Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-07-20 / 14. szám

10

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

1907. julius 20.

Rz ipartársulat intelme.

— Hozzá forduljunk. —

Gundel János, a Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata és a Vendéglősök Országos Szövetségének érdemes elnöke, aki annyira szivén viseli a vendéglősök érdekeit, maga is gondoskodott, mikor a Kristály-\á. Halat ellen felmerült panaszokat hallotta, hogy a vendéglősök minden igaztalan üzelemmel szemben védelemre találjanak.

Azért kijelentette, hogy az ipartársulat minden tekintetben rendelkezésre áll a vendéglősök érdekeinek | megóvására, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e az ipartársulatnak, vagy nem.

Felhivjuk ennélfogva összes hazai vendéglőseinket, hogy tekintet nélkül arra, váljon tagjai-e az ipartársulatnak vagy nem, mielőtt a „Kristály“-vállalattal bárminemű egészségre lépnének, forduljanak kérdéseikkel és esetleg panaszaikkal bátran és bizalommal az ipartársulathoz, amely készséggel ad nékik tanácsot és felvilágosítást.

Ez az egyetlen fórum, melyben bizhatnak, hogy körömszakadtig csak az ő érdekeiket védi.

Az ipartársulat helyisége Budapest, IV., Ferencz József-rakpart 16. szám alatt van.

Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azoknak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról.

Hazánkban eddig lenézett osztály és vele járó nem méltónak tekintett foglalkozás volt, a t ninyomó mezőgazdákkal szemben az iparosok és kereskedők osztálya, foglalkozása, de lassanként megbizonyosodtak és belátták a felvilágosodottabb elemek, hogy a többi foglalkozás mellett is mennyire szükségesek az iparosok és kereskedők a jólét felvirágoztatására, azóta azoknak érdekeit és kívánságait is meghallgatják és amennyire az ország fejlődésének érdeke megkívánja, azon mértékben elő is mozdátják.

A lateiner (tudományos) pályák túlzsúfoltsága mind arra vall, hogy az ipari és kereskedelmi pályákat a lenézettek közé sorolták; látva azonban ma, hogy szorgalommal, kitartással, tehetséggel, kellő szakképzettséggel és élelmességgel mily szépen lehet érvényesülni az ipari és kereskedelmi pályán, örömmel kell tapasztalnunk, hogy az Ipar és kereskedelem felkarolásával a vállalkozási szellem a vállalkozási kedv életre kap. (Régente csak azon fiukat adták iparosoknak és kereskedőknek, akik vagy jól nem tanultak, vagy rossz magaviseletüek voltak vagy akinek szülői vagyon híján nem bírták el a 'kitanittatás költségeit.)

Kell tehát, hogy a termelés tényezői, a különféle vállalatok alanyai mindenkor a fogyasztó közönség igényeit és az általános jólét szabályait szemelőtt tartva, egymással szis függő kapcsolatban álljanak.

10. Vállalkozási szellemmel rendelkezők előtérbe nyomulásával egészséges gazdasági fejlődésünkre hasznos áramlat inkul meg. A vállalkozási szellem tért hódit az egészséges, tettvágyó, értelmes és megbízható elem között; irányitó, mozgató és lankadatlan erejükkel mindent megkísértve, előzetes tervezésektől, példák felállításával a biztos siker kecsegtetésével igyekeznek a gyümölcsözet- lenül heverő magántőkét vállalatolbak fektetni (Idevágó példa, hogy a szorgalom és becsületes munkálkodás révén vagyonhoz jutott iparosok és kereskedők gyermekeik, aty- tyuk megkezdett munkájának eredményes és hasznos fonalát felveszik, tudományosan kiképezve az alapismeretek teljes készültségével kezelik el a gyakorlatot, nem restelve a többi munkással egyformán dolgozni, kezdve a munka legprimitívebb oldalán. Az j elért gyakorlattal tapasztalatokat gyűjt az j idegen hasonszerü vállalatoknál és igyekszik i tanulmányait, tapasztalatait saját üzemében ; hasznára fordítva felhasználni, értékesíteni, ! ha szükségét látja a szabad versenyben vál- j lalatának munkaképességét fokozni, a piaczra j ; szánt áruk jóságát, — hogy azok a legkényesebb ignéyeknek is megfeleljenek — ja- ! vitani; igyekszik azok árait a versenytárs iize- j mekkel szemben ügyes kellő szakértelemmel I kalkulálni. Minél nagyobb tudománynyal, műveltséggel és vagyoni képességgel rendelkezik a vállalkozó szellem, annál jobban aknázza ki a természet megismert erőit és annál bámulatosabb eredményeket ér el a termelés terén.

11. Alakulnak oly megbízható általános gazdasági érdekű intézmények létesítését czélzó vállalatok, melyek már megalakulásukkor biztos, szilárd és megbízható alapokra vannak fektetve, de ezek jelentőségteljes alaptőkét (mint kezdő vagyont) igényelve, a magén kívül iparkodnak a gyü- mölcsözetlenül heverő idegen tőkét is bevonni. Ez igen helyes, mert legalább alkalmas kézzel fogható példát nyújt a heverő tőkével rendelkező bizalmatlankodó vállalkozásokba bocsátkozástól rettegő magánosoknak, hogy vállalkozási kedvük életre kapjon és tőkéjüknek tisztán közgazdasági érdekből való koczkáztatásától ne rettegjenek. A termelni vagy valamint létesíteni szándékozó vállalkozási szellemnek legerősebb és nélkülözhetetlen kelléke a tőke. Tőke fel- használása, gyümölcsöztetése, koczkáztatása nélkül minden gazdasági tevékenység pan- gani fog.

12. A fejlődés során a hitel óriási lendületet vesz. A hitel lehetővé teszi, hogy a munkaerővel, munkakedvvel és képességgel rendelkező vállalkozó szellemnek, a tétlen vagy tehetségtelen tőkebirtokos tőkéjét átengedi, hogy azt termelő módon leggyümölcsözőbben felhasználja. Társaságok alakulnak,, még pedig fokozatos arányban azon alapon, hogy a kis tőkések pénzét egy nagy gyümölcsöztető tőkévé gyűjtve azzal vagy önkormányzattal vagy megbízható, egészséges alapokon fekvő vállalatoknak kölcsönözve az általános jólétet előmozdító vállalkozásokba bocsátkozzék.

Czéljuk, hogy még a legkisebb, legjelentéktelenebb tőke se heverjen hiába, hanem gyümölcsöztetőleg helyeztessék el olyan társaságoknál, melyeknek tagjai már tekintélyüknél és vagyoni állásuknál fogva elegendő anyagi biztosítékot, biztos garancziát nyújtsanak a feltétlen bizalomra.

A takarékosság eredményezte kölcsönös bizalom utján gyűjtött sok kis apró tőke meghozza a maga gyümölcseit, mert jelentékeny nagy szereplő tőkévé alakul a pénz összegyűjtésével foglalkozó társaságok kezében. De ezen társaságok arra törekszenek, hogy ez a tőke egy perczig se heverjen gyümöl- csözetlenül, hanem közgazdasági érdekeket előmozdító vagy gyors lebonyolitásu vagy szilárd alapokon fekvő hosszú időtartamú biztos jövővel kecsegtető vállalkozásokba bo- ícsátkoznak.

Ha a tőkebirtokos akár maga bocsátkozik nagyobb eredményes vállalkozásokba vagy ha a tőkebirtokos maga nem koczkáztatván tőkéjét akár a vállalkozási szellemnek, a vállalkozási kedvnek enged szabad teret, a köz- gazdasági szempontból mindenesetre eredményes munkát végez.

