Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-08-20 / 16. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. augusztus 20. II r PPM A SUM I I cs. és kir- fémáru-gyár. Budapest. IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst ntnnlílHlin J. L. chinai ezüst s alpaccából szálloda, káveház es vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költségv. díjmentesen. Alapítási év 1819. Szép fényes, ezüstös takaró borit mindent. Ragyog a puszta, ragyog a víztükör. A hold, miként egy harczi tusában kifáradt hős, békés szelídséggel sétál végig az ég csendes harcz- mezején heverésző csillag serege között. Bámulok a nagy szürkeségbe, gondolataimnak szabad folyást engedek. A mint igy merengek a szép természeten, egyszerre csak külföldre kalandoz gondolatom; eszembe jut, hogy mennyi szépsége is van e nagy világnak. * * * ..............Anglia — majd Francziaország kies partvidékein bolyongok. Elvonul képzeletemben Anglia «Aberisthw yth»-je, Frankhon «Trouville»-ja, Belgium «Ostende»-je Svájcz «Tarasp Schuls»-je, Felső-Baden «Wissbaden»-je, a poroszok «Aachen >-je, a bajorok «Reichenhall >-ja és Ausztria «Gleichenberg»-je. Jártam a Rajna vidékén, Svájczban, Tirolban, Stájerban, Nor- mandiában, Auvergneben és a hollandusok tengermosta termékeny alföldjén. Sok szép, elragadó vidéket láttam. Felismertem a nagy iparkodást, hogy mily fokozott buzgalommal igyekszik minden egyes természeti szépségekben gazdag — vidék, vidékük felkarolásával annak természeti kincseit, saját hasznukra fordítva — kihasználni. Észleltem a példás beosztást, rendet és szigorú fegyelmet, mely a nagy fürdő- és nyaralótelepek szállóhelyein uralkodott, volt alkalmam ezen nagyszabású, modern pensio és grand hotelek úgy szellemi, mint technikai vezetésébe belső tekintést nyernem. Föltűnt azonban, hogy majdnem minden egyes telep jelentékeny számú magyar fürdővendéget is számlált; kik gavalléros költekezésükkel — az angolok után — legkedvesebbek voltak. Őszintén bevallom, hogy magyar fiú létemre bántott e szomorú tapasztalat. Miért kel! nekünk külföldön pihenést, nyugalmat, szórakozást keresnünk; nem-e volna hasznosabb, érdemesebb, ha azt a szép tekintélyes ösz- szeget, mit évente külföldre pazarolunk, itthon szép hazánk felvirágoztatására íordi- tanók. Kivihetnénk mindent, csak egy kis jóakarat és csekély anyagi áldozat kellene hozzá. Volt alkalmam egy Reichenhall-ban üdülő bácskai nábob véleményét hallani fürdőinkről. Azt mondja, hogy: 1. Nálunk kevés az igazi, minden kényelmet nyújtó fürdő és nyaralóhely. 2. Ä mely pedig érdemes volna — szép fekvésénél fogva — a huzamosabb idejű tartózkodásra, az borsós drága. 3. Nem találhatók oly igazi gyógyerejü fürdők, mint külföldön vannak. 4. Kevés kivétellel Magyarország még nagyobb hirii fürdőtelepeit is nagyon kezdetlegesen, primitive vezetik. Nohát ez nem mind áll! Csak egy elfogult ember alkothat ily téves véleményt hazánk bámulatrakeltő szép vidékeiről. Nincs a föld kerekségén egy másik ország, mely természeti szépségekben, csodákban, vadregényes tájakban, szebbnél-szebb vidékek változatosságában, ásványtartalmu gyógyfürdőkben gazdagabb volna, mint a mi szép hazánk, melyet a jó Isten részünkre teremtett. És hogv mindezen szép természeti adományt nem tudjuk kellőleg, érdemlegesen hasznunkra fordítani, csakis a mi gyengeségünknek tudható be. Módunkban van minden, csak a vállal- kbzási szellem hiányzik. Igaz ugyan, hogy a külföldi fürdők legmesszebbmenő kényelemmel vannak berendezve és annak megfelelően szüntelen óriási reklámmal is dolgoznak, de ez is csak annak tudható be, hogy azok már évtizedek, századok óta kultiválják azt, mi pedig csak most kezdjük; nem tudható azonban be a vidék tájék szépségének, vadregé- nyességének, mely tekintetben mi sokkal előbb állunk. Ami pedig a magyar fürdők drágaságát illeti, ez a körülmény csakis a teleptulajdonosok túlkapásainak tudható be. A bérlő kénytelen-kelletlen iparkodni és odahatni, hogy a csekélv tartamú bérleti idény alatt, a teleptulajdonosnak fizetett óriási bérösszeg és a 2 hónapi főszezon kis forgalma mellett az árakat olyképen megszabni, hogy abban, ha már küzd és fárad, kárt ne lásson. Mit nekünk Svájcz, mikor a mi Tátránkkal büszkélkedhetünk. Keressük fel hazánk szebb vidékeit. Az ország szivéből 3 útirány vezet a «M agas Tátrához». „Hóval fedett erdő koszorúzta béiczeid közepeit Merengve, oh természet Örök szépségidre nézek S szemeimnek bámultában Néma,' de szent imádság van.“ (Petőfi.) 1. A Vágvölgyén át Zsolnát érintve. Nincs hazánknak még egy ily útja, hol oly sok szép várromot láthatnánk, mint ezen utunkon, mely a letűnt lovagkor dicső múltját tükrözi vissza. 2. A Garamvölgvén, majd a hegyes-völgy es erdőkoszoruzta Zólyom völgyén át Ruttka érintésével. Ezen utunk legszebb részét Körmöcbányánál érjük el. A vasút folyton magasabbra kapaszkodva, több alaguton visz át, Körmöcbánya állomás elhagyásával a vasút nagy kanyarodásban halad a város körül, majd a regényes zólyomi völgy hosszában fölfelé kapaszkodva alagnton át a zólyomi völgy másik, északi oldalán jön ki, úgy hogy harmadik Ízben is gyönyörködhetünk Kör- möczbánya panorámájában. 3. A Gölnic völgyén át Kassa érintésével. Kassát elhagyva négyszer kelünk át a Hernádon. Abostól Margitfaluig a Her- nádvölgye legszebb részén haladunk. Szűk völgyben* erdőfödte meredek hegyoldalaktól környezve, a sziklatömegek között folyam- sebességgel haladó Hernád folyó több kanyarulatot tesz, melyeket a sziklafalba b?vájt magas lejtőn a vasút is követ. A két első útiránynál Liptó-Ujvár elhagyásával a Csorbái fensikról, a harmadik útiránynál Krompach (egyik legnagyobb vasgyárunk) elhagyásával a szepesi fensikról elébiink tűnnek a Magas Tátra égbe meredő csúcsai és midőn Poprádra érünk, hűs havasi levegő csapja meg orczánkat. Innen gyönyörködve a remek panorámában, a Magas Tátra egy gyönyörű összképet eredményez, melyhez hasonlót keresve sem találhatunk e föld kerekségén. A Magas Tátra képe az alpokétól egészen elüt, nem képez tömeges hegységet, hanem egyetlen hegyvonulatot, melynek csúcsai nem egymás mö- 1 gött, hanem egymás mellett feküsznek. Elbájolva a csodás látványon szemléljük a pusztai és vadon jellegű Magas Tátra éles vágású, szétfürészelt keskeny hegycsúcsait, zig-zugos, szakgatott szirt-gerinczeit, a völgykatlanokká tágult — tengerszemet magában rejtő — mély bevágásu hegynyilásokat. Közelebb érve látjuk, hogy a sürü szálas fenyves mily pompás összhangban van a magas sziklaormokkal. Lépcső alakulás által megszakított hegyi patakok festői vízesésben omlanak alá a meredek falakról. A ragyogó sugárok tánczolva lejtenek a hegyoldalból a völgybe le, hol zugó patakok visszhangot verve hangversenyeznek az erdők madaraival. A természet egyszerűsége, lebilincselő csendje és a magány megigéző zsibbasztó hatással van kedélyünkre. A lomniczi csúcs tövében, a havasok alján, nagy havasi rét szélén, ott Kőpatak mellett az arisztokraták tátrai nyaraló telepének közeli szomszédságában fekszik egy nagyon gyéren látogatott, kezdetleges állapotban lévő, mostohán kezelt, de remek fekvésű nyaraló telep. Mily szép, modern, a mai igényeket teljesen kielégítő, telepet, szállókat lehetne itt létesíteni a középosztálynak. Levegője pompás, ózondús, vize dús szénsavtartalmu forrásból bugyog, környéke, tája, innen való kilátás mesébe illő, szóval gyógyfürdőtelep létesítéséhez is igen alkalmas. Közlekedési viszonyai nagyszerűek, vasúti állomás 2 km.-nyire (gyalog fél óra). Az óriás fenyvesekkel övezett havasi rét szélén húzódó, jól gondozott Mária Terézia országúton minden fél órában omnibusz közlekedik. Van közeli tejgazdasága is. A I szebbnél-szebb, ámulatba ejtő vadregényes tátrai pontok (Fekete-, öt-, zöld-, kőpataki tó, Kopa-nyereg, Halastó, tarpataki völgy festői vízesésével) a «V» jelzésekkel ellátott turista utakon és ösvényeken innen legkönnyebben megközelíthetők. Fejlődésére kiható fontossággal bir még azon körülmény is, hogy a hires műkincsekben gazdag szab. kir. sze- pességi városokhoz, különösen Késmárkhoz igen közel fekszik. Mindazonáltal, hogy Tátrafüred mint nyaralóhely már évtizedek óta fennáll, a Magas Tátra mégis csak a hetvenes évek elején vonatott be az idegen forgalomba; ez időtájt nyílt meg a Kassa-Oderbergi vasút. 1873 óta datálódik, hogy a «Magyarországi Kárpát- Egyesület» a hegység turistái művelését megkezdette. A tátrai forgalmat jelentékenyen emelte a Béla-Podolini vasút, a csorbatavi fogaskerekű és a Csorba-tótól Barlangligetig húzódó «Klotild», «Mária Terézia országút» létesítése. A «Magyarországi Kárpát-Egyesület» által épített menedékházakkal és utakkal, a hegyi utak veszélyes pontjainak lán- czokkal és vaskapcsokkal való ellátásával és jelzésével a Tátrát olv magas színvonalra emelték, hogy mi magyarok arra a külföld előtt csak büszkék lehetünk. Már most mirajtunk a sor, hogy hathatós és eredményre vezető intézményeinkkel a Magas Tátra idegenforgalmát évről-évre emeljük és annak felkarolásával felvegyük a versenyt a külfölddel szemben. Tereljük át figyelmünket hazánk egy másik elragadó vidékére, a szép Balatonunkra^ «magyar tengerünkre». A hol bizonv nagy „Asbestoid“ A legszebb és legtartósabb- — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. SÁTORI, FRANK, VÖLKER FISBESTOIb dombormű épület-diszitmény^k gyára Budapest, VI., Hisnyária-körut 72. sz. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- ből, domborművű kiviWben, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek részére.
