Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-05-05 / 9. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. május 5. A mélyen tisztelt vendéglős uraknak közvetlen szállít 8C asztalnemiieket, törülközőket, törlőruhákat, pinczérkendőket, vászonárukat, sifonokat, ágyhuzatokat, paplanokat, lepedőket, matraczokat valamint teljes vászon és fehérnemű berendezéseket a hírneves WEISZ és H E IIYI L E R-féle pozsonyi ipartelep. Árjegyzékek, költségvetések és minták bérmentve küldetnek. Utánvételes megrendeléseknél 2% engedmény Egy szégyen-újság. Szégyenteljes dologra készülnek temesvári kollégáink. Alattomban teret akarnak nyitni a haza- fiatlan germanizálásnak és elakarják a szakipart németesiteni egész D é 1- magyarországon. Ehhez majd lesz hozzászólása az immár dicsőségesen magyar szellemben kifejlődött magyar vendéglős iparnak is, amely bizonyára ki fogja zárni szövetségéből a ger- manizáló kollégákat és meg fogja tagadni velük a közösséget. Az alattomos tervről egész bázalmas utón értesültünk. A Délmagyarországi Vendéglősök és Kávésok Egyesülete Temes- várott ugyanis legutóbb tartott közgyűlésén elhatározta, hogy szaklapot fog indítani, mely kiterjed az egész D élni agyarországra. Hisz ez nem volna még nagy baj! Bár igen fölösleges, mert hisz van elég szaklapunk már, a meglevőket sem tudják kellőleg támogatni. Az ipari körök szakirodalmunk iránt ridegen és közönyösen viselkednek. Kár volna a nyakukra fölösleges kon- kurrencziát hozni, csupán azért, hogy egy pár embernek legyen uj orgánuma, amely egyéni hiúságának tömjénezzen, egyébként mi érdeket sem szolgál. Azután kárhoztatandó az ország déli részét külön szervezni és ezzel forgácsolni szét a vendéglősséget, holott minden ereje az egységességben rejlik Lés ennek köszönheti mind azt az eredményt, amit eddig is elért. A központ felé kell (gravitálni és nem szertehuzni. A rettenetes szégyenteljes dolog azonban az, hogy a készülő lapot német nyelven akarják kiadni. Német lapot terveznek az egész Délma- gyarország számára. Azzal az okoskodással érvelnek, hogy van Temesváron egy pár bürgerből vedlett korcs- máros, aki nem érti, vagy őszintén szólva nem szereti a magyar szót. Ezért akarnak német újságot egész Dél- magyarországnak. Aki magyar iparengedély alapján m a- g y a r földön, magyar vendégek révén jut a magyar kenyérhez, az tanuljon meg magyarul. Ha olyan tökkelütött, hogy nem tud, ne szemérmetlenkedjék, érje be azzal, hogy a magyar közönség közt megélhet. Ha pedig nem kell neki a magyar szó, akkor vándoroljon ki Ausztriába! Harmincz évig küzdöttünk, hogy a vendéglős ipart megmagyarositsuk. Nagy küzdelemmel sikerült is. Ma már tisztára magyar. Meghalt, kiszenvedett a fővárosban az utolsó német szaklap is, ezelőtt tiz évvel. Most Temesváron akarja felütni a fejét, hogy Délmagyarországot germanizálja ? Hisszük, hogy ez a szégyen-újság nem fog napvilágot látni. Az egész ország a magyarosodás jelszavától hangzik vissza. Akik képesek lennének a magyar vendéglős iparra ilyen szégyent hozni, azok megérdemlik, hogy ünnepélyesen kirekesztessenek a magyar vendéglősipar kebeléből. A temesváriak vegyék elő a jobbik eszüket, hagyjanak föl az ilyen hazafiatlan, kár- hozatos ideákkal és inkább igyekezzenek ők is csatlakozni az országos szövetséghez, elősegíteni a tömörülést és pártolni a meglévő magyar szaksajtót. Megnyílik a sütőipar kiállítás Budapesten! Vegyenek részt a szakácsok is! Örvendetes esemény előtt áll a magyar sütőipar. Egy nagyszerű, kereteiben óriási méretű nemzetközi kiállításban mutatja be a világnak ipari fejlődését. A kiállítás május havában nyílik meg a városligeti iparcsarnokban. Már minden el van készítve. „A Magyar Sütők Országos Szövetsége“ már szétküldte a kiállítási meghívókat és az összes nyomtatványokat. Ezek közt vannak a bejelentési lapok is, amelyeken az egyes kiállítók a részvételt bejelenthetik. A kiállítás védnöke nem kisebb személy, mint József királyi herczeg ő-fensége. És ez a legszebb momentuma az egész kiállításnak, hogy egy királyi főherczeg áll az egyszerű sütőiparosok élére, biztosítani egy magyar ipari kiállítás minél teljesebb sikerét. A kiállítás diszelnökei Wekerle miniszter- elnök és Kossuth a nemzet vezére. Az