Az általános jólét előmozdítása céljából tőkéjét — bizonyos időre vagy előre meghatározott bizonyos összegű évenkinti törlesztésre — megbízható vállalkozóknak engedi ját a fizetett használati díjon kívül részesedve még a vállalat elért sikereiben is.

(Nagy birtokokat vásárolnak parczellázás czéljából; a nagy földbirtokok intenzivebb művelésére, a kisbirtokosok felsegélyezésére a földbirtokra való bekebelezéssel záradék- kölcsönöket adnak; kölcsöneikkel a kisiparosokat segélyezik, hogy azok a kölcsönvett tőkével munkakörüket kibővítve, termelőképességüket fejlesztve a gyáriparral szemben a versenyt fentarthassák, szóval maguk körében a munka felosztás alapján bizonyos czik- kek előállítására egyesülve — egész kis gyárüzemet létesítsenek.

Sok tőkebirtokos nem bir a szükséges tulajdonokkal és hajlamokkal, hogy tőkéjét közvetlenül gvümölcsöztesse, másrészről sok munkás nem bir tőkével arra, hogy munkáját értékesítse, már most ha van, aki a szükséges tulajdonokkal bir s mind e tényezőket ellenszolgáltatás mellett megszerzi, szükségleteket elégít ki. Az a fáradozás, — melyet akár egyes ember, akár egész vállalatok több ember munkaerejének vagy vagyonának egyesítésével tőkegyűjtés czéljából saját érdekükben kifejtenek, — az egész társadalom javára válik, mert kifejtett, eredményes munkájuknak az egész társadalom hasznát veszi. Ilyenek a mezőgazdaság állati és növényi termékeinek szaporítására, a földben rejlő ásványi és természeti kincsek kiaknázására, értékesítésére alakult vállalatok. Ilyenek az elsőrendű szükségletek kielégítésére szolgáló fogyasztási és használati czikkek előállítására alakult gyárüzemek a mezőgazda- sági terményeket feldolgozó ipari telepek. Ilyenek a nagy terméketlen területek, csatornázás, lecsapolás, iszapolás által termővé a földművelésre alkalmatossá tételére, az árvizek és egyéb elemi csapások által vecszé- lyeztetett földterületek folyamszabályozás, vízlevezető csatornázás utján az ország gazdasági érdekeit szolgáló czél megvédésére alakult vállalatok. Ilyenek a közlekedési eszközök tökéletesítésére, gazdasági eszközöket és gépeket gyártó gépgyárak létesítésére alakult vállalatok.

A tőkék szaporodása, a közlekedés tökéletesedése s evvel együtt a vállalkozó szellem megerősödése, másfelől a technika haladása és különösen a gőzerőnek alkalmazása gazdasági munka végzésére egészen uj alapokra fektette az iparűzést.

13. A vállalkozási szellem térfoglalásával, a termelés felélénkülésével, az ipar fejlődésével alakulnak oly egyesületek, társaságok, melyek a termékek, a termelt áruk, a fogyasztásra szánt czikkek, a mezőgazdasági és ipari produktumok minél szélesebb körben való forgalomba hozatalára nagy áruházak és ezzel kapcsolatos fióktelepek létesítését követelik. Czéljuk, hogy az áruházak létesítésével a fogyasztó, a vevőközönség feltalálja ott mindazt, amire szüksége van, oly- képen, hogy úgy a legmagasabb, valamint a legszerényebb igények ott kielégítést nyerjenek. Az árak az illető czikk keresletéhez képest az előállítási képességhez viszonyítva alakulnak. Előre látható, hogy az elsőrendű szükségleti czikkek előállítása és ezzel egyszersmind beszerzési ára a közlekedés töké- letsitésével az újabb és újabb piaczok megszerzésével az evvel járó nagyobb fogyasztással, mindinkább olcsóbb és olcsóbb lesz. A szegényebb néposztálynál az anyagi jólétet, a vagyonosabbaknál a magasabb anyagi igényeket és könnyen kielégítő kényelmet biztosítja.

14. De vannak oly nagyfontosságu törek-