Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-08-20 / 16. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1908. augusztus 20. Hol az igazság ? Az adókivető bizottságokat senki sem tartja csalhatatlan szimatunak, még annyira sem, mint egy kivénült vizslát. A mérlegüket sem tartják túlságosan igaznak, még annyira sem, mint az egyszeri zsidó fontját, melyben, ha akarta, a lat is lerántotta a fontot; ha pedig akarta, hát a font sem rántotta le a latot. A szegény vendéglősök ismerik legjobban az adókivető bizottságok shyloki szívbe szorult salamoni bölcsességét; de mindennél ékesebben beszél az »Adóügyi Közlöny« eme közleménye: Nem mindennapi eset történt a budapesti 1. kerületi adókivető bizottság előtt. Ehhez a bizottsághoz tartozik a világhirnevü Saxlehner András budapesti czég kese- rüviz forrása és ez a bizottság (a tagjai akkor mások voltak) cselekedte meg ezelőtt 3 évvel, hogy Saxlehner András évi 30.000 (harminczezer) korona kereseti adóját évi 4000, mondva: évi négyezer koronára leszállította és igy az évi 30.000 koronából nem kevesebbet, mint h u- szon hat ezer koronát engedett el. Hogy, miért, ennek kipuhatolása nem reánk tartozik. Annyi bizonyos, hogy Saxlehner vállalatai akkor sem szüneteltek. Úgy halljuk, hogy azért volt az a nagy engedmény, meit Saxlehnerék az édesanyjuknak valami nagy évi járadékot fizettek e vállalat után, úgy, hogy »szegény Saxlehnerék« a 30.000 K helyett már csak 4000 korona adót bírtak el. Történt azonban, hogy a f. évi adókivetés alkalmával a kincstári képviselő az eddigi 4000 korona ellenében 8000 koronás javaslattal állt elő, majd pedig egy 24.000 koronás pót javaslattal. És az ez évi adókivető bizottság elfogadta a 24.000 koronás javaslatpt. Saxlehnerék ügyvédje, aki a czéget a kivető bizottság előtt képviselte, nagyot ugrott, bejelentette a felebbezést és elszaladt. Ámde rövid idő múlva visszajött a tisztelt ügyvéd ur és visszavonta a f e 1 e fa- be zés át! Hogy miért? Azt nem nehéz kitalálni! Bizonyára féltek Saxlehner Andrásák (és erre valószínűleg okuk van), hogy a fel- szólamlási bizottság, vagy a közigazgatási bíróság fel találná emelni a 24.000 koronát ismét harminczezerre, vagy esetleg még többre. * Hol az igazság? Mikor voltak Saxlehnerék igazságosan megadóztatva, akkor-e, mikor 30.000 K, vagy mikor 4000 K, avagy most, amikor 24.000 K adóval vannak megróva. Ezt talán maguk Saxlehnerék sem tudnák megmondani, csak egy bizonyos, hogy az adókivető bizottság, illetőleg az adókivetés mai módja teljesen megbizhatlan. Ezen változtatnunk kell; mert az igaz- talanság egyként sérelmes, akár nagy vállalatot, akár tengődő vendéglőst terhel. Meg kell változtatnunk adózásunk egész rendszerét s akkor nem lesz okunk sem ál- mélkodni, sem átkozódni adókivető bizottságaink mérlegelésein. A vasárnapi munkaszünet. Legújabb jelentések szerint Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter az őszi ülésszak elején a képviselőház elé akarja terjeszteni a vasárnapi munkaszünetről szóló uj törvényjavaslatot. Az uj törvényjavaslat előadói tervezetét, amelynek 27 szakasza j van. Törvényjavaslat az ipari munkának vasár- és ünnepnapi szüneteléséről czime a javaslatnak. A beható megokolással kisért törvényjavaslat ezután szaktanácskozás elé fog kerülni, amelyet előreláthatólag október elején tartanak meg. Értesülésünk szerint a törvényjavaslatnak bennünket igen közelről érintő része van. Kimondja ugyanis, hogy a pálinkamérá- j sek vasárnap s más munkaszüneti napokon | egész nap zárva tartandók. Régi kívánságunk teljesül ezzel az intézkedéssel, mert a pálinkások vasárnapi zsebelése nagy sérelmünk volt. A pálinkások már kora hajnalban nyitva üzleteiket, a munkás népet leitatták, kizsebelték s azoknak egy nagy része csak itta- ; san, és garázdálkodni tért be a vendéglőbe. Eltekintve attól, hogy a vendéglős, aki súlyosabban van megadóztatva, érzékenyen károsodott a pálinkások által, nagy kára ! volt ebből az egész társadalomnak. Kára anyagilag és erkölcsilege Kára azért, mert a pálinka-részeg munkások nem mulatoztak, hanem elbutultan szétszórták pénzüket s adósak maradtak házbérrel, adósak bolti tartozásaikkal s gyakran egész héten át alig táplálkozhattak. Ez nemcsak