Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-07-20 / 14. szám

1907. julius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 11 vések is, melyek magános szövetkezésekkel ki nem vihetők; hanem szövetkeznek nem­csak magánosok, hanem vállalatok is azért, hogy a béke, a közrend, a jogszabadság, az általános anyagi jólétet előmozditó intézmé­nyek felállítása érdekében az államot beavat­kozásra bírják. Az ország területén úgy egye­sek, valamint a fentemlitett összes vállalatok létének és fejlődésének vannak oly feltéte­lei és szükségletei, melyeket mint nagyon is érzett hiányokat csak az állam elégíthet ki. I. Az állam a békés együttélést biztosítja, az igazságot szolgáltató és jogrendet biztosító intézményeivel. (Bíróság, csendőrség, rend­őrség, katonaság.) II. Az állam vezetőinek kötelességük ügyelni arra, hogy műveltség és társadalmi alapon a többi müveit nemzetekkel párhuza­mosan haladhassunk. Az állam kulturális in­tézményeket létesít, iskolákat, múzeumokat, kiállításokat nyit. III. Az ország előrehaladását, önállóságát, vagyonosodását biztositó és fentartó mező­gazdák, iparosok és kereskedők érdekeinek megvédésére az állam közérdekből külön-kü- lön érdekképviseleteket létesít. (Országos gazda szövetség, kereskedelmi és iparkama­rák.) (Fqlyt. köv.) Uj népdalok. A vendéglősök számára. I. Zavaros a Kristály vize, nem tiszta ! Hej, a levét sok vendéglős megissza. Elküldte már Polonyi a levelet; Átkozott légy potya-fürdő! Le veled! II. Fürdik a vendéglős Szent Lukács fürdő­ben. Hej, nincs már betyár a Bakony közepé­ben. Budapestre jöttek a hires betyár« k, Ezüst tallérokért a csárdákba járnak. III. ( Töredék.) Ezrivel terem a fán a meggy, Van szerződésem, de csak egy. Hej de mikor ez az egy is sok, Előbb utóbb tönkre tenni fog. Furcsa urak szüleménye ő, Csalafinta ármányokat sző. Ahány betű, annyi rajt a folt, Hogy rájöttem, de rossz kedvem volt ! Hogy az ördög vitte volna el, De ez még az ördögnek sem kell ! IV. Répa, retek, mogyoró: A Kristályvíz, jaj de jó! Ha benne megfürödtem, Megissza a vendégem! Tolvaj nyelven. Egyik vendéglős: — Én is kötöttem a Kristály-vállalattal szerződést. Azon is két dátum van. Fönn julius tizenhárom, lenn tizenöt a keltezés. Másik vendéglős : — Ez a legtalálóbb valamennyi között — Hogy-hogy? — Hát add össze, rögtön kijön az ered­mény, hogy az egész szerződés huszon- nyolczas ! *) *) „Huszonnyolczra venni“ a tolvajnyelvben tudvalevőleg annyit jelent, mint valakit alaposan becsapni. Társas reggeli: Julius 26-ikán Kovács E. E. M. város­ligeti vendéglőjében fővárosi pavilion. Augusztus 2-ikán Deutsch Pálnál VII., Dohány-u. 56. Augusztus 9-ikén K riszt Ferencz ven­déglőjében IV., Kötő-u. 1. „Jó barátok“ összejövetelei. (Utánnyomás tilos). Julius 24-ikén Sommerer György „Fáczán“ vendéglőjében Zugliget. Julius 31-én: Szag er József vendéglő­jében IX., Ranolder-utcza 31. Augusztus 7-én: Schafhauser Endre „Szabadság Harang“ vendéglőjében I., Fe- hérvári-ut, a Kábel-gyár átellenében. Köz­lekedés a Budafoki villamossal. (Leszállás a Kábel-gyárnál.) Augusztus 14-én: Krist Károly ven­déglőjében V., Visegrádi-utcza 24. Augusztus 21-én: Kofler Frigyes ven­déglőjében VIII., Örömvölgy-utcza 34. Augusztus 28-án: Jäger Ignácz ven­déglőjében V, Váczi-ut 50. Szakácsok összejövetelei. A Magyar Szakácsok Körének tagjai minden kedden délután Márk Károly kávé­házában, IX., Sütő-utcza 5. szám alatt tart­ják társas összejöveteleiket. Minden hónap utolsó kedd napján pedig rendes választ­mányi ülés tartatik a kör hivatalos helyi­ségében ugyanott. Szakácsok elhelyezését a „Kör“ ingyen intézi. Ez irányban való megkeresések ide intézendők. rtégis kilátszik a lóláb! — Felelet a „Janura és Vidékéiben. — Megírtuk múltkor, hogy J a n u r a Károly egy uj szikvizgyár alapításán spekulál a «kis»- vendéglősök számára. Rá is olvastunk ala­posan, hogy miféle lóláb rejlik e legújabb spekuláczió mögött. Ha valakit megvádolnak, igen természe­tes, hogy annak «valamit» csak kell mon­dani. Hát Jan ura most a «Fogadó»-ban fe­lel. Ez az újság ama bizonyos lerakodó hely, ahol pirulás nélkül minden elfér. Nyakate- kert stílusban irt reklámczikkek, hóbortos ter­vek és egzisztenczia nélküli tervezgetők mel­lett, egy pár silány ostoba viccz, durva és szellemtelen gúny, amelylyel a legutóbbi számban lapunk szerkesztőjének egyenesen a személyét