 16., 17, 18. és 19. pontjai esetében az ott említett készpénzösszegek fele lefoglalható.

A 2. §. 19. pontja esetében a 15. pont szerint a végrehajtást szenvedőnek meghagyott összeget be kell számítani.

4. §. Az 1884: LX. t.-cz/ 27. §-a a következő rendelkezésekkel egészittetik ki. Oly végrehajtás esetében, amely a járulékok nélkül száz koronát meg nem haladó pénzösz- szeg behajtására irányul, vagy amelynek tárgya a járulékok nélkül száz korona értéket meg nem haladó dolog vagy jog: a végrehajtást feltétlenül hivatalból foganatositan- dónak kell kimondani. Ebben az esetben oly költséggel, amelyet bármely végrehajtási cselekménynél a végrehajtató közbenjárása okozott a végrehajtást szenvedő nem terhelhető.

Ugyanezek a szabályok a folytatólagos végrehajtásra is állanak.

A végrehajtás tárgyának értékét a bíróság az 1893: XVIII. t.-cz. 3. és 4. §-aiban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával a felek meghallgatása nélkül állapítja meg; ebben a kérdésben felfolyamodásnak helye nincs.

5. §. Az 1881: LX. t.-cz. 35. §-ának első bekezdése azzal egészittetik ki, hogy az előterjesztés a sérelmes eljárás foganatosításakor szóval is megtehető a kiküldött előtt, aki azt jegyzőkönyvbe foglalja.