Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-10-20 / 20. szám
XXII-ik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1906. október 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapest: kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipártársulata" az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületé“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és'az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős iparxársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek 13* HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-éP és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 kor. II Félévre .... 6 kor. Háromnegyedévre 9 „ |í Évnegyedre . . 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Rz igazságtalan illetékkivetés ellen. (Rendkívül hasznos javaslat az ipartársulatban.) Az összes vendéglősök, kávésok és italmérők nagy és meleg örömmel fogják olvasni az alábbi javaslatot, amely egy felette nagy sérelmüket óhajtja orvosolni. Farkas István, egy derék, kiváló tudásu lelkes ember, akinek az állami italmérési törvény a kis ujjábán van s az e téren előforduló visszaélések minden csinját-binját ismeri, aki a vendéglősök lelkes pártfogója, javaslatot adott be az ipartársulathoz, hogy mint lehetne orvosolni az illetékkivetés körül előforduló számtalan égbekiáltó igazságtalanságokat. Olvassa el mindenki e javaslatot. Nagyon sok ; érdekes és megszívlelendő adat van benne fölsorolva. Kimutatja Farkas István, hogy pl. a fővárosban, ahány a kerület, annyiféle az eljárás a kivetés körül. A lipótvárosi italmérők pl. teljesen el voltak zárva éveken át attól, hogy törvény adta joguknál fogva az igazságtalan kivetés ellen észrevételeiket megtehették volna s igy az illeték teljesen egyoldalúan és igazságtalanul rovatott ki rájuk. Az évi üzleti forgalom megállapításánál minden elöljáróság más lés más eljárást követ, némelyik olyat, hogy szinte megbotránkoztatóan képtelen ez az eljárás. Csupán a IX. kerületi elöljáróság képez dicséretes kivételt. Ez az elöljáróság a legtökéletesebb módszert hozta be, hogy az italmérönek alkalma legyen az igazságtalan adatok ellen felszólalni s a jogtalan kivetés ellen orvoslást találni. Farkas István bemutatja ezt a módszert is, amint az alább olvasható. ) A javaslat fölszólítja az ipartársulatot, hogy vesse magát közbe, az italmérők védelmére, egyöntetű igazságos eljárás követésére. Megindokolja, hogy ebből más haszna is volna az ipartársulatnak, amennyiben a vendéglősök látva, hogy mily hasznos munkát végez az érdeSzerkesztőség és kiadóhivatal: VII., kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. kükben, tetemes tagokkal gyarapodna. Javasolja, hogy vigyék ki a polgármester utján, hogy az illetékkivetésnél az elöljárók is hallgassanak meg az ipartársulat kebeléből kiküldendő szakértőket, mert fölhozza példaképpen, hogy volt egy kávéház, amelynek illetékét 1120 koronában állapították meg, noha az egy vendéglővel volt összekapcsolva, éjjel 12 órakor zárult, bort soha nem mért, alig egy-két hektó szeszforgalma volt s csak a szakértőkből álló felszólamlási bizottságnak köszönhette, hogy az 1120 korona illetéket 80 koronára szállította le. A javaslatot mindenesetre nemcsak megszívlelni, de meg kell valósítania az ipartársulatnak, még pedig minél hamarabb, mert ha már meg volna is, akkor is késő volna. íme a rendkívül érdekes és düvös javaslat egész terjedelmében: Tekintetes Ipartársulat! Bizonyára tudni méltóztatik, hogy az állami italmérési jövedékről alkotott 1899. évi XXV. t,-cz. a hatályon kívül helyezett előbbi jövedéki törvény által alkalmazott illetékkivető bizottságok intézményét eltörölvén, azok helyett az önkormányzati joggal biró községek elöljáróságának az illeték megállapításának előkészítése körül bizonyos szerepet juttatott. A törvény 17. §-a szerint ugyanis az egyes üzleteket a községi elöljáróság meghallgatása után s az illetékes pénzügyőri biztos javaslata alapján a pénzügyigazgatóság sorozza a 16. §-ban megállapított osztályok valamelyikébe. Az illeték igazságos és arányos megállapítása és igy a helyes osztálybasorozás szemFANDA ÁGOSTON hS3&5SSS BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, [valamint József főherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. Telefons 63—90« Weigand József (Szövege a 4-ik oldalon.)