is illetik. Ez a durvaság föl­ment attól minden jóizlésü embert, hogy arra reflektáljon, de különben is az olvasó- közönség előtt elvesztené minden hatását az efajta pimaszkodás, ha a «Fogadó»-nak ol­vasóközönsége volna. A közjóizlés szeren­cséjére azonban nincs, mert a pinczérek boj­kott alá helyezték, a vendéglősöknek pedig nem kell. Csak egy pár ember tartja fönn, akik még mindig azon ábrándoznak, hogy hóbortos tervük, képtelen légváraik megvaló­sítása számára alkalmas eszköz, mig valami egzisztencziához jutnak. Mi is véletlenül jutottunk e nyilvánosság kizárásával megjelenő laphoz és arra, ami abban foglaltatik, nem is reflektálnánk, ha most J a n u r a Károly «felelete» olyan csiklandozó alkalmul nem kívánkoznék. Kevés mondani valónk van Janura Ká­roly mosakodó czikkéhez és nem annyira ahhoz, ami benne van, hanem ahhoz ami nincs benne. Janura Károly ugyanis nem felel arra az állításunkra, hogy ő nem is vendéglős, iparunkban senki és semmi, mert a neki gyanított vendéglő is «J áno s» név alatt van. Ezt pedig nem kicsinyes személyeskedésből állapítottuk meg, hanem igen komoly ok­ból, tudniillik annak bizonyítására, hogy aki­nek nincs egy fabatkája se, az nem követel­heti, hogy bizzunk egy milliós gyárvállalat alapításának sikerében, mikor az sok ezer vendéglős pénzére megy. Janura Károly arra sem felelt, hogy már egy jéggyára is befucscsolt, amelynél egy részvényes se látta a pénze hasznát. Ezt is nem személyeskedésből, de szinte azon igen komoly okból állapítottuk meg, hogy pél­dával is bizonyítsunk. janura Károly egész más malomba őröl. Ahol persze bőséges és hálás tér nyílik neki kényelmesen filozofálni. Gorombáskodik, gyanúsít Ízléstelen kifa- kadásokkal, hogy e lap a kartellokat, a ha­talmasokat szolgálja. Dehogy Janura ur! E lap is csupán az önök «kis» vendéglőseit védi a «Janura és Vidéke» czimü lap alakjaival Sízemben. Az «Artéziá»-nak mi nem reklámot csi­náltunk, de mint reáls, becsületes vállala­tot magyar hazafias kötelességből felkarol­juk, holmi gyanús, kétes egzisztencziáju vál­lalkozásokkal szemben. Egy helyütt ravaszkodik Janura ur. Ugv niagyarázgatja, azért kell a «kis» vendéglő­söknek külön csoportosulni, mert hisz a kisiparosok is szervezkedtek a nagyiparo­sokkal szemben. Ej, ej, Janura ur! Még annyit se tud, hogy a kisiparosok teljesen a nagyiparosokra vannak utalva, mig a kisebb vendéglősöknek semmi közük a nagyobb vendéglősökhöz és egyéb kapcso­lat nem köti őket, mint kellene kötni a szo­rosan összetartó kollegialitásnak. Lám, lám, mégis kilátszik a lóláb! Egyben van igaza, Janura ur, egyben van igaza. Ebben az egyetlen helyes mondatában: < a maszlagot nem veszszük be!» Bizony, Janura ur! A maszlagot nem veszszük be! Hiába minden! Nem veszi már be senki! KÜLÖNFÉLÉK. Vendéglői változások. Doktor László buda­pesti vendéglős szaktársunk, aki oly nép­szerű, kedvelt tagja szakiparunknak, el­hagyta a Tavaszmező-utcza 7. szám alatti vendéglőjét és özvegy Kilár Jánosné Üllői-ut 1. szám alatti vendéglőjét vettn át. A Tavaszmező-utczai vendéglőjében Doktor László utóda Kovács József lett, akiben a vendéglő szintén igen kedvelt, népszerű, derék gazdára akadt. Pompás kerthelyiségét, kitűnő konyháját és borait melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Doktor Lászlónak uj otthonában további tartós szerencsét kívánunk. Vendéglő átvétel. Rottenberger Sándor jó hírnevű kartársunk Budapesten átvette a Dob-utcza 70. sz. alatt levő vendéglőt. Rottenberger Sándor kitűnő üzletember, jó konyhát és természetes italokat tart. Aiánl- juk a t. közönség figyelmébe. — „Budai Kőbánya“ czimmel a Hadnagy-utcza végén a Hegyaljai-ut 22. szám alatt levő vendég­lőt Kriszt Sándor barátunk veszi át s azt folyó hó 28-án ünnepélyesen megnyitja. Üdvözöljük! Ami jó, az hathatós! Daczára a sok sa- vanyuvizek konkurrencziájának, sikerült a hi neves Krondorfi savanyuviznek évről- évre nagyobb forgalmat csinálni. Ez an­nak köszönhető, hogy a Krondorfi savanyu- viz páratlan jóizü asztali viz, azonkívül mint gyógyital nyálkaoldó hatásánál fogva úgy a gyomor, tüdő és a többi hurutos bántalmaknál az orvosok által a legjobb sikerrel alkalmaztatik. A bor savanyuviz- zel való keveréséhez a Krondorfi savanyu- viz legjobban ajánlható. A Krondorfi savanyu viz semlegesíti a borsavat és ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom