Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-05-05 / 9. szám

1907. május 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Aki igazán jó és Ízletes szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrendű húsból készül. Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye. látható, amire úgy a rudakban, mint mint a felvágott tűj- állapotban való bevásárlásnál ügyeljünk. Kapható majdnem minden jobb csemege-, fűszer- és hentesüzletben. Herz Ármin Fiai, Budapest IX, kér., SoroKsári-ut 16. sz. magyar- és olasz szalámi-gyár. Glück Frigyes a józan ész követelmé­nyeinek tartja a szerződési szöveg általá­nosságban való elfogadását. Ezután Gundel János elnök föltette a kérdést, mire a közgyűlés egyhangujag elfogadta a javaslatot. Ezzel a közgyűlés véget ért. A „Budapesti szállodások, vendéglő­sök és korcsmárosok ipartársulata“ és a „Budapesti pinczéregylet“ közt létrejött kollektiv-munkaszerződés. A) Az ipartársulat átirata. A Tekintetes Budapesti Pinczéregyletnek Budapesten. Az alulírott ipartársulat tagjai a vállala­taikban alkalmazott pinczérek és tanonczok kereseti és munkaviszonyait — at. Egye­sület közreműködése mellett — alapos meg­fontolás tárgyává tették és ez alapon egyfelől a pinczérek és tanonczok keresetének javí­tására, másfelől a munkarend kiegészítéséül a következők állapíttatnak meg: 1. Az ipartársulat ama tagjai, akik a jelen megállapodáshoz . hozzájárulnak, kötelezik magukat arra, hogy a pinczéreket elsősor­ban a Budapesti Pinczéregylet közvetítése alapján fogják alkalmazni. Ha pinczért al­kalmazni óhajtanak, eziránt a Budapesti Pin- czéregylethez fognak fordulni és a Budapesti Pinczéregylet köteles lesz az illető munka­adó által kívánt és az illető munkaadónak megfelelő pinczért haladéktalanul közvetíteni. Természetesen fenmarad a munkaadónak a joga ahhoz, hogy az önök által közvetített pinczért akkor alkalmazza és az önök által közvetített pinczérek közül azt alkalmazza, ha és akit megfelelőnek talál. Ha önök a munkaadó kívánságának beje­lentésétől számított 48 órán belül vagy egy­általán nem közvetítenek vagy nem a mun­kaadónak megfelelő pinczért közvetítenek, akkor a munkaadó jogosítva lesz személy­zetét bárhonnan beszerezni, de a 48 óra el­telte előtt a munkaadó nincsen jogosítva arra, hogy személyzetnek szerzése iránt más­hoz forduljon. 2. Annak meghatározása, hogy valamely üzletben, valamely munka végzésére hány pinczér vagy borfiu alkalmaztassák, kizáróan az illető munkaadó joga. . 3. Természeotes dolog, hogy bármely pin­czérnek alkalmazása vagy elbocsátása kizá­róan a munkaadó szabad elhatározásától függ. Egyik pinczér sincsen jogosítva arra, hogy bármely, az illető üzletben alkalmazott más pinczért, vagy borfiut zaklatással vagy mun­kában akadályozzon vagy az üzlet elhagyá­sára rábírni törekedjék. 4. Azért, mert valamely pinczér a Buda­pesti Pinczéregyletnek tagja: azt elbocsátani vagy eltávolítani nem lehet. Az alulírott ipartársulat azon tagjai, akik a jelen meg­állapodáshoz hozzájárulnak, a Budapesti Pin­czéregylet a náluk alkalmazott pinczérek hi­vatott érdekképviseletének elismerik és a pin­czéreknek a Budapesti Pinczéregyletbe való belépése elé semmi néven nevezendő aka­dályt nem fognak gördíteni, a szervezkedés­nek szabad teret engednek, de természetes dolog, hogy a szervezkedés sem a vendégek előtt nem történhetik, sem pedig az elvég­zendő munka hátráltatásával nem járhat. 5. A főpinczérek tekintetében a követke­zők állapíttatnak meg: a) A főpinczérek a törékeny leltár alól fel­mentetnek vagy a felelősségért a munkaadó és a főpinczér közt megállapítandó megfelelő százalékot kapnak. b) főpinczérek óvadéka a legmagasabb napi bevétel kétszeresét meg nem haladhatja. c) Hogy az üzletekben a felírás, a coupon vagy tantusz-rendszer alkalmaztassék-e, a fő­pinczér és a munkaadó között szabad egyez­kedés tárgyát képezi. d) Mindazok a feltételek, amelyek a jelen megállapításban a főpinczérekre nincsenek külön kiterjesztve a főpinczér és a munkaadó közti megegyezés tárgyát képezik. 6. A munkaidő és a munkabeosztás, vala­mint az étkezési és pihenési szünetek tekin­tetében eddig szokásban volt eljárás ezen­túl is változatlanul fenmarad. A pinczérek és tanonczok a munkaidőt és a házirendet pontosan betartani és mind­azt a munkát elvégezni tartoznak (igy pél­dául az étlapirást is), amelyet eddig végez­tek. Az alkalmazottak kötelesek a munkához tisztán és pontosan a házirend szerint meg­jelenni s tisztességesen viselkedni. Természe­tes dolog, hogy viszont az alkalmazottak is tisztességes bánásmódban részesitendők. 7. A munkaadók a városi üzletekben a főpinczéreknek, ételhordóknak, szobapinczé- reknek és borfiuknak a törvényekben ré­szükre biztosított vasárnapi munkaszünet he­lyett egy egész hétköznapra eső teljes 24 órai szabadnapot kötelesek adni. (Ez a ren- dlekezés a saison-üzletekre nem terjed ki.) Hogy a szabadnap a hét melyik napjára es­sék, azt a munkaadó az alkalmazáskor fogja megállapítani, még pedig akként, hogy a szabadnap által sem az üzlet érdeke ne veszélyeztessék, sem pedig elkerülhető he­lyettesítésre ne legyen szükség. A szabadnapot élvező munkás helyettesí­téséről, ha ezt szükségesnek tartja, a mun­kaadó gondoskodik, még pedig saját költ­ségen. 8. A munkaadó köteles a tanoncznak he­tenként fél napi szabad időt adni, mely vagy a déli munka befejezésétől másnap reg­gelig, vagy az éjjeli üzlet befejezésétől esti 6 óráig tart. A szabad időt élvező tanoncz az ily napon is köteles 10 órakor otthon lenni, ha lakása a munkaadó házában van. 9. Alkalmazottak alkalmazása csak egy heti próbaidő eltelte után válik kötelező erejűvé, hacsak a munkaadó és a pinczér az alkal­mazáskor világosan meg nem állapodtak abban, hogy az alkalmazás azonnal kö­telező erejűvé válik; az egy heti pró­baidőn belül a szolgálati viszony bárme­lyik fél részéről felmondási idő betartása nélkül bármikor felmondható. A személyzet ama tagjaira nézve, akik a jelen megállapo­dásnak a munkaadó részéről való aláírása idején már egy hétnél hosszabb ideje vannak az illető munkaadónál alkalmazásban, a pró­baidő már elteltnek tekintendő. Az egy heti próbaidő eltelte után a fel­mondási idő 3 napot tesz ki úgy a munka­adó, mint az alkalmazottak részéről. Felmon­dani mindkét részről csak mindennapon déli 12 óráig lehet, de a felmondás végpontja vasárnapra nem eshetik. Ha a munkaadó él a felmondás jogával, az alkalmazottat azonnal eltávolíthatja, de ez esetben köteles neki kétszeresen megté­ríteni a 10. pont szerinti heti munkabérnek 3 napra eső aránylagos részét; ha a munka­adó nem rögtön a felmondáskor, de mégis a felmondási idő letelte előtt kívánja az al­kalmazottat eltávolítani, ez esetben a 3 napra eső kétszeres munkabérnek még hátralevő s le nem szolgált részét tartozik megfizetni. Természetes dolog, hogy az ipartörvény 94. és 95. §-a változatlanul hatályban marad. 10. Az ételhordók és szobapinczérek mun­kabére akként állapittatik meg, hogy a na- g}obb városi üzletekben a hetibér 1909. áp­rilis 30-ig 10 K, 1909. május 1-től 1910. áp­rilis 30-ig 12 K; a kisebb városi üzletekben pedig a hetibér 1909. április 30-ig 8 K, 1909. május 1-től 1910. április 30-ig 10 K. Kisebb üzletnek az tekintendő, ahol nincs kettőnél több ételhordó alkalmazva. A saison-üzletekben a heti munkabér 2 K-val nagyobb, mint a városi üzletekben. A munkabérrel mindig élelmezés is jár. Amely üzletben a hetibér az itt megállapí­tott összeget meghaladja, ott a hetibér nem szállítható le. 11. Úgy a városi üzletekben, mint a sai­son-üzletekben is a kisegítők, amennyiben nem állandóan, hanem csak egy vagy több napra vannak alkalmazva, napibért kapnák, melynek összege akként állapittatik meg, hogy a szabadnapos pinczér helyett alkal­mazott kisegítő napibére 3 korona, a vá­sárnapra vagy rendkívüli üzletre (például bankettre) alkalmazott kisegítő napi bére 4 korona, május 1-én és Sylveszter napján a napibér 5, azaz öt korona. A kisegítő csak arra a munkára használ­ható, amelyre alkalmaztatott. Ha ezenfelül más munkára, például bankett kiszolgálá­sára is alkalmaztatik, úgy, hogy éjjeli 12 órán túl a kivételes vendégeket is kiszol­gálja, akkor az előző bekezdésben megál­lapított kisegítői dij újra fizetendő. 12. Ha szezon-üzletekben a kisegítő rossz időjárás miatt délutáni 5 órán túl nem dol- gczhatik és délutáni 5 óra előtt elbocsát- tatik, akkor neki all. pontban megállapított napibér helyett 2 korona kártérítés fize­tendő. 13. A borfiu hetibére 4 korona. 14. A tanonczok munkabére a próbaidő kitöltése után az első évben heti 3 korona, a második és harmadik évben pedig heti 4 korona. 15. A munkaadó csak minden 4 asztal után alkalmazhat egy tanonczot. Ennél több ta- nonczot alkalmazni nem fog, de viszont ta­Szállodások figyelmébe! Ajánlom dúsan felszerelt raktáromat vas- és rézbutorban olcsó árban és kedvező fizetési feltétellel. Gyár: IX., Liliom-ütcza 8. sz (saját házban.) PRtlQK J. HENRIK vas- és rézbutor-gyára = BUDAPESTzi Minta raktár és iroda: VI, Andrássy-u, 32. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom