Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-06-05 / 11. szám

1907. junius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Aki igazán jó és Ízletes szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezeles mellett k zárólag elsőrendű húsból készül. Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye. látható, amire úgy a rudakban, mint mint a ~ , p> • n J x IX. K^r., SoroKsári-ut 16. SZ. M* Herz Armin Fiai, Budapest magyar. *, 0i,.i s»»mi-gy*r. Hiszen Janura Károlynak már egy jég­gyára is befucscsolt, melynél egy részvényes­nek sem jövedelmezett az ötven koronája. Mi az «Artéziát» nem féltjük ettől a konkurrencziától. A magyar vendéglős-testü­let nem fogja az «Art és iát» elhagyni, hanem támogatja teljes erővel. Azt is tudjuk, hogy a «kis» vendéglősök sem fognak J a- n u r a Károlynak felülni és elhagyni egy meg­lévő, virágzó szikvizgyárat, csak azért, hogy Janura Károly ur spekuláczióinak meg­görbült hátukkal lépcsőül szolgáljanak. Csak éppen jellemzésül emlékezünk meg a legújabb spekuláczióról, mely alól, amellett, hogy ismét egy uj támadás a budapesti ven­déglős ipar egységessége ellen, alaposan ki­játszik a lóláb! Nagy borhamisítás a fővárosban. Nagyarányú borhamisítást fedezett fel a napokban a rendőrség. A méregkeverő egy ferenczvárosi vendéglős, akinek hat ven­déglője van a fővárosban. Spirituszszal s vízzel, gliczerinnel és kátrányanyagu fes­tékkel keverte a borát, s mint a vegyvizs- gálat megállapította, egy liter bor három­negyedrésze idegen anyag és csak negyed­része a valódi bor. A hamisitást egy név­telen feljelentés hozta a hatóságok tudo­mására. A múlt hónapban a székesfővárosi pénzügyigazgatóság névtelen levelet ka­pott, amely a következőket tartalmazza: «Tekintetes pénzügy igazgatós ág! Van sze­rencsém tudomására hozni, hogy Bern­stein Izidor vendéglős, akinek a Gyep- utcza 10. szám alatt van a korcsmája, rend­szeresen hamisitja a bort. Festéket, vizet, spirituszt kever bele. A közönség érdekében kérem, hogy leplezzék le a hamisítót.» A pénzügyigazgatóság a levelet elkül- dötte a főkapitányságnak, amely a kilen- czedik kerületi kapitányságot bízta meg a nyomozással. A nyomozás során a rend­őrség házkutatást tartott Bernstein Izidor gyep-utczai pinczéjében. A házkutatást Né­meth Béla rendőrfogalmazó vezette. A tá­gas, nagy borpinczében meglepő felfedezést tettek a rendőrség emberei. A pinczében külön vízvezeték volt bevezetve. Nagy üvegekben festéket, gliczerint találtak. A borhamisításhoz alkalmas anyagokat le­foglalták és valamennyi hordóból bor­mintát vettek. Azután a hordókat lepecsé­telték. A Gyep-utcza 10. számú pinczéjében kétezer liter bort helyeztek bűnügyi zárlat alá. A rendőrség kinyomozta, hogy Bernstein- nek a gyep-utczai korcsmán kívül még öt korcsmája van. Nevezetesen a Soroksári- ut 10., a Ferencz-utcza 11., a József-körut 38., az István-tér 14. és a Mátyás-tér 16. száma alatt. A kapitányság valamennyi korcsmában házkutatást tartott és min­denütt lefoglalta a borokat, amelyből min­tát vett. Összesen tizenötezer liter bort pe­csételt le a rendőrség. A bormintákat fel- küldötték az országos vegykisérleti állo­másnak, amely csütörtökön hosszú jegyző­könyvben számolt be a vegyelmezés ered­ményéről. E szerint Bernstein minden bora hamisított. Találtak benne nagymennyi­ségben vizet, szaliczilt, gliczerint és kátrány­anyagu festéket. A vélemény alapján a ki- lenczedik kerületi kapitányság vád alá he­lyezte Bernstein Izidort s kihágási ügyé­nek tárgyalását a jövő héten tartja meg Kalmár Béla rendőrfogalmazó. Bernstein büntetése rendkívül szigorú lesz. Az összes költségeket neki kell fizetnie, amely több ezer korona lesz. Ezenkívül a törvény ér­telmében szabadságvesztés jár a borhami­sításért. Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azok­nak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról. A szalmakalap, szatyor, gyékény, ponyva, czirokseprü és kosárfonással, kaskötéssel fog­lalkozók már az ország minden vidékén ta­lálhatók. Akáczfaerdők, virágos kertek és ré­tek közelében előszeretettel foglalkoznak a méhészettek, tudva, hogy az összegyűjtött méz úgy egészségi, mint a könnyű értéke­sítés szempontjából kiváló élelmi czikknek és jövedelmi forrásnak bizonyul. Jó agyagban, sárga és porczellán földben gazdag vidékeken kifejlődött a fazekas házi ipar, mely főzőedények és különböző dísz­tárgyak készítésével foglalkozik. Már az ős­kori népek is ismerték az' agyagnak azon sajátságát, hogy vízzel feláztatva, gyurha- tóvá és formálhatóvá lesz, az igy formált tárgy szárítva megtartja alakját