Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-08-20 / 16. szám

1906. augusztus 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 F. M. K. E. Szántói savanyúviz Honi termék, legkiválóbb természetes szénsavas savanyúviz. Ne igyunk idegen vizet, hanem pártoljuk a magyar terméket, szállodák, vendéglők és kávéházakban fogyasszuk a FMKE fröcscsöt. <&> <#> <#> Kizárólagos főraktára : PÉCZELY és GEBHRRD, Budapest; II. ker.; Batthyány-utcza 3. sz. Telefon 40—97. 4 <6 Kapható mindenütt. # <í <£ Telefon 40—97-sajnálatunkra élénkebb élet még nem fejlő­dött. Eddig nagyon kevés‘történt a Balaton emelése érdekében, egyes fürdők és nyaraló­helyek újabban virágzásnak indultak ugyan, de egészben véve — talán Füredet és Sió­fokot kivéve — sehol sem találhatni a mo­dern élet igényeinek megfelelő viszonyokat. Parlagon hever a Balaton kiaknázhat'an kincstömege, nincs gondoskodás, hogy a Balaton üres partjait buján tenyésző erdőcs- kékkel megkoszorúzzák. A Balaton turisztikai forgalmának élénkebb fejlődését nagyban gá­tolják a hiányos közlekedési viszonyok. Vasút is csak a kevéssé érdekes somogyi partot futja be, mig ellenben a zalai partot, — mely­nek természeti szépsége egyesíti Svájcz hegy­ségeinek költői szépségeit, Nápoly vidékének csudálatosságát és a lagúnák vizének édes j titokzatosságát — mindeddig nem érinti vasút. Balaton', idéki három megye már több ízben alakított Balaton-egyesületet, de eddig telje­sen eredménytelenül. Volna pedig itt egy iürdőtelepnek alkalmas hely, mely úgy gazda­sági, mint turisztikai tekintetben biztos jö­vedelmi forrásnak bizonyulna. Ez a Bada­csony vidék. Itt terem a hires badacsonyi bor, melynek a félvilágon nincs párja. Lehetne itt. a szépen befásitott Balaton partján, a vul­kánikus jellegű, kúpalaku bazalt sziklás Ba- dacsony-hegy lábánál egy borgazdasággal (nagy pinczészette!) kapcsolatos modern szál­lót, fürdőházat létesíteni. Bepinczézett kitűnő borainkkal, berendezett többi telepeink bor- szükségletét elégítenénk ki. Vonzóerő gya­nánt építtetnénk a sportüző fiatalságnak egy nagyobbszabásu sport-telepet, a hol magun­kat úgy vizen, mint szárazon a sport minden nemében képezhetnénk. Ha kiépül a zalai ol­dalon is a balatonparti vasút, e szép tervek könnyen kivihetők lesznek. A 438 m. magas Badacsony-hegyre kényelmes turista­út vezet fel, a hegyre felfelé haladva óriási szőlőterületeket látunk, melyek évente kb. 15,000 hl. bort teremnek. A turista-ut mentén érintjük a Kisfaludy- íorrást, majd innen nem messze azt a házat, mely Kisfaludy Sándoré, hazánk halhatatlan nevű költőjéé volt. Itt fenn a magasban, a Badacsony tetején, néma csend között jártassuk körül tekintetün­ket. Letekintve előttünk a mosolygó szelíd Balaton hatalmas tükre, tekintetünk keresztül száguld Somogyon, Tolnán; látjuk Somlyót és Ságot, keletre látjuk a Balaton legérdeke­sebb részét a tihanyi félszigetet, északra Szt.- Gvörgy-hegy erdőségeit, kopár részleteit; vé­gül Sümeg, Tátika, C s o b á n c z poétikus csipkés várromjait. Irányítsuk a Balaton vi­dékére jobban figyelmünket, egyesüljünk tu­rista egyesületekkel, erős akarattal, kitartás­sal induljunk el és fogjunk hozzá, töreked­jünk annak fejlesztésére, .talán siker fogja koronázni törekvéseinket. * * * Itt vagyunk Erdély hegyes-völgyes erdős bérczei közepette, 1300 m.-től, 2500 métert is meghaladó magas hegyek borítják. Az er­délyi hegység teljesen magán viseli a magas hegység jellemét s benne szakgatott ormok és mély hasadékok sűrűn váltakoznak. A ki már járt az Alpesekben, az bizonyára itt is a szép Székelyföldön feltalálja mindazt, mit ott látott. Az erdős hegyekkel övezett Gyergyói rónát és az aranykalászos Maros völgyét el­hagyva, föltűnnek Hargita magas bérczei, melynek folytatása a Persányi hegység. Lehe­tetlen, hogy az ég felé meredő — hóval fedett — hegycsúcsok, a tátongó szakadékoki, a vad­regényes sziklasorok és barlangok, a hegyol­dalak rengetegei, a büszke fenyőóriások, a ted és érzed egy nagynak, hatalmasnak létét, bömbölő vízesések, a tündérvilági növényzet, a tombolva zuhogó hegyi patakok örökös mormolása és zúgása közepette még a leg- elfásultabb emberi szív húrjai is meg ne réz- j dűlnének. Mégis nem érthető, hogy a ter- j mészeti szépségekben gazdagon megáldott j Székelyföldet oly kevesen látogatják. A csíki i havasok között, mély völgyben fekvő Tusnád j fürdőtől feljebb haladva, a tengerszine fölött j 3000 lábnyi magasságban, köröskörül 1200 j lábnyira feljebb emelkedő meredek bérezek I által alkotott medenezében, a fenyvesek rá­boruló éjszakájában terül el egy égszinü ten­gerszem, a «Szt, Anna tava», Erdély leg­szebb, legdrágább természeti kincse. Semmi zaj, örök béke, örök csend birodalma ez, Földi halandó, kit a természet csodás csábja idáig vezet, e szent magányosságban hideg lelked megenyhül, kiderül, fölenged és tüzel; megszállja lelkedet a sejtés, egy lebilincselő érzés tölti be szivedet — e természeti cso­dák összefüggő összességének láttára — sej- ki alkotta és megtartja mindezeket. „Oh természet, óh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy Te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz.“ (Petőfi) Az erdélyi Kárpátok magyar részének átku­tatására és megismertetésére 1891-ben alakult az «Erdélyrészi Kárpát-Egyesület», mely ne­mes intenczióju egyesület már igen sokat tett Erdély turisztikai kiművelése, természeti szépségeinek ismertetése és a fürdőinek hazai és külföldi személyforgalma emelése érdeké­ben. A vadregényes tájakon a hegyek kö­zött utakat csináltak, azokat jelzőtáblákkal látták el és menedékházakat emeltek. Meg­érdemli Székelyföldünk eme gyönyörű része, hogy mi is nagyobb figyelemben részesítsük. Vonjuk magunkhoz az ottani látogatottabb fürdőtelepek szállóinak vezetését és igyekez­zünk azoknak a mai kor igényeinek megfelelő és minden kényelmet kielégítő színvonalra való emelésével, közönségünket, természeti szépségekben gyönyörködő külföldieket oda édesgetni, oda szoktatni. Székelyföldünk idegenforgalmának nagy lendületet fog adni a jövő évben megnyitandó borszéki vasút. * * * Egy-két szó az Adriáról. Van nekünk tengerpartunk, talán ten­gerünk is, mely valamikor réges-régen nem­csak közjogilag, mint ma, hanem minden te­kintetben szorosan szent István birodalmához tartozott. Árpádok voltak urai tengeren és szárazon. Ma szomorú emlékek fűződ­nek a régi dicsőséghez, tehetetlenül és némán kel! az ott utazó magyar fiúnak tapasztalnia, hogy a mi általunk ültetett gyümölcsfáknak más szedi a gyümölcsét. Ausztria sok áldo­zattal és fáradsággal lábra igyekszik állítani Dalmátország gazdasági és műveltségi viszo­nyait. A Dalmátországban lakó szláv elem elhorvátosodásának daczára tény, hogy a dal­mátok kétharmadrésze velünk inkább rokon­szenvez, mint akár az osztrákkal, akár a hor- váttal. Köztük járva-kelve többször tapasztal­hatjuk kedvünkre való tetteikben azt a rokon- szenvet, melyekkel minket lépten-nyomon el­halmoznak. Talán még nem volna késő turisztikai művelésünk kiterjesztése érdeké­ben — ezen