testi erejüket rontotta meg, hanem erkölcsi épségüket is; mert a pálinka, tudvalevőleg az agyra, a lelki működésre hat zsibbasztólag, jobban mondva gyilkolólag. Joggal nevezte el Zola a pálinkát em- ber-irtónak, mert a pálinka kiöl belőlünk minden emberit, s fölszabadítja az állatot az emberben. Mig a bor villanyozólag hat az akaraterőre, a szellemre, addig a pálinka az előbbit lenyűgözi, az utóbbit eltompitja; innen van, hogy a pálinkaivók a legbestiálisabb bűnök elkövetésére vetemednek. A társadalomnak tehát nagy erkölcsi érdeke, hogy a pálinkaivás korlátoztassék. Mostani kormányunk erre nézve már tett egy lépést, amikor a szeszadó fölemelését határozta el. A másik eredményesebb lépése a mostani, a pálinkamérések vasárnapi zárva tartása lesz. Üdvözöljük is érte kormányunkat, különösen a kezdeményező Kossuth Feren- czet. Kívánjuk, hogy nemes szándékának gátat ne vessenek; mert a szesz nagy hatalom ; ebben van az uzsorás tőke leggyőzelmesebb fegyvere. Ezt a fegyvert görcsösen szorítják a pénz I birtokosai, annyira, hogy Baross Gábort, aki először akarta a pálinkamárések vasár- j napi zárvatartását, sikerült Ausztria és az ' udvar beavatkozásával visszaszorítani. Adja Isten, hogy Kossuth Ferencz eb- ! ben a tekintetben is diadalmasan állhassa | meg.a helyét. Sok család züllését akadályozza meg és | j sok szegény vendéglősnek adja meg min- | í dennapi kenyerét, akik — úgyszólván — | csak a vasárnapi keresetükből élhettek volna, ha ezt a pálinkás el nem halászta volna előlük. Ezután nem úgy lesz. Államunk szekere rátalált a jó csapásra, s ha igy halad, még utóbb megérjük, a boradó eltörlését is, a mi egyetlen mód a népnek pálinka-igából való megszabadítására. Az uj ipartörvény. A budapesti kereskedelmi és iparkamara már megkezdette az ipái törvényjavaslat beható és minden irányba kiterjedő tárgyalást. Egyfelől az országos jellegű ipaii és kereskedői egyesületekkel, más- íészt pedig a kerületébe tartozó ipartestületekkel már a legközelebbi időben közös tanácskozásokat fog tartani és ezeknek az eredményét lehetőleg már szeptemberben a kormány elé fogja terjeszteni. Az ipartestületeket arra is fölhívta, hogy a tervezetnek most megjelent II. részét, épp úgy, a mint ez az I. í észszel történt, saját körükben beható tárgyalás alá vegyék és felme- í ülő észrevételeiket augusztus 20-áig a kamarával közöljék, aminek a megtörténte után a kerületbeli ipartestületek Budapestről közös értekezletre fognak összehivatni. Arról nincs értesülésünk, hogy a kereskedelmi és iparkamara óhajt-e a mi országos szövetségünkkel tanácskozni; pedig nekünk szintén vitális érdekeinket érinti a törvényjavaslat. Társas reggeli: Augusztus 21-ikén Ehm János vendéglőjében. Augusztus 28-ikán D ö k k e r Ferencz vendéglőjében. Szeptember 4-ikén Schnell József vendéglőjében. Szeptember 11-ikén kongresszus miatt elmarad. Szeptember 18-ikán Kovács József vendéglőjében, Tavaszmező-utcza 7. Mátyásföld. Krajcsovits Rezső vendéglős kartársunk park-vendéglőjét ajánljuk a nagyérdemű közönség szives figyelmébe. A Mátyásföldi parkvendéglő és szálloda majálisokra, társaskirándulásokra legalkalmasabb és legkedveltebb hely. Családok és magánosok részére szobák ojcsón bérelhetők. Krajcsovits Rezső parkvendéglője a fővárosi közönség legkedveltebb kiránduló helye. Nagy fedett tekepálya, tánczterem, színpad, gyönyörű erdőség áll a t. közönség szórakozására. Kitűnő konyha. Saját termésű borok. A czinkotai helyiérdekű vonat reggel 5-től este 11-ig negyed- óránkint közlekedik. „Jó barátok“ összejövetelei. (Utánnyomás tilos). Augusztus 26-án Schafhauser Endre ur »Szabadság Haj-ang« vendéglőjében. Kábelgyár átellenében, Fehérváriét. Szeptember 2-án Jäger Ignácz ur vendéglőjében V., Váczi-ut 50. szám. Zugliget. Sommerer György „Fáczán“ vendéglője a Zugligetben társas kirándulásokra a legalkalmasabb hely. Jó halok, kitűnő konyha, előzékeny kiszolgálás várják a nagy közönséget. aj r /• mi tekeasztal-, dákó- és mübutorgyár norvath es ksillacj Budapest, VII., Klauzá3-tér 6.----------- ■ ...... — (Ezelőtt István-tér.) Telefon 95—31. Te ljes kávéház. étterem és szálloda berendezések. Állandó raktár kész és használt tekeasztalokban. Árjegyzék vidékre ingyen és bér mentve.
