Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-09-20 / 18. szám
307. szeptember 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 InnniA ná t a Iprtinhh \)i Ián ifi * kastélyok, villák, uradalmak, kórházak, aenoia-gaz a legjopp vnagiiab hotelek vendéglők gyárak ia5oratoriu_ tok, állomások, kaszárnyák, te mplomok, iskolák, községek és kisvárosok részére. — költségvetés ingyen min- Magyar Benoid-gáz r.-társ. Arad. en kötelezettség nélkül. Iroda és raktár: Budapest, VI. kerület, Andrássy-ut 17. szám. Nem acetylen ! Nem acetyten . 50 normálgyertyafényü láng óránként 1'6 fil.-be kerül Legegyszerűbb kezelés ! Robbanás veszélye kizárva Bel- es külföldi elismerő nyilatkozatok és szabadal mák. Számos kitüntetés. — Érdeklődőknek bő fel világositást adunk. Telefonszám 28-60. amely ez évben megakadályozta az gyesületet rendes, természetes fejlődésé- en. De örvendetesen mutat rá arra a :örülményre, hogy ez a secessálás nem udott visszaesést előidézni, mert az egye- ületnek az év végén mégis több tagja an, mint volt az elején. Majd egyenként orolja fel mindama fontos lépéseket, melyeket a szövetség igazgatósága meg- ett a vendéglős ipar érdekében. így be- idványban fordultak a kormányhoz az talmérési illeték méltányos és igazságos negállapitása tárgyában. Ugyancsak be- idványt nyújtottak be az adók egysége- itése tárgyában is, hogy megszüntessék ízt a méltánytalan eljárást, amit azáltal cell elszenvedni a vendéglősöknek, hogy i szeszes ital háromszoros adókulcscsal ran megadóztatva. Kérte a szövetség a :árórák eltörlését, ha nem is mindjárt nindenütt, legalább a nagyobb városokban. Erősen szorgalmazta az ipartörvény ’eviziójával kapcsolatosan azt, hogy az talmérési engedély kiadását képesitéshez cössék és pedig olyanformán, hogy csak íz kaphat engedélyt, aki elvégezte a pincér szakiskolát és legalább 3 évig valamely üzletben mint pinczér volt alkalmazva. De ezek csak a fontosabb lépések az év történetében, mert a szövetség mindenben lelkiismeretesen eljárt, ami a vendéglős ipar megerősítését czélozta és a jobb jövő alapozását segítette elő. A szónokok. A kimerítő jelentés általános tetszéssel találkozott, azt egyhangúlag tudomásul vették. A felszólalók is inkább csak buzdító szavakat hallattak és egyes fontosabb kívánságoknak meesürgetését óhajtották, így Lukács János (Budapest) hosszú és szónoki tűzzel előadott beszédében azt hangsúlyozza, hogy az ipartestületek mindenütt igazi otthonok, a vendéglős kar érdekeinek igazi védőbástyái legyenek és akik most itt a közgyűlésen összejöttek, mint apostolok távozzanak innen, hogy a szövetség ügyét minél lelkesebben propagálják és minél több tagot toborozzanak az egyesületnek. Molnár Gyula (Komárom) arról beszél, hogy milyen súlyos adóterhek nyomják a vendéglősök vállait. Ennek csökkentésére kell megtenni a lépéseket. Belenkey Bálint (Komárom) utal arra, hogy milyen lelkiismeretlen könnyelműséggel adják ki most az italmérési engedélyeket. Előfordul, hogy egyes helyeken, igy Komáromban is, 125 lakóra (beleszámítva még a csecsszopókat is) esik egy korcsmáros. Ez lehetetlen állapot. Meg kell nehezíteni az italmérési engedélyek kiadását és a szatócsok italmérési engedélyét is korlátozni kell. Siklósi Ede (Kaposvár) arra hívja fel a szövetség figyelmét, hogy egyes helyeken, igy Kaposvárott is, még egy negyedik adóforma is nehezedik a vendéglősök vállaira pótitalmérési illeték alakjában, amely városi adó és tisztán csak a korcsmárosokat sújtja. Indítványozza, hogy a szövetség ez irányban tegye meg a lépéseket a kormánynál, hogy a városoknak ne legyen joguk ilyen adónem kivetésére. Ezután az elnök a Törley pezsgőgyár átiratát olvastatja föl, amely 2000 korona alapítványról számol be, amit a közgyűlés hálás köszönettel vesz tudomásul. A szakosztályok. A szakosztályok jelentései következnek. A nyugdíj egyesület jelentését, amely a tegnapi közgyűlésen már ismertetve lett, Bokros Károly elnök terjeszti be. A tanonczügyi szakosztály alapos és kimerítő jelentését Walter Károly, a budapesti szakiskola igazgatója, szakosztályi titkár olvassa fel. Az országban ez idő szerint 8 működő és 2 alvó szakiskola van: közülök kettőt, a kolozsvárit és nagyváradit az idén állították fel. Őszinte örömmel üdvözli a pécsi szaktársakat is, akik áthatva az önzetlen munkásság nagy fontosságától, nem kiméivé anyagi és erkölcsi áldozatokat, a pécsi szakiskola felállításával, amelynek holnap lesz ünnepélyes megnyitása, uj kulturintézménynyel gazdagították a szövetséget. Azt kívánja, hogy fejlődjön és virágozzék ez a szakiskola. Végül Glück Frigyes nemesszivü alapítványairól emlékezik meg, aki csak a budapesti szakiskola számára tett egy 10.000 koronás alapítványt, amelynek évi 400 korona kamatát mindig egy-egy növendék kapja meg külföldi tanulmányútra ösztöndíjul. Az idén ezt az ösztöndíjat az illetékes tényezők Sziráky Mátyásnak Ítélték oda. A közvetitésügyi szakosztály jelentését F. Kiss Lajos terjeszti be, ugyan ő emlékezett meg az idegenforgalmi szakosztály működéséről is általános évi jelentése keretében. Ezután Wilburger Károly pénztáros számolja el az elmúlt év bevételeit és kiadásait, amit tudomásul véve, a közgyűlés megadja a felmentvényt. Önálló bank. Az indítványok során Nagy Lajos (Miskolc) fölveti azt az eszmét, hogy igen helyes lenne Budapest székhelylyel egy önálló bankot felállítani, amely a vendéglősök hiteligényeit volna hivatva kielégíteni, hogy ne kelljen, mint sokszor most, uzsorapénzhez folyamodniok. A kongreszusok székhelye. Bokros Károly pedig oly értelemben tesz indítványt, hogy ezután a szövetség csak minden harmadik évben menjen vidékre, egyébként pedig Budapesten tartsa meg közgyűléseit. Mindkét indítványt az igazgatóság elé utalja a közgyűlés, amely elhatározza, hogy a jövő évi közgyűlést Budapesten tartja meg. Ezután az üdvözlő sürgönyöket olvastatja fel az elnök. Üdvözölték a kongresz- szust Stadler Károly, a szövetség lelkes megalapítója, Benedek János orsz. képviselő és a debreceni ipartársulat. Végül az elnök köszönetét mond a város polgármesterének a közgyűlési terem átengedéséért, a sajtónak azért a szeretetteljes figyelemért, amelylyel a kongresszus ügyeivel foglalkozik, az előadóknak fáradságos és lelkiismeretes munkájukért és az összes tagoknak a gyűlésen való megjelenésért, viszont Kommer Fe- rencz indítványára a közgyűlés kitörő örömmel szavaz köszönetét az elnöknek azért az odaadásért és nehéz munkáért, amelylyel az egyesületet vezeti. Ezzel a közgyűlés véget ért. A bankett. Déli 2 órakor fényes bankettre gyűltek össze a kongresszusi tagok a Vigadó nagytermében. A terem hatásosan és Ízléssel volt feldíszítve. Az asztalokon sorjában óriási virágállványok voltak, eleven virággal és szőlőfürtökkel. A pódiumon, ahol ifj. Kóródy Gyula zenekara helyezkedett el, délszaki növények ... Az egész terítésen, a terem egész berendezésén meglátszott, hogy a vendéglős ki akar tenni magáért a szaktársak előtt. A szemnek jóleső volt az az eleven és mégis diszkrét dekoráczió. A teremben volt elhelyezve az ipartársulat hatalmas, kék selyem zászlaja is, amely mint egy figyelmeztető volt, hogy ez a pazar lakoma a derék munka utáni jól megérdemelt lakoma. Mikor a zászlóanya belépett a terembe és elhelyezkedett az asztalfőn, kitörő éljen fogadta. Mellette foglalt helyet Gundel János, a szövetség ősz, érdemes elnöke. Nendtvich Andor polgármester, Glück Frigyes, Bokros Károly stb. Ott láttuk még többek között Tróber Aladár dr polgármesterhelyettest, Makay István tanácsost, Schultz Ferencz rendőrkapitányt a Littke testvéreket, igen sok pezsgőgyár tulajdonosát vagy képviselőjét, bornagykereskedőket, a kongresszusi tagokat teljes számban, úgy hogy lehettek vagy kétszázan. A pecsenyénél elsőnek Nendtvich Andor polgármester emelkedett szólásra, aki utalva arra, hogy a magyar ember szivében, lelkében él a hagyományos loyalitás, a királyt éltette. A pohárköszöntőt a vendégek állva hallgatták végig és utána a hymnuszt énekelték el. Gundel János elnök azt mondja, hogy nincs kellemesebb valami az életben, mint egy kellemes csalódás. Ilyen kellemes csalódásban részesültek, mikor a pécsi szeretetteljes fogadtatást tapasztalták. Párhuzamot von ezután a magyar országos vendéglős szövetség és a nemzetközi szállodások közgyűlései között. Mindig örült, ha külföldön azt látta, hogy milyen tekintélynek, milyen tiszteletnek örvend a vendéglős kar. Ott minden évben más-más városban tartják meg a közgyűlést. Ezekről elevenít fel egyes dolgokat. így megemlíti, hogy Stuttgartban az egyik közgyűlés alkalmával egy színházi díszelőadáson a király a páholyába hivatta a kongresszus elnökét és vele barátságosan elbeszélgetett. Fájó szívvel látja ezzel szemben a hazai állapotokat. De él benne az Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet ee=3 BUDAPEST, *===a VII. kér., Baross tér 18« Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. . __ Ajánljuk t Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyös feltételeinkről. Felvilágosítással minden hányban szolgál a társulat vezetősége.
