Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-03-05 / 5. szám
XXII-ik évfolyam. 5. szám. Budapest, 1906. márczius 5. („PINCZEREK LAPJA ) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. crsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyzö-egylet“, a Győri pinczér-egylet“. a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, a5 pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egvesületé“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ IW HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre 12 kor || Félévre .... 6 kor. Háromnegyedévre 9 ,, Évnegyedre . . B ,, Laptulajdonos és íelelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII.. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Az ifjúság- védelme. Az emberiség legdrágább kincse a fiatalság, az élet virága, a mely csak egyszer nyit számunkra s ha elhullatta himes szirmait, semmiféle köny és bűbájosság vissza nem varázsolja. Hogy ez a kényes, szép virág ki- nek-kinek mentői tovább virulhasson, hogy színe, illata üdén maradhasson, az emberiség legnagyobb érdeke. Védenünk kell az ifjúságot! Védenünk az időelőtti megerőtetésektől, védenünk a betegségektől s az erkölcsi mételytől. Boldog az a nemzet, a melynek fiatalsága gondtalanul űzheti ártatlan játékait; boldog, a melynek fiatalsága testében erős« lelkében szűziesen gyermeteg! Elmondhatjuk-e mi, hogy ezekhez a boldog nemzetekhez tartozunk? Aligha! Hány gyermeket látunk korának meg nem felelő munkában görnye- dezni; hányat levegő, szabadság hiányában sápadozni s hány ödöng körülöttünk elhagyottan, éhségtől, hidegtől sorvadozva. És még megdöbbentőbb a kép, ha megfigyeljük az utczáinkon, tereinken kergetőző gyermekcsoportokat. Modorukból, beszédükből vénhedt- ség, a megmérgezett lélek kiabál felénk istent káromlón, arczot piritón. Valóságos veszedelem ilyen gyermek- csoportok között tisztességes nőkkel elhaladnunk. A kaszárnyák és a rossz házak aljas szólamai röpködnek felénk. Ha el is tagadhatnék a nálunk égre kiáltóvá lett erkölcstelenséget, ellenünk vallanának, vádolnának gyermekeink ajkai. Czigarettázó suhanczok, dorbézo- lók között füsttől czikákoló kisdedek, durva társalgásainktól hülyedező gyerekek mindennapi látványosságai a pálinkás lebujoknak, a vendéglőknek és a kávéházaknak. Éppen ezért, ha valahol, úgy a nagy városokban, különösen a mi fővárosunkban szorul az ifjúság védelemre. Védelemre egészségi és erkölcsi okokból. Itt, ahol rossz a levegő, szükek s túlzsúfoltak a lakások, hiányos a táplálkozás, szükséges, hogy a társadalom gondoskodjék a gyermekek levegőztetéséről és edzéséről. Itt, a hol ember ember hátán él, a hol az ártatlanság ablaka mellett a bűné vigyorog; itt, a hol a felnőttekben, a szülőkben zavaros az erkölcsi érzék, szükséges, hogy a társadalom védje az ifjúság erkölcsét s szeretettel korlátozza őket a korai elsülyedéstől. Ezért vetettük fel a minap, egy más iparágban történt kezdeményezés folytán, azt az eszmét, hogy nálunk is jó volna ifjaink védelméről gondoskodni s tanonczaink, a borfiuk, részére internátust kellene létesítenünk. Sehol nincs erre akkora szükség, mint a mi szakmánknál. A legtöbb helyütt a borfiu távol lakik üzletétől s legjobb esetben is késő este bandukol haza, a mikor az utczák válóságos bünszerzők; igy hát — ha egyéb nem — a kíváncsiság is megtántoritja az ifjút, a ki örökösen felnőttek között forogva, úgyis felizgatott fantáziával távozik otthonába. Mennyi betegség, mennyi elvetemültség okai ezek az ellenőrizhetetlen éjjeli órák. Ezt a veszedelmet megakadályoznunk mindenekfölött való kötelesség, valósággal lelkiismereti dolog ránk nézve. Annál is inkább ez, mert — a mint már a minap is jeleztük — egy kis körültekintéssel és jóakarattal minden nagyobb áldozat nélkül volna létesíthető. De ez a körülmény még nem sok reménynyel kecsegtetne bennünket, ismervén a szaktársak nehezen megtörhető közönyét, ha nem tudnók azt, hogy ezt az eszmét oly igazán humánus, erős akaratú és áldozatra kész férfiú melengeti a szivén, mint Glück Frigyes. Az ő nemes, nagy szivéhez méltó feladat s megvalósításával megszámlálhatatlan emberöltők áldó kegyeletébe vési be nevének emlékezetét. Valóban, a mai társadalmi viszonyok között e nélkül az intézmény nélkül iparunk jövendőjének a képét nem láthatjuk valami rózsásnak; mert a szakképzett elem is lelkében hordja és tovább plántálja e szomorú, önmagával meghasonlott kor romlottságát. Mi tehát előre is mély tisztelettel Telefon: 63—90. FANDA ÁGOSTON hrläszmesTer BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József föherczeg Ö fensége udvari számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója
