Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-05-05 / 9. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. május 5. A mélyen tisztelt vendéglős uraknak közvetlen szállít 8C asztalnemiieket, törülközőket, törlőruhákat, pinczérkendőket, vászonárukat, sifonokat, ágyhuzatokat, pap­lanokat, lepedőket, matraczokat valamint teljes vászon és fehérnemű berendezéseket a hírneves WEISZ és H E IIYI L E R-féle pozsonyi ipartelep. Árjegyzékek, költségvetések és minták bérmentve küldetnek. Utánvételes megrendeléseknél 2% engedmény Egy szégyen-újság. Szégyenteljes dologra készülnek temes­vári kollégáink. Alattomban teret akarnak nyitni a haza- fiatlan germanizálásnak és elakarják a szakipart németesiteni egész D é 1- magyarországon. Ehhez majd lesz hozzászólása az immár dicsőségesen magyar szellemben kifejlődött magyar vendéglős iparnak is, amely bizo­nyára ki fogja zárni szövetségéből a ger- manizáló kollégákat és meg fogja tagadni velük a közösséget. Az alattomos tervről egész bázalmas utón értesültünk. A Délmagyarországi Vendéglő­sök és Kávésok Egyesülete Temes- várott ugyanis legutóbb tartott közgyűlésén elhatározta, hogy szaklapot fog indí­tani, mely kiterjed az egész D él­ni agyarországra. Hisz ez nem volna még nagy baj! Bár igen fölösleges, mert hisz van elég szak­lapunk már, a meglevőket sem tudják kel­lőleg támogatni. Az ipari körök szakirodal­munk iránt ridegen és közönyösen viselked­nek. Kár volna a nyakukra fölösleges kon- kurrencziát hozni, csupán azért, hogy egy pár embernek legyen uj orgánuma, amely egyéni hiúságának tömjénezzen, egyébként mi érdeket sem szolgál. Azután kárhozta­tandó az ország déli részét külön szervezni és ezzel forgácsolni szét a vendéglősséget, holott minden ereje az egységességben rej­lik Lés ennek köszönheti mind azt az ered­ményt, amit eddig is elért. A központ felé kell (gravitálni és nem szertehuzni. A rettenetes szégyenteljes dolog azonban az, hogy a készülő lapot német nyelven akarják kiadni. Német lapot terveznek az egész Délma- gyarország számára. Azzal az okoskodással érvelnek, hogy van Temesváron egy pár bürgerből vedlett korcs- máros, aki nem érti, vagy őszintén szólva nem szereti a magyar szót. Ezért akarnak német újságot egész Dél- magyarországnak. Aki magyar iparengedély alapján m a- g y a r földön, magyar vendégek révén jut a magyar kenyérhez, az tanuljon meg magyarul. Ha olyan tökkelütött, hogy nem tud, ne szemérmetlenkedjék, érje be azzal, hogy a magyar közönség közt meg­élhet. Ha pedig nem kell neki a magyar szó, akkor vándoroljon ki Ausztriába! Harmincz évig küzdöttünk, hogy a ven­déglős ipart megmagyarositsuk. Nagy küz­delemmel sikerült is. Ma már tisztára ma­gyar. Meghalt, kiszenvedett a fővárosban az utolsó német szaklap is, ezelőtt tiz évvel. Most Temesváron akarja felütni a fejét, hogy Délmagyarországot germanizálja ? Hisszük, hogy ez a szégyen-újság nem fog napvilágot látni. Az egész ország a magyarosodás jelsza­vától hangzik vissza. Akik képesek lennének a magyar vendég­lős iparra ilyen szégyent hozni, azok meg­érdemlik, hogy ünnepélyesen kirekesztesse­nek a magyar vendéglősipar kebeléből. A temesváriak vegyék elő a jobbik eszü­ket, hagyjanak föl az ilyen hazafiatlan, kár- hozatos ideákkal és inkább igyekezzenek ők is csatlakozni az országos szövetséghez, elő­segíteni a tömörülést és pártolni a meg­lévő magyar szaksajtót. Megnyílik a sütőipar kiál­lítás Budapesten! Vegyenek részt a szakácsok is! Örvendetes esemény előtt áll a magyar sütőipar. Egy nagyszerű, kereteiben óriási méretű nemzetközi kiállításban mutatja be a világnak ipari fejlődését. A kiállítás május havában nyílik meg a városligeti iparcsarnokban. Már minden el van készítve. „A Magyar Sütők Országos Szövetsége“ már szétküldte a kiállítási meghívókat és az összes nyom­tatványokat. Ezek közt vannak a bejelen­tési lapok is, amelyeken az egyes kiállítók a részvételt bejelenthetik. A kiállítás védnöke nem kisebb személy, mint József királyi herczeg ő-fensége. És ez a legszebb momentuma az egész kiállí­tásnak, hogy egy királyi főherczeg áll az egyszerű sütőiparosok élére, biztosítani egy magyar ipari kiállítás minél teljesebb sikerét. A kiállítás diszelnökei Wekerle miniszter- elnök és Kossuth a nemzet vezére. Az elnök Szterényi államtitkár, a