Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-08-05 / 15. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. augusztus 5. Herz Armin Fiai szalámigyár Budapesten, IX., Soroksári-ut 16. mortadellát. Minden egyes rúd ólumpecsétte! Ugyanott I-a pesti disznózsír és szalonna szerezhető he. van ellátva, melyen a gyár vedjegye lathato. <5. -----------------------------£.----------------------------------------------------------------------Bo rok javítása. Minthogy mai napság nagyban dívik a borok javítása, melynek örve alatt azonban nem egyszer azoknak pancsolását, hamisítását követik el, azért helyénvalónak találjuk, hogy Maurer János gyakorlatiasan szerkesztett «Szőlészeti és borászati Lap»-jából idézzük a következő figyelmeztetést: «A borokat hagyjuk lehetőleg eredeti állapotban. Csak szükség esetében kövessük az összeházasítást, da ekkor is ne sok és különösen ne sokféle (heterogén) bort vágjunk össze, mert ezzel az illető bor minősége és iide'sége csorbát szenved. Lehetőleg kerüljük a borok mesterséges javítását, mivel adandó esetben amúgy is képesek vagyunk az eredeti sav 3 30/o-át, sőt többet is természetes módon el- enyésztetni és ezután összevágás által a még fenmaradt hiányokat könnyen kiegyenlíteni. Ha a javításra mégis rászorulnánk, akkor tegyük ezt mindjárt őszkor. Későbbi áter- jesztés minden bort meggyengit, habár ez némely esetben nem kerülhető el egészen. Minden javításnál, áterjesztésnél a must vagy bor tekintetbe jövő alkotó-részeit előzetesen pontosan meg kell vizsgálni és ezek alapján egy ügyes szakférfiú által tétessük meg a javításhoz szükséges számításokat, ha erre magunkat nem érezzük képeseknek.» Erről a kérdésről különben a «Borászati Lapok» is igy ir: «Nincs kétség az iránt, hogy minden bortermelő országban igen nagy súlyt vetnek a termék realitására és ez teljesen indokolt is, mert a bor kezelésénél a reális borjavitás nagyon könnyen megy át borpancsolásba és borhamisításba. Ebben a körülményben rejlik a kérdés kényes volta. Becsületes ember senkit sem fog megcsalni, sőt azon lesz, hogy vevőinek minden lehető módon kedvezzen. Az ilyen becsületes ember minden olyan előzetes mesterséges kezelést el fog hagyni, a melynek eredményével nincs tisztában, az egészségre ártalmas anyagokat sohasem fog használni; amellett, ha borait házasítja, hogy ezt vagy amazt tar- tósabbá tegye vagy megjavítsa és hogy közepes áron eladhassa, ezt szabadon és nyíltan be is fogja vallani. Ha bora tetszik vevőinek, akkor el van adva, ellenkező esetben vá* más vevőt, aki csakhamar fog jelentkezni, mert hiszen a borivók ízlése nagyon különböző.» 'Mindebből pedig áz a tanulság, hogy lehetőleg tisztán, tőkeszüzességében mérjük borainkat; mert a mesterséges javítás, nevezz’ék ezt gallizálásnak vagy bárminek, mindig többet vesz el a bor természetes jóságából, mint a mennyit ad. A bortermelők italmérési joga. Minthogy már igen sok kérdést intéztek hozzánk ebben J az ügyben, a B. L. után közöljük: j A szőlősgazdák részére az 1899. évi XXV. t.-cz. 3., 4., 8., 9., 10., 11., 13., 14. §-a kétféle italmérési kedvezményt biztosit. Ezen kedvezmények egyike «a kismértékbeni eláru- sitás», mely a saját termésű boroknak kizárólag zárt edényekbeni (palaczkokbani) eladására jogosít. Másik «a korlátolt kimérés» («utczán át való kihordás »), midőn nem csak zárt edényekben árulhatja saját termésű borait a termelő, ha- 1 nem ezenfelül álló vendégeknek legfeljebb egy decziliter nagyságú poharanként, továbbá literszámra is kimérheti saját termésű borát azon megszorítással, hogy ezt már