Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-07-05 / 13. szám
XXIV-ik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1908. julius 5. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ..............6 kor. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , IHÁSZ GYÖRGY. VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Ostoba divat. Mióta az újság kiadást a politikai kapaszkodók és nyerészkedők kiragadták az irók kezéből, az újságok nem állanak eszmények szolgálatában. Az ujságcsinálók elvesztették nimbu- sukat, az újságok hitelüket. Mai napság értelmes ember nem olvassa, hanem csak áttekinti a lapokat, hogy tudomást szerezzen a történtekről. Művelt ember minek is olvasná az újságokat? Okulni nem lehet belőlük, legfölebb csak csömörre tehetünk szert. Ferdítések, túlzások, hazugságok halmaza, amelyben fellelhetetlenül keveredik el az igazság, úgy mint polyva- garmadában a tü. Árad belőlük a megfizettség szaga, a személyeskedés bűze, magyarul alig tudó, erkölcsi érzék nélkül született félanalfabéták faragatlan, fülsértő nyelvén. Az újságírók ma tízszer annyit ártanak, mint amennyit használnak. Nemcsak a nyelvi zagyva magyarság terheli őket, hanem a visszamagyartalano- dás tünete is. Elárasztották nyelvünket ezrekre menő fölösleges idegen szóval és kifejezéssel, mert hiányos magyarságunk miatt azokat magyarul kifejezni nem tudták. Az igazán művelt embereket ez az ujságpiaczi tolvajnyelv talán nem rontotta meg, ámde annál rombolóbban halott azoknál, akiknek nincs akkora műveltségük, hogy kritikus szemmel olvassanak és válogassanak. Különösen rombolólag hatott az iparosság és kereskedők között. Tessék csak olvasgatni ezeknek üzleti nyomtatványait. De szolgálhatunk szemszuróbb példával is. Ami lapunk élő bizonysága annak a nagy és nehéz küzdelemnek, amelylyel sikerült vendéglőinket és kávéházainkat megmagyarositani. Még nincs három évtizede annak, hogy Budapest legtöbb kávéházában és vendéglőjében német volt a szolgálat nyelve, német az étlap s ha magyarul szólítottuk meg a tulajdonost, az durván elfordult tőlünk: „Sprechen sie deutsch !“ Mennyi fáradtságába került s mennyi bántalmat kellett elszenvednie e lap szerkesztőjének, mig ez másképp lett. És most az a kis nemzeti máz, a mint vendéglőink és kávéházaink magukra öltöttek, a kapzsi és tudatlan újságkiadók révén kezd kopni, hámlani. Ugyanis a fölösleges, alig értett idegen szók és szólamok kolportálásával megrontott nyelvérzék különösen a kávéházakat idegen czimekkel látja el. Már szinte boszantó és bajos a „Gladys“, „Intim“, „Elite“, „Commerce“, „Simplon“, „Louvre“ s ezekhez hasonló nevek között eligazodnunk. Ebben a tekintetben már annyira ment a tultengés, hogy ideje lene felszólalnunk, annál is inkább; mert czégtábláink nagyobb része úgyis idegen nevekkel disztelenkedik s ha ezeket még kávéházaink idegen, sokszor vajmi badar czimei is szaporítják, úgy fővárosunk külsejében elveszít minden magyar jelleget. Ha kávésainkat és vendéglőseinket e helytelen szokást illetőleg megkérdezzük, hát vállat vonnak : most ez a divat. Ennek a divatnak mételyét az újságok hintették el; tehát tegyék bűnüket, talán akaratlan bűnüket jóvá azzal, hogy izenjenek hadat ennek a káros szokásnak. Hirdessék, hogy ez a divat ostoba divat s ostoba divatot csak oktondi majmol. Történelmünk oly gazdag fényes nevekben, nyelvünk találó kifejezésekben, hogy nem kell idegen szótárak után kapkodnunk. Felhívás előfizetésre, A folyó év első fele lepörgött s második felének küszöbéről üdvözöljük olvasóinkat. XXIV év küzdelme, eredménye fölment attól, hogy ajánljuk magunkat. A »V e n- d é g 1 ő s ö k Lapja« régi jó ismerőse minden müveit szakembernek s tudják róla, hogy kipróbált, tántorithatlan harczosa a vendéglősök érdekeinek, iparunk fejlődésének és magyarságának. Ez voltunk a múltban, ez leszünk a jövőben is; bizalommal kérjük tehát olvasóinkat, hogy a júliusi félév alkalmából előfizetéseiket megújítani s lapunkat terjeszteni méltóztassanak. Hátralékosainkat szintén felszólítjuk, hogy kötelezettségeiknek mielőbb eleget tenni szíveskedjenek; mert követeléseink érvényesítésére a bírói beavatkozást elkerülni óhajtanok. A »Vendéglősök Lapja« előfizetési ára: negyedévre 3 korona, félévre 6 korona, egész évre 12 korona. Az összeg postautalványon kiadóhivatalunkhoz küldendő. A „Vendéglősök Lapja“ kiadóhivatala: Budapest, VII., Akáczfa-utcza 7. Rz iparoktatás. Alig volt kormányunk, amely annyi fontos és üdvös törvényjavaslattal állott volna az ^ország színe elé, mint ebben az évben a jelenlegi. Ezeknek legfontosabbjai közé tartoznak a közoktatásra vonatkozók, amelyeknek legjelentősebbje az iskolai oktatás ingyenességéről s a mezőgazdasági és ipari oktatás rendezéséről szóló. Az ^oktatás ingyenességének jelentőségét fölösleges (hosszasabban fejtegetnünk, hiszen ezt mindenki felfoghatja. Ezentúl a szegénység nem lehet akadály, hogy mindenki taníthassa gyermekét. Pár évtized múltán végképpen eltűnnek közülünk az analfabéták s felvilágosult, értelmes népet találunk az ország legelhagyot- tabb zugában is. FANDA ÁGOSTON hrlrszmesterI BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, [valamint József föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. Telefons 68—80. A „Falatoni Halászati Társaság“ budapesti főelarusitója.