bizottság tagjai pedig mind elsőrendű kapaczitások és notabilitások. Köztök van Gelléri Mór, aki nem régi­ben arra ösztönözte a magyar szakácsokat, hogy mutassák meg ők is egy kiállítás ke­retében ipari fejlettségüket, — ő készséggel leend támogatásukra. Itt van tehát az alkalom! A kiállítási tárgyak első csoportja ma­gában fogja foglalni az összes országok kenyér és sütemény készítését, mint czukrászat, bisquit és cakes - készítés, czukorkaáru- gyártás, maccaroni és tésztagyártás stb. Ezt csak egy lépés választja el a rokon szakács-művészettől. Teljesen beillenék tehát e kiállítás kere­tébe egy kollektiv szakács kiállítás is. Sőt nem is volna a sütőipar kiállítás kerete teljes, ha abba a magyar szakácsipar nem venne részt. A legkitűnőbb alkalom, hogy a magas művészi nívóra emelkedett magyar szakács­ipar is megcsinálja az első kiállítást. Hadd lássa az egész világ, hogy ime a magyar szakács művészet nem külömben első helyen áll immár a többi között. Vannak lelkes férfiaink elegen, kik ke­zükbe ragadhatnák a kiállítás megterem­tését. Egész sereg tevékeny, kiváló férfiú, mint Palkovics Ede, Mayer Lénárd, Bauer Károly, Schweiz Károly, Burghardt Test­vérek, Wrabetz Gusztáv, Taraba Mihály, Huszár János stb. stb. akiknek vállvetett munkálkodása megteremtheti az egész világ előtt a magyar szakácsmüvészet első nagy nyilvános diadalát, egy sikerült ki­állítást. Rajta! Munkára! A pinczérek és főnökök egyezsége. — Három éves szerződés. — A főnökök és pinczérek végre békés egyezségre léptek. Április hó 29-ikén folyt le a Vigadóban az ipartársulat ama rendkívüli közgyűlése, melyet annakidején jeleztünk is. G u n d e 1 János elnök nyitotta meg a köz­gyűlést. A jegyzőkönyv “hitelesítésére K a s s Bélát és Prindl Nándort kérte föl. Ezután dr. Poppel Miklós titkár ter­jesztette elő az~t a szerződési formát, ame­lyet az eddigi tárgyalások végeredményeként állapított meg a választmány a pinczér egy­lettel egyetértőleg, egy teljes évi sikertelen tárgyalások után. A szerződési egyezség egyelőre három évre szól. Részletes szövegét alább közöljük. Gunael János elnök elfogadásra aján­lotta a szerződési formát. Hangsúlyozta, hogy ugyan nem kötelező, de fogadják el, mert sok zaklatást kerülnek el a főnökök. A szer­ződés három évre szól. A szerződés pontjainak részletes tárgya­lásánál többen felszólaltak. Lukács János mellette szólt. Fejtegette, hogy a pinczért ne alárendeltnek, hanem munkatársnak tekintsék. Neki ugyan pin- czérje jelenleg nincs, de teljesen föl tudja fogni, mennyire érdekükben fekszik a főnö­köknek a béke. Végre a pinczérek is le­hetnek valamikor önállók és igy saját magu­kat is lekötelezik. Macskássy Sándor, az üllői-uti lakta­nya pincze-vendéglőse, ellene szólt a szer­ződési javaslatnak. Felhozott nagy páthosz- szal az összpinczérség ellen egy pár pél­dát, és polémiába bocsátkozott Lukács­csal. Felhozta, hogy Lukács valamikor susz­ter volt. A vendéglősök közt kellemetlen visz- szahatást szült ez a felszólalás, ami nem is tartozott ide. G und el János elnök rögtön védelmébe vette Lukácsot, hogy nem mondott semmi olyant, ami kifogásolható volna. Lukács pedig személyes kérdésben kérve szót, erélyesen utasította vissza Macs­kássy kifakadásait. Ő ugyan soha sem volt suszter, de a suszter is lehet tisztessé­ges ember és tiltakozik az ellen, hogy ilyes­mit itt felhozzanak. Ő húsz éven át okle­veles gépész volt és ma odaadó buzgó hive vendéglős szakiparnak. A közgyűlésen kü­lömben tényleg jelen volt egy okleveles csizmadia-mester. Sverteczky Gáspár is, a népligeti vendéglő bérlője, akit bizony kí­nosan érinthetett ez a kifakadás, azonban ő nem tartotta szükségesnek felszólalni. Petánovits József az egész szerződést szintén elfogadásra ajánlotta. Solti is Macskássy érthetetlen aggodal­mait czáfolta meg. Förster Konrád némi aggodalommal tekint a jövő elé, hogy meg­fogják-e bírni a főnökök a rájuk rótt terheket. XrSffi Ict\Táncséskir<szat)'for^t­I vilii lolV Cili hatóteKeasztalgyára Budapest, VII., Nefelejts-u. 12. (Saját ház.) Ajánlja ebédlő-asztalait mint forditható teke­asztal ; úgyszintén gyermek-biliárdok minden nágyságban. Telefon: 60—55. Diszokmány: Páris. Magyarország legrégibb tekeasztalgyára Alapittatott 1858-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom