Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-09-20 / 18. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. szeptember 20 a remény, hogy megváltoznak a viszonyok és itt is oly tekintélynek fog örvendeni a vendéglős kar, mint külföldön. Csak olyan lelkes közgyűlések és munkálkodások kellenek ehez, mint a pécsi. Pécs város polgármesterére üriti poharát. Nendtvich Andor polgármester megköszöni azokat a kedves és megtisztelő szavakat, amelyeket az elnök intézett hozzá, de engedjék meg — úgymond — hogy a megtiszteltetést elhárítsa magától és csak annak tekintse, hogy személye utján a várost akarta csak megtisztelni. Biztosíthatja azonban a kongresszust, hogy ezek | az érdemek kölcsönösek. Mert mi ép oly tisztelettel vagyunk az iránt a fontos köz- gazdasági és társadalmi hivatás iránt, amit a vendéglősök betöltenek. De tovább megyek. Én még egy fontos kultur tényezőt is látok a vendéglős iparágban. Ezt felismerték már a rómaiak is és hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek az iparágnak, mutatja az, hogy az idegenben mindenütt „mansiones“-t állítottak fel s ezek a vendéglők hintették szét a római kultúrát a meghódított barbár népek között. A mai viszonyokat figyelembe véve, amikor a szórakozás keresés, az ismeret- gyűjtés, a tapasztalatok szerzése évenként százezrek és százezrek kezébe adják a vándorbotot, ma még fontosabb tényező e téren a vendéglős ipar. Mert enélkül képzelni sem lehet jelentős idegenforgalmat. Hogy pedig az idegenforgalom mily fontos közgazdasági tényező, azt úgy hiszem önök előtt nem kell bizonyítani. Nálunk még nincs az idegenforgalom azon a fokon, amelyen látni szeretnék és ennek emelését ép a vendéglősök karától várják. Én tehát hármas minőségben éltetem a vendéglős kart: mint közgazdasági, társadalmi és kulturális tényezőt. (Hosszas éljenzés). Bózsa József, a pécsi ipartársulat volt elnöke a zászlóanyára, Cserta Antalnéra. Radocsay Imre jelenlegi elnök pedig az országos szövetség elnökségére üriti poharát. Glück Frigyes szólott ezután általános érdeklődés közepett. Tovább fűzi azt a gondolatot, amit Nendtvich Andor felköszöntőjében megemlített. A régi rómaiaknál ugyanis meg volt az a szép szokás, hogy midőn egy messze idegenből jövő vendég elbúcsúzott egy vendéglátó ház gazdájától, egy gyűrűt törtek szét és annak egyik részét a vendég, a másikat a vendéglátó tette el. Ez pedig arra szolgált, hogy majd ha valaki azzal a fél gyűrűvel felkeresi a másik hajlékát, arról a fél gyűrűről lássa a gazda, hogy jóbarát érkezett, akit neki szeretettel, tárt karokkal kell fogadnia. így van ez most velünk is. A pécsiek, mikor bennünket ide meghívtak odaadták a fél gyűrűt és ezt mi most elhoztuk ide. Osszetettük, összeforrasztottuk és most megint egy a gyűrű. Üdvözli mindazokat, akik ezt az együvéforrást elősegítették, élteti a pécsi rendezőbizottságot, annak volt és jelenlegi elnökét, a Littke czéget és mindazokat, akik a vendéglős iparral szemben szeretettel viseltetnek. Lukács János Glück Frigyesre, az áldozatkész emberre üriti poharát, aki előtt az egyetlen nemes eszme lebeg, hogy képzettebb, tanultabb, megelégedettebb uj Finom asztalos és kárpitozott bútorok. Keleti szőnyegek. :::: Csillárok. Tervek és költségvetések. Telefon 53-19. Telefon 53-19. generácziót neveljen ennek az iparágnak. Nagy Lajos a zászlóanyára és a rendezőbizottságra üriti poharát; Molnár Gyula J>écs városát és a pécsi kiállítást üdvözli. Felköszöntőket mondtak mégPriváry (Szeged), Teleky Zsigmond bornagykereskedő, Doktor László, Belenkey Bálint (Komárom) stb. A bankettezok egész 5 óráig maradtak együtt a legjobb hangulatban, aminek fokozásához hozzájárult ifj. Korody Gyula zenekarának tüzes játéka, no meg a gyöngyöző pezsgő is. A Littke-gyárban. A Littke-féle pezsgőgyár nagy csarnoka a kiállítási esztendőben átalakult vendéglátó magyar uriházzá. Délután 6 órakor közel 400 vendéget látott a gyár, túlnyomó részben a Pécsett időző vendéglősöket, de hivatalosak voltak a kiállítási végrehajtó bizottság tagjai, a magisztrátus és a zsűritagok egy része is. Az asztalok roskadoztak az azokra helyezett húsételek, czukor- sütemények, gyümölcsös tálak és pezsgő súlyától és a Littke család tagjai gondoskodtak a vendégek ellátásáról. A vendégek sorában láttuk Erreth Janos főispánt, Nendtvich Andor polgármestert, Kindl József kereskedelmi tanácsos, ipar és kereskedelmi kamarai elnökét