Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-06-05 / 11. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. junius 5. A mélyen tisztelt vendéglős uraknak közvetlen szállít W asztalnemfieket, törülközőket, törlőruhákat, pinczérkendőket, vászonárukat, sifonokat, ágyhuzatokat, paplanokat, lepedőket, matraczokat valamint teljes vászon és fehérnemű berendezéseket A hírneves WEISZ és HEIMLER-féle pozsonyi ipartelep« Árjegyzékek,kölUégvetésekésmintákbérmentve küldetnek. Utánvétele« megrendeléseknél^/«) engedmény áldozata, úgy a főnök mint az alkalmazott. Nincs és ném lesz segítség mindaddig, mig egy üzlet nyitva lesz, ha majd mindnyájan koldulni fogunk, akkor majd megbékülünk. Magyarországon ez idő szerint minden fejtetőn áll, dolgozni nem akar senki, ha egy rongy szivart szivünk, még azt is sajnálják tőlünk. Előre hát a nagy semmibe — de együtt! Ti is, mi is. Bokros Károly. Uj ipartársulat Rákos-Palotán. (Egy üdvös indítvány.) Örömmel jelentjük, hogy immár Rákos- Palotán is megalakult a vendéglősök ipartársulata. Az uj ipartársulat már első alakulásában hatalmas fejlődés csiráját hordja magában, vezetősége szerencsésen lett megválasztva. Úgy az elnökség, mint a választmány, tehetséges, tevékeny, ügybuzgó, tettre kész és kiváló szakférfiakból áll, akik teljes erejükkel és minden tudásukkal igyekeznek a magyar vendéglősipar érdekeit szolgálni a maguk kis körében. Mikor azonban ezt az uj alakulást igaz és meleg örömmel üdvözöljük, nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne pendítsünk ez alkalommal is egy üdvös eszmét. Kiváló tollú szakíróktól számtalan fejtegetést, czikket, értekezést közöltünk már az egy testületbe való tömörülés szükséges voltáról. Tagadhatlan, hogy a magyar vendéglősipar irányítására, érdekeinek istápolására leg- hivatottabb a budapesti anya ipartársulat. Minden országban, minden mozgalomnak a (székváros a góczpontja. A budapesti anyaipartársulat feladata a vezérszerepet vinni, s mint a legelső és legnagyobb testületnek, hatalmasnak, nagynak és erősnek kell ennlie, hogy eredményesen működhessék. Óriás módon megerősödne tehát, ha a környék, mint Újpest, Erzsébetfalva, Buda, Kispest, Rákospalota vendéglőstestületei beolvadnának az anyaipartársulatba. Igyr önmagukban gyengék, s noha rendkívül nemes missziót végeznek a maguk körében is, ennyi kiváló ambiczióval, munkabírással, mily hatalmasan gyarapítanák az anyaipartársulatot, melynek védő szárnyai alatt, az ő imponáló erejével sokkal többet tudnának tenni az egyetemes vendég- lősség érdekeiért. Az első legnagyobb végzetes hibát és bűnt az követte el a budapesti vendéglősiparral szemben, aki szereplési viszketegből felállította a különbséget a vendéglősök és a «kis» vendéglősök között, amely különb- séb nem is létezik és ezzel elvont egy egész sereg kiváló erőt az ipartársulattól. Viszont az első legüdvösebb, legnemesebb és legeredményesebb tettet az követné el a vendéglős ipar érdekeinek istápolására, a jkii a «kis»-vendéglősöknek és a környéki ipartársulatoknak az anyaipartársulattal való egyesítést keresztül vinné. Hiszen akik Budapest világvárosé emelésének oszlopos apostolai lettek, azoknak is az á nagyszerű terv él az agyukban, hogy Újpest, Erzsébetfalva, Kispest, Rákospalota, mint a székesfőváros egy-egy kerülete Budapesthez legyenek csatolva. Már az is érthetetlen és czélszerütlen, hogy a budai szaktársak külön ipartársulatot alapítottak, mikor Buda a fővárosnak egyszerűen csupán három kerülete. Éppen igy előállhatna a IV., V., VI., VII., VIII., IX. és X. kerület is, hogy mindegyik külön társul és egy szép napon azt vennénk észre, hogy annyi az ipartársulat, ahányan .vagyunk. Pedig soha nem volt oly nagy szükség az egyetértésre, az egységes erővel való imponáló föllépésre, mint most. Minden iparág tömörül, cselekszik, mozog és lépésről-lépésre viv ki magának előnyöket, kiváltságokat. Egyedül a mi iparunk az, amelyre egyre csak súlyosabb és súlyosabb viszonyok nehezednek. Minden drágul, mindenütt áremelés látható, a szocziális mozgalmak is megannyi uj teherrel nehezednek reánk. Itt az utolsó idő, hogy mi is tömörüljünk és cselekedjünk. Eredményesen csak egy egységes, tömör, erős vendéglőstábor cselekedhet, ezért volna üdvös minél szélesebb rétegekben egységesen tömörülni. Mi tudjuk, hogy ha ez az idő elkövetkezik, amikor egygyé lehetünk, a derék rákos- palotaiak elsők lesznek a testvéri egyesülésben. Addig is ápolják buzgón a maguk körében a vendéglős érdekeket. Megalakulásukat mi szívből üdvözöljük. Az uj rákospalotai ipartársulat a következőkép alakult meg: Tiszt, elnök: Juhász Mihály. Első elnök : Offner Gyula, másodelnök: Mészáros József, titkár S miied Zoltán, szám- vizsgálók Bruno vszki József és Bárok Miksa. Ellenőrök Szili Mihály és Horn v á t h Vilmos. Pénztárnok 1L a n d s t o f G)örgy. Választmányi tagok: Novák József, Kir Boldis Sándor, Uhl Károly, Varga János, isMolnár Ferencz, Khon Dániel, Bognár Sándor, Lerh Rudolf. Póttagok: Krausz Andi ás, Pintér Sándor. Az ipartársulat elhatározta, hogy junius hó 13-ikán délután 4 órakor Szili Mihály rákospalotai parkvendéglőjében ismerkedési estélyt tart, melyre az újpesti szaktársakat is meghívja. Az ipartársulat lapunkat hivatalos lapjává választotta. negint uj szikyizgyár készül. (Kilátszik a lóláb!) A fővárosban ismét egy uj szikvizgyár van alakulóban, részvénytársasági alapon. Az uj vállalat is a vendéglősökre spekulál. A «kis»-vendéglősök czégére alatt készül üzembe lépni. Főkigondolója, mozgatója és gründolója J a n u r a Károly, a «^»-vendéglősök ipartársulatának elnöke, aki minden téren fáradhatlan tevékenységet fejt ki, hogy a fővárosi vendéglősök közt a testületi egységet megbontsa. Már többször kifejtettük, hogy milyen káros a vendéglősök egyetemes érdekeire ez a szertevonás, s milyen kicsinyes és nevetséges szakiparunkban ilyen különböztetést állítani föl «kis vendéglős», — mikor az egyetemes vendéglősség egy és oszthatatlan úgy, mint minden más szakmában, amely magát sehol el nem különzi, hanem egységes testületi életet él. A testületi élet, az egyesületek, körök alakítása közkincse minden szabad nemzetnek és a népek készek voltak véres har- czok árán is kivívni e jogot, mert érezték, hogy ebben rejlik az erő kulturális haladásuk, fejlődésük, boldogulásuk megteremtésére. Mennyi hatalmat, erőt von el pl. a budapesti anyaipartársulattól ez az ok nélküli kü- löntáborba való csoportosulás? Legföljebb egy oka van csupán és éppen ez a legkárhozatosabb benne. Tudniillik, hogy egyes szerepelni vágyó embereknek ;külön tér nyíljék a szereplésre és ezáltal hasznot hajtó spekulácziókra, akik különben az anyaipartársulatban nem tudnának érvényesülni és maguknak hasznot hajtani. Ez a magyarázata az uj szikvizgyár grün- dolási akcziónak is. Kérdjük: kell-e a «kis»-vendéglősöknek külön pzikvizgyár? Hát mitül jó az? Van a vendéglősöknek már egy szikviz- gyára részvénytársasági alapon, az «Ar- tézia». Az «Artézia» lelkiismeretesen, becsületesen szolgálta ki mindekkoráig a vendéglősöket. Minek neki a konkurrenczia ? Olcsóbb lesz, jobb lesz az uj szikviz? Dehogy! Egy fillérrel sem! Ellenben az megtörténhet, hogy csuful elbukik és akkor a részvényesek, a derék vendéglősök, a sok «k i s» keresztet vethetnek a pénzükre. A «kis» vendéglősöknek nem kell. Se érdekük, se javuk nem parancsolja. Kinek kell hát? Kell a gründolóknak! Kik a gründolók? A részvénytársaság gründolója nem más, mint Janura Károly elnök ur. A szikviz- jgyár az elnök urnák kell. Janura Károly nem is vendéglős. Van ugyan egy vendéglője, de ez «János» néven van. Ez pedig eleve megrendíti a szikvizgyár realitásába vetett komoly bizalmat. Tóth István cs. és kir. szab. forgatható tekeasztalgyára Budapest, V1L, Nefelejts-u. 12, (Saját ház.) Ajánlja ebédlő-asztalait mint fordítható tekeasztal; úgyszintén gyermek-blllárdok minden nágyságban. Telefon: 60—55. Diszokmány: Páris. Magyarország legrégibb tekeasztalgyára Alapittatott 1858-ban.
