Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-20 / 2. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. január 20. HFRRMANN I I cs- és kir- fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst nE-nniTIMmi J. U. chinai ezüst s alpaccából szálloda, káveház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költség?, díjmentesen. Alapítási év 1819, A társadalom arra törekszik, hogy mentői gyorsabban termeljen s mentői több embernek adhasson megélhetést. Ezt úgy érik el legjobban,, ha az üzletek mentői specziálisabb körre szorítkoznak; mert igy több üzletre lesz szükség, tehát több embert is juttat keresethez. A kereskedelem képe legjobban illusztrálja ezt. Ma már városainkból eltűntek a mindent áruló boltok s mind erősebben mutatkozik az a törekvés, hogy egy üzlet egynemű árukra szorítkozzék. Külön árulják az olajakat, a festéket, a gyúlékony és robbanó szereket, külön az élelmi czikkeket, külön a fűszereket, a kávét és theát. Ez igen helyes nemcsak egészségi és közbiztonsági szempontból, hanem szocziális tekintetből is ; mert végeredményében a jövedelem arányos megosztására, vagyis a kis existen- cziák jólétére vezet. Ma még ez csak magánjellegű törekvés, de nincs messze az idő, a mikor már a törvény intézkedése lesz. És ez az elv iparunkban is fog érvényesülni, amint ezt a külföldön látjuk. Külön üzletággá lesz az étterem, külön a söröző, külön a borozó, a mi szabályozólag hat a versenyre, megkönnyíti munkánkat s a megélhetést jobbá és olcsóbbá teszi a közönségre. Még nagyon távol vagyunk ettől az időtől, de nem oly messze, mint talán sokan képzelik; éppen ezért csak hasznot igér, ha néha megkísértjük elképzelni, kiokoskodni, hogy szakmánkban minő változásokat idézhet elő a társadalmi átalakulás. Az ilyenen való gondolkodás élesíti az elmét, reményeket ébreszt, irányitólag hat törekvéseinkre s eszméket ad a jelennek, amelyek azt mintegy előkészítik a jövő befogadására. Rz osztrák bortörvény. ♦ Törkölybor. 10. §. A szőlő tulajdonosa, bérlője vagy intézője (telepes stb.) a saját szürete maradékából a családja és cselédjei részére törkölybort készíthet, de a törkölybor készítésénél nem szabad czukrot vagy szeszt használni. Olyan egyéneknek, akik a szőlő tulajdonosától, bérlőjétől, intézőjétől (telepesektől stb.) borkészítésre való szőlőt vagy czefrét szereznek, meg van engedve az általuk termelt vagy vásárolt szőlő- vagy czefrequantum arányában saját házi használatukra (a család és a cselédség részére) törkölybort készíteni. A törkölybor eladása és cserélése tilos. A készített törkölybor mennyiségét a termelő minden évben legkésőbb november végéig bejelenteni tartozik a községi elöljáróságnál. Ez a községben készített törkölybort jegyzékbe veszi és nyilván tartja. Törkölybor tartására való hordók mint tör- kölyborhordók külön jelölendők meg. Erre nézve bővebb haíározmányok rendeleti utón bocsátandók ki. Bormaradványok, melyek a lefejtésnél vagy más pinczemunkánál erednek, csak a törkölyboros hordó gyanánt megjelölt tartányban levő törkölyborhoz keverhetők a törkölybor minőségének és tartósságának javítása végett. A bor megjelölése. 11. §. Oly esetekben, amikor a bort pa- laczkokból vagy megjelöléssel ellátott hordókból mérik ki, tilos a palaczk- vagy hordóbort olyan vidék elnevezése alatt hozni forgalomba, amely vidéken az a bor nem termett. Ha a bort valamely meghatározott terület, vidék vagy helység neve alatt hoznak palacz- kozva forgalomba, akkor annak legalább részben az illető vidékről vagy helységből kell származnia és az illető vidék vagy helység borai jellegének meg kell felelnie. Egy szőlőfaj nevét vagy egy bizonyos évet csak olyan palaczk- vagy hordóborokra szabad alkalmazni, melyek legalább három negyedrészben az illető szőlőfajból vagy az illető évből val óbort tartalmaznak. Ha a palaczkbort egy meghatározott szőlőhegy (Ried) neve alatt hoznak forgalomba, akkor annak kizárólag és keverés nélkül abból, a szőlőhegyből valónak kell lennie. Palaczk-, hordó- és kimérésre való borok, melyek házasitás által különféle vidékek boraiból készültek, csak képzeleti nevek alatt hozhatók forgalomba, amely nevek nem tartalmazhatják egy borvidék vagy szőlőhegy nevét. Szőlőhegy (Ried) név alatt értendők egyes szőlőhegyek bizonyos részeinek régi időkből való ismert nevei és az ilyen megjelölés csak a helynévvel kapcsolatosan használható. Borkereskedők, akik az általuk forgalomba hozott borokra valamely helység vagy borvidék nevét, vagy ilyen nevet magába foglaló képzeleti nevet használtak eddig, a politikai hatóságtól engedélyt kérhetnek arra, hogy azokat a képzeleti neveket az előző határoz- mányok mellőzésével továbbra is használhassák. Ezt az engedélyt nem lehet megtagadni, ha a kérvényező kimutatja, hogy az illető községben szőlője van és védjegyét legalább egy évvel a jelen törvény hatályba lépte előtt belajstromoztatta és használta. Egy vagy több olyan község szőlőbirtokosai, amely községben a piaczon ismert borok teremnek, ezt az elnevezést az illető területen termett boroknak biztosíthatják, ha a szőlőterület nagyobb részének birtokosai, bérlői, intézői (telepesek) elhatározzák, hogy a község elöljárósága utján a járási politikai I hatóságnál határolást kérnek. Ez esetben az ! egész terület «védett borvidékének nyilvá- ! nittatik és az ott termett borokra a szőlőhegyekről szóló határozmányok alkalmaztatnak. Az elébb említett képzeleti nevek gyanánt hasznáit hely vagy szőlőhegy elnevezésekre ez az elhatározás nem gyakorol befolyást. Aki valamely védett hegyvidékről vagy borterületről származó bort hordókban, pa- laczkokban, vagy kimérés által forgalomba hoz, a bor használt elnevezése mellett a «valódi jelzőt használhatja; aki azonban több vidékről való borokat házasítva árusít, az a «valódi jelzőt nem használhatja, hanem az általa forgalomba hozott bor részére választott elnevezéshez hozzá teheti, illetve hozzá tartozik tenni a «jelzés» («Marke») szót. A védett borvidékről eredő borok elnevezése mellé a «jelzés» szót nem szabad használni. Ellenőrzés. 12. §. A jelen törvényben foglalt határozmányok végrehajtása és ellenőrzése czéljá- ból a borral foglalkozó egyének (termelők, kereskedők, korcsmárosok stb.) pinczéiben és egyéb üzleti helyiségeiben időközönkint hivatalos szemlék fognak tartatni. Ezen ellenőrzés gyakorlása czéljából szak- bizottságok alakíttatnak. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok mindegyikében egy-egy szakbizottság lesz, de a viszonyokhoz képest egy-egy országban több bizottság is alakítható, illetve több tartomány közös bizottságot alakíthat. A bizottságba meghivatnak az államkormányzat, az autonóm tartományi kormány, valamint az illet őtartománybeli termelők és kereskedők képviselői. A bizottságban az illető tanományfőnök vagy az általa kinevezett államhivatalnok elnököl. A bizottságok lehetőleg kapcsolatba hozatnak az általános cs. k. élelmiszervizsgáló intézetekkel, vagy az illetp terület borgazdasága érdekében fennálló állami vagy tartományi kísérleti és tanintézetekkel. Az ellenőrzések és revíziók végzésére, valamint az ellenőrző közegek hatáskörére nézve az élelmiszerek és élelmiczikkek forgalmáról szóló 1896. január 16-iki törvény (a Reichsgesetzblatt 1897. évi 89. száma) ha- tározmányai alkalmazandók. A bizottság összeállítását és ügykörét rendelet fogja szabályozni. (Folyt, köv.) Társas reggeli: Ipartársulatunk tagjai pénteki társasreggelijeiket a következő helyeken tartják meg : Január 25-én: Förster Konräd-nä\, V., Váczi-körut 68. sz. Február 2-án: Kovács M. vendéglőjében, IV., Curia-utcza. (Kir. bérház.) „Jó barátok“ összejövetelei. Január 30-án: Wohlrab Ferencz-nél, IX., Ranolder-utcza 5. sz. Február 2-án: Kaszás Lajosnál, VIII., Rákóczi-ut 44. sz. „Asbestoid“ A legszebb és legtartósabb1 — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. SAÍTORI, FKAINK, VÖLKER flSBESTOIb dombormű és épület-diszitmény^k gyára Budapest, VI., Hungária-körut 72. sz. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- bol, domborművű kivitelben, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek részére.