is. Littke József a család nevében üdvözölte a vendéglősöket, megköszönve az elnökségnek, hogy minden akadály legyőzésével Pécsre jöttek a kongresszusra, ami főképen az elnökség érdeme és arra ürítette poharát. Gundel János lelkes hangon emlékezett meg arról, mily fontos tényezői a vendéglősök is a magyar iparnak, mennyire megkedveltették már a magyar pezsgőt helyiségeikben és a magyar pezsgő-király családot éltette. Az uzsonna elhúzódott a késő esti órákig, vacsoráról nem is igen lehetett szó és a gyárból a vendéglősök egyenesen a kiállítási színkörbe vonultak. A pécsiek zászlószentelése. Igen szép zászlószentelési ünnep is folyt le a vendéglősök ott tartózkodása alkalmából. A közgyűlés a pécsi ipartestület zászlószentelési ünnepével kezdődött. A kongresszusi tagok reggel az Otthon kávéházban gyülekeztek, ahonnan megreggeli- zés után, testületileg vonultak fel a belvárosi plébánia templomba, ahol fél 9 órakor Magenheim József apátplébános mondott misét. Majd az egész közönség kivonult a Széchenyi-térre, ahol Magenheim József szép szavak kíséretében végezte a zászló beszentelését. Ezután a szögbeverések következtek. Az első szöget a zászlóanya, Cserta Antalné verte be, aki egy remek fehér selyem szalagot is kötött a zászlóra. Utána a következő sorrendben történt a szögbeverés: Zichy Gyula gróf megyéspüspök nevében Magenheim József apátplébános, Benyovszky Móricz gróf Baranyamegye főispánja nevében Szivér István dr., Erreth János Pécs szab. i kir. város főispánja, Balogh Károly kir. táblai elnök, Pleíninger Ferencz és Egry Béla dr orsz. képviselők, a város közönsége nevében Tróber Aladár dr h. polgár- j mester, Reeh György városi tanácsos, a . káptalan képviseletében Magenheim József I apátplébános, Glück Frigyes úgy a saját, PORJESZ MIHRLY BUDRPEST, Vili., Rökk Szilárd-utcza 32., József-körut 35. ! mint Mártonjfy Márton miniszteri tanácsos nevében, Gundel János, Radocsay Imre, Cserta Antal, Solti Ödön dr., Scholtész Adolf. Zsolnay Miklós képviseletében Maty asovszky Tibor, Hardi Sándor törv. elnök, Bajza István dr kir. tanácsos nevében Sefcsik titkár, Perls Armin dr főrabbi, Gelle'ű Mór képviseletében Walter Károly, a Belvárosi Katholikus Kör, a pécsi jótékony nőegylet nevében Hinka Lászlóné, az izraelita jótékony nőegylet nevében Ullmann M. Károlyné, a Polgári Kaszinó nevében Reéh György elnök, a tüzoltótes- tület nevében Schultz Ferencz főparancsnok, Maty asovszky Tibor, Littke L., a Törley J. czég képviseletében Sebestyén Aladár, Scholtz Gyula; a vidéki ipartársulatok küldöttei: Glück Erős János, Burger Károly, Némái Antal; a debreceni vendéglős, kávés és szállodás ipartársulat képviseletében: Lokody Sándor; Kormay István Nagyvárad, Zsebedits Mátyás Újvidék, Seress Márton és Szilassy Alajos Kassa, Nagy Lajos Miskolcz, Erhardt Antal Győr, Jura- novics Ferencz Szeged, Márkus Jenő Szat- ,már, Kopp Ferencz Pozsony, Pungrácz Lajos Szatmár, Gundel Károly .. Csorbató, Grünwald Mór Kaposvár, Gróf Ödön Pápa, Knejfel Ede Kiskunfélegyháza, Gross Antal Üszögh, Kamarás Mihály, Willburger Károly, Kerécz Ferencz Budapest, Tóth Antal Zsolna, Mehringer Rezső Péczel, Doktor László Budapest, Hauer Bertalan Debre- czen stb. A zászlószegek beverését még a bankett alatt is folytatták, úgy hogy ösz- szesen több, mint 160 zászlószeget vertek be. Innen valamennyien az ipartestületi helyiségbe vonultak, ahol a zászlóanya, a nyoszoló leányok és a vendégek tiszteletére villásreggeli volt. * A közgyűlés tagjai csak harmadnap utaztak haza, a legkellemesebb emlékeket vive magukkal a pécsi napokról. Szabadkai színlap. A pártütők avagy Utazás a holdba. . Vig operett három felvonásban. írták : Janura, Flór és Matsád. Zenéjét szerzé: Csámpai czigányprimás és vályogvető. Színre került először és utoljára Szabadkán. Személyek: Janura Károly elnök, alelnök, társelnök, álnok, pohárnok, kincstárnok, tiszteletbeli és jövendőbeli jég-, szikviz- és sörgyári igazgató a holdban. Matsád János cs. és kir. tartalékos pin- czér, előfizetés-, hirdetés-gyűjtő és udvari költő. Flór Győző komikus, kémikus, gründo- mánikus, tettleges állományban levő gö- rögtüzgyujtó. Továbbá: kongresszusozók, csevegők, fecsegők, szónokok, fiskálisok, polgármesterek, zászlóanyák, czigányok, pinczérek, népség, katonaság. Megbukott: 1907. szeptember 4. és 5-ik 1 napjaiban Szabadka városában! Káíéházak és szállodák belső kiképzése.:: Lakberendezések.
