Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-10-05 / 19. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. október 5. HERRMANN J.L cs. és kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst chinai ezüst s alpaccából szálloda, kávéház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költségv. díjmentesen. Alapítási év 1819, A mi évtizedes küzdelmünk, a kongresszusok immár szép hajtást eredményeztek. A mai kormány az ipar jegyében vette kezébe az uralmat, reményünk lehet tehát, hogy az évtizedes magvetésnek immár gyümölcse lesz. Azonban most is kell valami, jobban, mint valaha: összetartás. Az egyesülésben rejlik az erő. Az egész magyar vendéglősségnek egy táborban kell gyülekeznie. Szomorúan láttunk az utóbbi időkben egyes szétválási törekvéseket. Itt Budapesten is egyes szerepelni vágyó emberek, hogy vezéri ambi- cziójukat kielégítsék, ahelyett, hogy mint közkatonák igaz buzgalommal és odaadással odaállnának a közös táborba a diadal kivivására distingvál- nak és széttagozni akarnak. Külön akarják osztályozni a kis- vendéglősöket a nagyvendéglősöktől, nem azért, mintha ez tényleg kétféle jelentőséggel bírna, hanem, hogy nekik is legyen táboruk, ahol a vezéri méltósággal elégíthessék ki hiúságukat Pedig amint nincs kis orvos és nagy orvos, kis ügyvéd és nagy ügyvéd, kis mérnök és nagy mérnök, éppen úgy a vendéglős is csak egyféle : vendéglős és vendéglős. A mis- kolczi kongresszuson a sok üdvös eszme közt fölmerült az is, hogy a vendéglősség képesítéshez legyen kötve. Már most egy képesített vendéglős, akár Soroksáron nyisson egy kis korcsmát, akár az Angol-királynét vegye birtokába, a másik rovására magát ki nem emelheti, mert a képesítése alapján csak „vendéglős.“ Minden vendéglősnek, helyisége nagysága és vagyoni viszonyaira való tekintet nélkül egy táborban, összetartva kell egy testet képeznie, mert az összetartásban rejlik ama hatalmas erő, melylyel érdekeit sikeresen megoltalmazhatja J Szerencsére azoknak a konok és kárhozatos törekvéseknek, melyek a szertetagozódásra törekedtek, nem volt eredményük. Ne is legyen. Igyekezzenek a magyar vendéglősök mindenütt, ahol lehet ipartársulatot alakítani, az országos szövetségbe belépni és egyesült erővel har- czolni, mert már közel van az eddig elvetett magvak gyümölcsözésének deje. 5örö5 hordók hitelesítése, R kereskedelmi miniszter rendelete A söröshordók hitelesítése tárgyában a kereskedelmi miniszter 47.182.IV/2—1906. sz. alatt a következő rendeletet adta ki: Az 1876. évi julius hó 18-án 13.258. sz. a. kelt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi miniszteri rendelet 3-ik pontja elrendeli, hogy amidőn a hordókon az abroncs megszorittatik, vagy a sörös hordók szurokkal kiöntetnek, azok mindannyiszor újból hitelesitendők. Tekintettel egyfelől arra, hogy a sörgyári üzemben a sörös hordók minden uj töltése után azok újra szurkolása, továbbá a forgalomból a gyárba visszaérkező hordók rendesen meglazult abroncsainak újra meghúzása válik szükségessé; tekintettel másfelől arra, hogy az állami mértékhitelesítő m. kir. bizottság kísérletei megállapították, hogy az említett műveletek a sörös hordók ürtartak mában rendesen csak oly csekély változásokat hoznak létre, amelyek a sörös hordókra megállapított hibahatárokon jóval belül esnek; indíttatva érzem magamat arra, hogy az idézett rendelet 3. pontjának érvényét a boros és szeszes hordókra nézve érintetlenül hagyva, a nevezett pont hatálya alól a sörös hordókat kivegyem és helyette a sörös hordókra nézve a következőket rendeljem el: A sörös hordók mindannyiszor újra hitelesitendők, amidőn rajtuk olymérvü változtatás vagy javítás történik, amely azoknak űrtartalmát az 1888. évi augusztus hó 16-án 23.338. sz. a. kelt volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint az 1891. évi szeptember hó 12. 53.815 sz. a. kereskedelemügyi miniszteri rendeletek által megszabott hibahatárokon túl megváltoztatja. A hordó helyes űrtartalmáért mindenkor az felelős, aki a hordót töltötte, kivéve azon esetet, amidőn a hordó töltése bebizonvit- hatólag közvetlenül a hitelesítés után történt, anélkül, hogy a hordó bárminemű változtatásnak alá lett volna vetve, amely esetben a felelősség a hitelesítőt terheli. Ehhez képest az 1897. évi január hó 18-án 80.698/1896. sz. a. kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet azon rendelkezését, amely szerint a javítás alá kerülő hordókon a bélyeg megsemmisítendő, a sörös hordókra nézve oly módon változtatom meg, hogy a bélyeg csakis azon esetben semmisítendő meg, ha a javítás oly mérvű, hogy a javítás után a fentiek értelmében a hordó újra hitelesítendő. Az oly, sörrel töltött hordók forgalomba hozatala, amelyeknek űrtartalma a fentidé- zett rendeletekben megadott határokon kívül esik, az 1874. évi Vili. t,-cz. 19. §-a értelmében, az ott megállapított jogkövetkezmények alkalmazását vonja maga után. Jelen rendeletem kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1906. julius hó 9-én. A miniszter helyett: Szterényi s, k. államtitkár. fl budapesti pinczéregykt memoranduma. fi miskolczi kongresszus színe előtt. A miskolczi kongresszus egyik 1 e g é r- dekfeszitőbb tárgya az a nagyszabású memorandum volt, melyet a budapesti pinczéregyesület terjesztett elő, A memorandum a közvetítői ügyosztály jelentése kapcsán került igen érdekes megvitatás alá, melyet egész terjedelmében szintén közreadunk. Előbb, ismertetjük az érdekes memorandumolt s amennyiben lapunk terjedelme megengedi, folytatásokban számot adunk az e körül támadt vitáról is, amely a szövetség közgyűlésén lefolyt. Az érdekes memorandum szövege szószeri nt a következő: A jövendő vendéglős kar, a mai pinczér- testület, számos oly bajjal küzd, melyek annál is inkább mielőbbi orvoslásra szorulnak, mivel ha a segedelem sokáig késik, alig marad reménységünk arra, hogy valaha jobb idők virradjanak iparunkra. Nem akarunk hosszas szószátyárkodással élni, csak egyszerűen elősoroljuk bajainkat, s igyekszünk az orvoslás módjait is előtérbe állítani, hogy a tekintetes czim állításaink valódiságáról meggyőződve, úgy a saját, mint a mi érdekeinket mérlegelve, a szükséges intézkedéseket megtehesse. Legelső és legfontosabb tennivaló, hogy az ügynöki rendszer megszüntette s s é k. Immár tudniillik tűrhetetlenné vált az a helyzet, melyet az ügynöki túlkapások teremtettek, Az amúgy is szűk viszonyok közt sínylődő pinczérek, helynélküliség esetén lelketlen ügynökök kufár kezeibe úgyszólván belehajitva, egyszeri elhelyezésért hónapok keserves keresményét kénytelenek fizetni. Jól ismeri a tekintetes czim is ezt a veszedelmet, mely szinte végromlásba dönti a pinczéri kart és ezt tűrnie immár annál ke- vésbbé szabad, mert a mai pinczéri nemzedék képezi a jövő főnöki kart Egyesületünk és a kávéssegédek szakegylete számolva e tarthatatlan helyzettel, a főnökök javára és pinczérek megmentésére, elhelyező osztályt állítottak fel, melyek szakszerűen és minden kifogás nélkül végzik az elhelyezés felelősségteljes munkáját Megjegyezzük, hogy mi nem csak pinczé- reket helyezünk el, hanem mindennemű a szállodai és vendéglői iparban szükséglendő segédszemélyzetet, borfiukat, szakácsnékat, portásokat, szóval mindennemű alkalmazottat és pedig merjük állítani lelkiismeretesen és a czélnak megfelelően. Ilyképen körvonalazva működésünket meg vagyunk győződve, hogy a tekintetes czim a saját maga előnyére és a pinczér-ipar támogatására semmiképen sem zárkózik el attól, hogy a mi jóravaló törekvéseinket és a mi becsületes munkánkat erkölcsi tekintélyével meg ne támaszsza. Ha ez megtörténik, úgy meg fog szűnni „Asbestoid“ A legszebb és legtartósabb- — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. SÁTORI, FRANK, VÖLKER FISBESTOIb dombormű és épület-diszitmény^k gyára Budapest, VI., Hung ária-köreit 72. sz. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- ből, domborművű kivitelben, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek! részére.