területet részünkre megnyerni. Keljünk hajóra és vessünk egy szempillan­tást a dalmát partvidékre. Hajónk a meredek sziklák közé ékelt Sze­benikói öböl mellett halad el. A védbástyát alkotó meredek sziklák lejtőjén húzódik Sze- benikó város — velenczei fellegvárokkal épí­tett — festői képe. Majd Dalmátország rivié- rája, a szép, enyhe éghajlatú és délies növény­zetű Spalato mellett haladunk el. Tovább haladva Raguzát érintjük, melynek környéke romantikus benyomást tesz a szemlélőre, akár csak a nápolyi öböl vidéke, E szép partvidék elhagyásával, majdnem minden átmenet nél­kül megváltozik a látkép, melyet a szárazföld nyújt az Adriáról, szinte rossz benyomást kelt a szemlélőre. Cattaro katonai megerősités- hez érünk, melynek vidéke zord és sivár képet nyújt. A part mentén épített komor katonai erőditvények és épületek meghu­nyászkodnak a föléjük tornyosuló, fellegekig érő montenegrói sziklafal tövében. A sziklás partok, a zeg-zugos öblök, melynek vize hol hatalmas tóvá szélesedik, hol meg keskeny sziklacsatornává szorul össze, a horvát he­gyek ezüstszínű karsztos lejtői mégis csak érdekes látványt nyújtanak a szemlélőnek. Méltóságos nyugalommal haladó gőzösünk­kel tovább szeljük az Adria hullámsivatag­jait, visszaérünk a bíboros Quarnero vizére, tündöklő színekben lángol a} ég; az imbolygó fehérvitorlás kis yachtok, messze künn a ten­ger láthatárán óriás rézvörös golyóként alá- hanyatló nap, künn a partok a fantasztikus bástyák közé ékelt régi romvárosok — a le­tűnt régi szép idők regélői — csodás látványt nyújtanak. Fölöttünk az azúrkék ég, alattunk az indigó­kék tenger. Ifjúkori kedves emlékek erejével hat szivünkre a balzsamos tengeri levegő, a hullámokat űző játszi szellő szerelmi csókja. Fehér fodru habok szegélyezik a nyargaló hullámokat. Elragadóan bájos kép a csilla­goknak ezerszeres visszatükrözése és a szir- tek között felbukkanó sápadt hold, midőn ezüstös palástját lassan kiterjeszti, kísérteties fényét tengerben füröszti. Meghatóan szép kép a tenger az adriai hajnal tündöklő vilá­gításában, a tenger felszínéig érő szertefoszló ködszerü párázaton keresztültörő nap rezgő lángsugaraival. Mámoritó hatása van ilyenkor a tüdőt tágító éltető tengeri levegőnek. Vesz­teglő hajónk fedélzetén a nagy semmiségbe bámulok, fent az ég alján látom szép hazánk felöl jövő, melegebb tájakra költöző vándor­madarak rendettartó csoportját. Be jó volna a rideg évad beálltával példájukat követni, ha nem is tengeren túlra, legalább magyar tengerpartunkra. Itt az örök tavasz, örök éltet és vigságot nyújtó természet birodalmában mily szép otthont létesíthetnénk. A hangos madárdaltól ujjongó, vig, örökké zöld ter­mészet ölében; állandó szinpompában illa­tozó kerti virágok, délszaki növények aerájá- ban átadnánk magunkat az örökké ifjú ter­mészetadta gyönyörei élvezetének. * * * Eddigi leírásomban egy kis vetítő képet szándékoztam nyújtani hazánk szebb vidé­keiről E természeti szépségekben gazdag vi­dékeken kívül, nem szabad említés nélkül hagyni gyógyfürdőinket sem. Bátran állíthat­juk, hogy gyógyfürdőinkben való gazdagság után ítélve, egész Európában (sőt talán az egész föld kerekségén) első helyen állunk. Csak egy baj van, hogy nem tudtuk azoknak magukban rejlő kincsét — értékét kellő időben felfedezni és hagytuk azokat — anél­kül, hogy felkaroltuk, gyümölcsöztettük avagy megbecsültük volna — idegenül, mos­tohán parlagon heverni. Jelenlegi viszonyok közepette azonban már nem nézhetjük és

Next

/
Oldalképek
Tartalom