elnök Szterényi államtitkár, a bizottság tagjai pedig mind elsőrendű kapaczitások és notabilitások. Köztök van Gelléri Mór, aki nem régiben arra ösztönözte a magyar szakácsokat, hogy mutassák meg ők is egy kiállítás keretében ipari fejlettségüket, — ő készséggel leend támogatásukra. Itt van tehát az alkalom! A kiállítási tárgyak első csoportja magában fogja foglalni az összes országok kenyér és sütemény készítését, mint czukrászat, bisquit és cakes - készítés, czukorkaáru- gyártás, maccaroni és tésztagyártás stb. Ezt csak egy lépés választja el a rokon szakács-művészettől. Teljesen beillenék tehát e kiállítás keretébe egy kollektiv szakács kiállítás is. Sőt nem is volna a sütőipar kiállítás kerete teljes, ha abba a magyar szakácsipar nem venne részt. A legkitűnőbb alkalom, hogy a magas művészi nívóra emelkedett magyar szakácsipar is megcsinálja az első kiállítást. Hadd lássa az egész világ, hogy ime a magyar szakács művészet nem külömben első helyen áll immár a többi között. Vannak lelkes férfiaink elegen, kik kezükbe ragadhatnák a kiállítás megteremtését. Egész sereg tevékeny, kiváló férfiú, mint Palkovics Ede, Mayer Lénárd, Bauer Károly, Schweiz Károly, Burghardt Testvérek, Wrabetz Gusztáv, Taraba Mihály, Huszár János stb. stb. akiknek vállvetett munkálkodása megteremtheti az egész világ előtt a magyar szakácsmüvészet első nagy nyilvános diadalát, egy sikerült kiállítást. Rajta! Munkára! A pinczérek és főnökök egyezsége. — Három éves szerződés. — A főnökök és pinczérek végre békés egyezségre léptek. Április hó 29-ikén folyt le a Vigadóban az ipartársulat ama rendkívüli közgyűlése, melyet annakidején jeleztünk is. G u n d e 1 János elnök nyitotta meg a közgyűlést. A jegyzőkönyv “hitelesítésére K a s s Bélát és Prindl Nándort kérte föl. Ezután dr. Poppel Miklós titkár terjesztette elő az~t a szerződési formát, amelyet az eddigi tárgyalások végeredményeként állapított meg a választmány a pinczér egylettel egyetértőleg, egy teljes évi sikertelen tárgyalások után. A szerződési egyezség egyelőre három évre szól. Részletes szövegét alább közöljük. Gunael János elnök elfogadásra ajánlotta a szerződési formát. Hangsúlyozta, hogy ugyan nem kötelező, de fogadják el, mert sok zaklatást kerülnek el a főnökök. A szerződés három évre szól. A szerződés pontjainak részletes tárgyalásánál többen felszólaltak. Lukács János mellette szólt. Fejtegette, hogy a pinczért ne alárendeltnek, hanem munkatársnak tekintsék. Neki ugyan pin- czérje jelenleg nincs, de teljesen föl tudja fogni, mennyire érdekükben fekszik a főnököknek a béke. Végre a pinczérek is lehetnek valamikor önállók és igy saját magukat is lekötelezik. Macskássy Sándor, az üllői-uti laktanya pincze-vendéglőse, ellene szólt a szerződési javaslatnak. Felhozott nagy páthosz- szal az összpinczérség ellen egy pár példát, és polémiába bocsátkozott Lukácscsal. Felhozta, hogy Lukács valamikor suszter volt. A vendéglősök közt kellemetlen visz- szahatást szült ez a felszólalás, ami nem is tartozott ide. G und el János elnök rögtön védelmébe vette Lukácsot, hogy nem mondott semmi olyant, ami kifogásolható volna. Lukács pedig személyes kérdésben kérve szót, erélyesen utasította vissza Macskássy kifakadásait. Ő ugyan soha sem volt suszter, de a suszter is lehet tisztességes ember és tiltakozik az ellen, hogy ilyesmit itt felhozzanak. Ő húsz éven át okleveles gépész volt és ma odaadó buzgó hive vendéglős szakiparnak. A közgyűlésen külömben tényleg jelen volt egy okleveles csizmadia-mester. Sverteczky Gáspár is, a népligeti vendéglő bérlője, akit bizony kínosan érinthetett ez a kifakadás, azonban ő nem tartotta szükségesnek felszólalni. Petánovits József az egész szerződést szintén elfogadásra ajánlotta. Solti is Macskássy érthetetlen aggodalmait czáfolta meg. Förster Konrád némi aggodalommal tekint a jövő elé, hogy megfogják-e bírni a főnökök a rájuk rótt terheket. XrSffi Ict\Táncséskir<szat)'for^tI vilii lolV Cili hatóteKeasztalgyára Budapest, VII., Nefelejts-u. 12. (Saját ház.) Ajánlja ebédlő-asztalait mint forditható tekeasztal ; úgyszintén gyermek-biliárdok minden nágyságban. Telefon: 60—55. Diszokmány: Páris. Magyarország legrégibb tekeasztalgyára Alapittatott 1858-ban.