és égetve annyira megkeményedik, hogy a vízben többé fel nem ázik. Egyszerű, edényeket és dísz­tárgyakat a nép maga is készít, a fazekas­ság ,|mint népipar az egyes vidékek házi ipari foglalkozásához tartozik; ilyen vidéke­ken a fazekas mesterség apáról fiúra száll- ván, majdnem minden egyes vidéknek alakra és díszítésre elütő jellemző népipari készít­ményei vannak. Az agyagmüvesség fejlődé­sével a technikailag tökéletesített kész for­mába gyúrás által készített edényeket, hasz­nálati árukat, dísztárgyakat, az égetés előtt ónmázzal bevonva díszítettek, innen indul ki a faience ipar továbbfejlődése. A mai korban a müizlés már egész inü- iparrá fejlesztette ki ezen régi eredetű nép­ipari foglalkozást. Az égetés előtt nemcsak mázolják a dísztárgyakat, hanem az alap­mázra változatos és Ízléses rajzokat alkal­maznak, amit azután művészi tökéletesség­gel készítenek, illetve kifestenek. Az égető- kemenczében, az alapmáz megolvadásával a máz és festék-diszek egygyé forrva fényük egyformává lesz. Ezen müipari foglalkozás tökéletesítésével kifejlődik a majolika ipar. A faience és majolika müipar föllendülésé­nek nagy hátrányára van hazánkban, hogy nincs kellőleg felkarolva, szóval nem pár­tolják; ez a körülmény okozza azután azt, hogy a hazai faience és majolika-készitmé- nyeket oly drágán kell megfizetni, hogy csak a vagyonos körökben jöhet használatba. Pedig ezen müipar felkarolásával szép ered­ményeket érhetnénk el hazánkban, mert ezen a tére;n a kézügyességnek és müizlésnek sza­bad versenyt engedve, egy egészen uj házi­iparág (gyárteleppel kapcsolatos) fejlődhetne ki hazánkban. Nézzük meg a kis Japánt, hogy ezen mü- ípara, amely számos családnak, mondhatjuk, főkeresetét képezi, amelyből megélhetését, anyagi jólétét biztosítja, mily páratlan tö­kélyre vitték az agyag és a fémes edények technikáját. A japánok felismerték a porczellánföld ki­tűnő voltát és primitiv gépekkel készítik elő a porczellán-földet, finomabb edények gyár­tására. Az edényeket oly módon formálják, mint a mi fazekasaink (lábbal rúgott ko­rongkerekeken). A formált edényekre sza­badkézzel csodás ízlésű és finomságú díszí­téseket festenek és azután kerül az égető- kemenczébe, ahonnan mint kész házi ipari termék kerül ki, amely a japánoknak egyik világhírű házi ipari termékét képezi. Hazánk faience és majolika iparának fel­karolására talán legtöbbet tehetnének a szál­lodások és vendéglősök, mert a magyar stylü edények és dísztárgyak használatba vételé­vel üzletük külső formájának is magyar jel­legzetességet kölcsönözve, kettős ered­ménnyel járna: 1. saját bevásárlásaik nyo­mán némi föllendülés mutatkozna e müipar terén, 2. a .náluk megforduló • idegeneknek (külföldiek) állandó kiállításul szolgálnának e specziális magyar készítmények. A díszí­tésül szolgáló tárgyak esetleg eladhatók is volnának, erre mintegy direkt felhiva az ide­genek figyelmét. Ilyen eljárással mint ere­deti magyar müipar emlékek az idegenek között szép keresletnek örvendhetnének. (Az 1900. évi párisi világkiállítás végez­tével a Miskolczi «durva faience» magyar stylü kulacsokat, tányérokat, vázákat és egyéb magyar jellegű dísztárgyakat, amelyeknek egyrésze a kiállítás magyar vendéglőjének falát és oszlopait díszítette, 3 óra leforgása alatt, nyílt árverés utján a írancziák a kép­zelhető legmagasabb árak mellett valóság­gal elkapkodták.) Nagy területeknek és hosszú útszegélyek­nek eperfával való befásitásával igen üdvös volna a selyemhernyótenyésztést eddiginél jobban fejleszteni hazánkban. Tudva azt, hogy a selyem jelenleg milyen nagy értéket képvisel, tudva azt, hogy a selyemhernyó gondozását betanított gyermekek is köny- nyen elvégezhetik, nem okozna sem nagy gondot, sem nagy tőkebefektetést ez a kis — de jól jövedelmező — fáradtság. Az ál­lam eperfaültetvény telepei teljesen díjtala­nul adnak útbaigazítást a selyemhernyóte­nyésztésre vonatkozólag; sőt még selyem­hernyópetéket is szolgáltatnak bármily kí­vánt mennyiségben, azonfelül még jó pén­zen be is váltják a termelt nyers selymet. Ajánlatos volna, ha az állam eperfák elülteté­sére alkalmas vidékeken nagy eperfa ültet­vénytelepeket és ezzel kapcsolatos több ki­sebb selyemhernyótenyésztési telepet a ké­sőbbi továbbfejlődéssel idővel selyemszövő­Szállodások figyelmébe! Ajánlóra dúsan felszerelt raktáromat vas- és rézbutorban olcsó árban és kedvező fizetési feltétellel. Gyár: IX., Liliom-atcza 8. sz. (saját házban.) DRUCK J. HENRIK vas- és rézbutor-gyára zz= BUDAPEST == Minta raktár és iroda: VI, Andrássy-n. 32. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom