Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-08-05 / 15. szám
1906. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 F. M. K. E. Szántói savanyúviz Honi termék, legkiválóbb természetes szénsavas savanyúviz. Ne igyunk idegen vizet, hanem pártoljuk a magyar terméket, szállodák, vendéglők és kávéházakban fogyasszuk a FMKE fröcscsöt. cg? c$b cg= Kizárólagos főraktára : PÉCZELV és GEBHRRD, Budapest, fi. kér., Batthyány-utcza 3. sz. Telefon 40—97. «í ti 4 Kapható mindenütt. 4 4 4 Telefon 40—97 3. A közgyűlés — tekintet nélkül a megjelent tagok számára — határozatképes. Határozatok viszonylagos szótöbbséggel hozatnak. (Alapsz. 7.) 4. A közgyűlésen csak olyan ügyek tárgyalhatok, melyek napirendre vannak tűzve. A napirendre tűzött ügyek az előadók előterjesztése alapján és sorrendben tárgyaltainak. (Alapsz. 7.) 5. Akik felszólalni kívánnak, kötelesek előbb a jegyzőnél feliratkozni s csakis a feljegyzés sorrendjében szólhatnak. Ugyanazon tárgyhoz csak egyszer és tiz percig szabad szólani. A napirenhez szólni, személyes kérdésben válaszolni, vagy indítványt visszavonni bármikor lehet. Az elnök és az előadó bármikor felszólalhat. 6. Az elnök a szólót — szükség esetén — megintheti, rendreutasithatja, vagy tőle a szót megvonhatja. A vita bezárása után az elnök elrendeli a szavazást. 7. A vita bezárására irányuló indítványt, 10 tag írásbeli kívánságára, az elnök szavazás alá bocsátja. 8. A szavazás felállás által történik. Kétség esetén ellenpróba alkalmazandó s ha ez sem vezetne eredményre, akkor az elnök elrendeli a névszerinti szavazást. Szállodások, Vendéglősök, Kávésok, Pinczérek é$ Kávéssegédek Országos Myugdijegyesülete Budapest, VII., WesseRnyi-utcza 4^ |, em. |. Meghívó. A «Szállodások, Vendéglősök, Kávésok, Pinczérek és Kávéssegédek Országos Nyugdíj egyesületéinek alantirt elnöke ezennel meghívja az egyesület t. tiszteletbeli, alapitó, rendes és pártoló tagjait az 1906. évi szeptember hó 11-én d. u. 3 órakor Miskolczon a kereskedelmi és iparkamara dísztermében tartandó % IX. évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Közgyűlési megnyitó beszéd (Bokros K. elnök). 2. Határozatképesség megállapitása, szavazólapok beterjesztése. 3. Jelentés az igazgatóság évi működéséről (előterjeszti dr. Solti Ödön jogtanácsos). 4. Felügyelő-bizottság jelentése (előterjeszti Francois Lajos felügyelő-bi-zottsági elnök-. 5. Költségvetés és zárszámadások előterjesztése. 6. 1 igazgatósági tag választása. 7. 1 felügyelő-bizottsági tag és 3 póttag választása. 8. Jelentés az 1905. évi közgyűlés határozata alapján az alaptőke kamatainak fel- használása tárgyában. 9. Jelentés a nyugdíjigény vétele s felemeléseknél részletfizetések engedélyezése tárgyában. 10. Felebbezések. 11. Indítványok.*) *) A közgyűlésen csak azon indítványok tárgyaltatnak, melyek legkésőbb szeptember hó 6-ig a központi irodában (VII., Wesselényi-utcza 4. sz. I., 1.) benyujtatnak. 12. Jövő évi közgyűlés helyének megállapitása. 13. Alapszabály módosítás. 14. Záróbeszéd. Budapest, 1906. julius 27. Bokros Károly s. k. elnök. Hatóság elleni erőszak vagy csak jövedéki kihágás. A budapesti kir. ügyészségnek 1904. évi 49,500. sz. a. kelt határozata: A fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóságnak N. 1. budapesti szatócs ellen hatóság elleni erőszak czimén tett feljelentése tárgyában a nyomozást megszüntetem. A fenforgó jövedéki kihágás elbírálása végett az iratokat a fővárosi m. kir. pénzügyigazgatósághoz visz- szaküldöm. Indokok: 1904. évi julius hó 9-én B. 1. m. kir. pénzügyőri biztos és S. F. szem- lész rendőr kíséretében szemlét tartottak N. 1. budapesti szatócs V. kér., Váczi-körut 45. számú üzletében. Minthogy N. I. korlátolt italmérési és elárusitási engedélyétől eltérő- leg — egy nyilt palaczkban szeszt tartott üzletében — a pénzügyőrök lefoglalták ezt az iüvegeí: s a tényleirás felvétele után el akartak távozni az üzletből. N. 1. azonban ekkor izgatott kiabálás közben egy vas-sulylyal ráütött a lefoglalt palaczkra, mire az eltört és a szesz kifolyt belőle. így akarta az megakadályozni a hivatalos eljárás eredményét. A fővárosi m .kir .pénzügyigazgatóság a hatóság elleni erőszak bűntettének megtorlása végett áttette az iratokat a fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalához, a hol N. 1. ellen a nyomozás folyamatba is tétetett. Habár a kihallgatott tanuk vallomásával N. 1. tagadása daczára megállapíthatónak látszik, hogy gyanúsított szándékosan és az eljárás meghiúsításának czélzatával törte el a lefoglalt üveget: a nyomozást mégis meg kellett szüntetni. Mert a B. T. K. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének tényálla- dékához tartozó erőszak jelen esetben nem a hatósági közegek személye, hanem egy tárgy ellen használtatott. S igy nem állapítható meg hatóság elleni erőszak büntette, hanem a gyanúsított cselekménye Ahol a vendég bliczczel ? Csendélet Szirmiában. Múltkor egy barátomnál, aki itt szállodás, — megjegyzem tapasztalatlan szállodás — nagy mulatság volt, úgy hogy szegény barátom egyszer elfáradtan ült mellém és panaszkodott nekem, hogy a vendégei közül sokan elmennek anélkül, hogy megfizetnék a c z e e h e t. Erre kérdeztem őt, hogy nem-e lehetne azt valamely módon ellenőrizni? Ö arra azt felelte, hogy csak úgy, ha a vendégekkel azonnal megfizettetné, amit ád nekik, már pedig ezt nem teheti, mert megsértődnének. Én pedig gondolom, hogy tapasztalt vendéglősöknek van módjuk ellenőrizni, hogy ilyen ne történjék, és azért kérem a tekintetes szerkesztőséget, szíveskedjék megválaszolni, ilyen esetekben hogy kell eljárni, hogy csalás ne történhessék. Midőn a tek. szerkesztőségnek szívélyes fáradozását előre is nagyon szépen megköszönöm, maradok jó előfizetőjük és kiváló tisztelőjük Remiinger Ferencz. Először is megvákarjuk a fejünk búbját. Mert a probléma valóban nagyon súlyos. A mi szakmánkban általában olyan a rendszer a fizetés körül, mint a milyen a publikum. A «Cserebogá r»-ban például mikor úgy vasárnap délután a bakák és dadák mulatoznak, a pinczér előbb a markát tartja, azútán adja csak a sört. A «H ét balhához» czimzett pincze- csapszékben még a poharat is lánczra kötik. A «H u n g á r i á b a n», a «V a d á s z k ü r t»- ben, a mágnás urak olyan lusták, hogy megkövetelik, hogy a pinczér sorolja föl, mit ettek, ittak és mit fizetnek. A «Pannóniában» például egy borfiu áll némán minden vendég háta mögött és csak akkor szól közbe, ha a főpinczérnek rosszul mondják be a czechet. Hogy Bikic-Siden mit csináljon a becsületes, jámbor szállodás, eziránt igazán nagyon* zavarban vagyunk. Volna egy jó ideánk. Tanítsák az iskolákban különb erkölcsökre már serdülő korukban a bikic-sidi-eket. Reformálják az egész társadalmat, tisztítsák meg a közszellemet, hogy bele legyen oltva mindenkibe, hogy a legundokabb, legpiszkosabb dolog a vendéglőben bliccelni. Addig azonban, mig ez az óriás reform meg nem valósul Bikic-Siden, legegyszerűbb, ha a jámbor szállodás az asztal lábához lán- czolja a vendégeket. (Egy nagy probléma.) Levelet kaptunk valahonnan messziről, délvidékről, regényes Syrmiából, Bikic-Sid városából. Ott az élet nagyon ideális lehet, az emberek általában naivak, a vendéglősök jámborak, ellenben az úri vendégek eléggé ravaszok. Ezt kell legalább következtetnünk abból a levélből, amit a regényes Bikic-Sid- ről kaptunk. Írja Rem linger Ferencz ur, a «Stelzer’sche Weinbau und Kellerwirtschaft» czég tagja és egy nagy problémát vet föl, amelynek megfejtésére szerény lapunk szerkesztőségét kéri. íme olvassuk el a levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Szíveskedjék nekem, mint b. lapjuk előfizetőjének, a következő kérdésre felvilágosítást adni: A szállóbeli szobaasszony — nem cseléd. A budapesti királyi törvényszék fölebbezési tanácsa legutóbb — egy konkrét esetből kifolyólag — a következő határozatot hozta: A szállodai üzlet nem háztartása a szállodásnak és nem is a cselédtörvényben említett I gazdaság, hanem csak iparhatósági engede- ; lem mellett folytatható üzlet. Kétségtelen, I hogy emez iparüzlet folytatásával járó teen- j dőkre alkalmazott szállodai szobaasszony 1 cselédnek nem tekinthető, még ha eseléd- j könyve van is, minthogy ez a körülmény a fölperes foglalkozásának jogi minősítését nem befolyásolja. HERRMANN J. L. kir fémáru-gyár Budapest. IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst, ezüst s alpaccából szálloda, káveház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költségv. tíijmeDtesen Alapítási e? 1819.