otthon kell elfogyasztani a vevőknek. Ki ezen kedvezményt elnyerni óhajtja, mindenekelőtt kérjen saját elöljáróságától erkölcsi bizonyítványt, melyben a szőlőbirtokosi minőség is kitüntetendő. Az erkölcsi bizonyítványra 2 koronás bélyeg, a tárgyalási jegyzőkönyvre pedig 1 koronás bélyeg melléklendő. Ezután az erkölcsi bizonyítvány csatolása mellett az illetékes pénz- ügyigazgatóságtól kell kérelmezni «a k i s- mértékbeni elárusitás» vagy pedig «a korlátolt kimérés» megengedését. A kérvényben felemlítendő, hogy az engedély határozott vagy határozatlan időre szóljon. Továbbá megjelölendő a vármegye, a község, az utcza és a házszám, ahol a kedvezmé- j nyes italmérést gyakorolni kívánjuk. Végül megjelölendő, hogy egész éven át, vagy a z év mely részében fogjuk az ital- mérést gyakorolni. A kérvényre 2 koronás bélyeg ragasztandó. Ezenfelül az en- j gedélyirat kiállításához egy darab kétkoronás bélyeget is csatoljunk. Illeték fejében az időszak tartama és a lakosok száma szerint községekben 3—30 korona, városokban 4—60 korona fizetendő. Ezen illetékeket a pénzügyigazgatóság fenti határokon belül esetről-esetre szabja meg. Korlátolt kimérés után természetesen nagyobb összeg fizetendő, mint kismértékbeni elárusitás után. A borfiu bűne. Ős-buda áldozata. Intelem a főnökökhöz. A múlt héten megint egyr nagyon szomorú rendőri hir verte föl a sajtót. A Drechsler-féle vendéglő főnöke, Kass Béla észrevette, hogy a vendéglőben ijesztő mérvben tűnnek el az evőeszközök, asztalterítők, edények stb. Följelentésére a rendőrség aztán kiderítette, hogy a tolvaj nem más, mint C s é p á n Lajos borfiu. A gyereket le is tartóztatták. A legszomorubb ebben az esetben az o k, ami a gyereket a lopásra rávitte. A vendéglői záróra után a Lajos gyerek ki-kirándult Ös-Budába szórakozni. Ott a tapasztalatlan gyereket valami félvilági tánczos- nő elbolonditotía. Mikor már a borravalóból nem telt a rosszhirü nőknek, a gyerek lopáshoz folyamodott. Ennyi az egész. Az esetet nem is említenénk meg, ha pusztán egy fiatal lélek eltévelyedéséről volna szó. De az eset okai nagyon is megérdemlik, hogy komolyan foglalkozzunk velük. Sehol Európában nincs oly szabadon kitéve a tapasztalatlan gyermekiélek a rosszhirü nők csábításának, mint itt Budapesten. A prostituczió elterjedése fölött valóban megdöbbenhetünk és nem tulzunk, ha azt mondjuk, hogy egyes helyeken még világos nappal is ki van téve a férfi közönség a legundori- tóbb ostromoknak. Ezt az állapotot gyökeresen és alaposan rendőrhatósági intézkedésekkel kellene megreformálni. De ez a belügyminiszter és az államrendőrség dolga. . A két hatalmi faktortól az országgyűlés feladata gyökeres reformot követelni. Mi a főnökökhöz szólunk! A főnökök vigyázzanak a gyerekekre. A főnökök lelkiismeretbeli kötelessége, minden uton-módon megakadályozni az alkalmat is a tanonczok megromlására. Fogják kézbe radikálisan a dolgot. Hisz mig a borfiu tanoncz- kodik, a főnök neki atyja is, a tanoncz nem csak főnöki, de atyai hatalma alatt is áll. A szülők, akik rája bízták gyermekeik sorsát és jövendőjét, bizonyára hálásak lesznek, ha gyermekeiket megóvják a bűntől, ha mindjárt az atyai virgács árán is. A borfiuknak nem szabad megengedni, hogy idegen szállásokon háljanak. A borfiu aludjon a főnöknél, a főnök pedig ne engedje meg, hogy a borfiu éjjel, záróra után csatangoljon. Adjanak a főnökök nappali kimenőt és szigorúan tiltsák meg az éjjeli járást-kelést. A rendőrség pedig, mely annyi razziát tart, ha az éjjeli tivornya-tanyákon ilyen fiatal gyerekeket rosszhirü nők társaságában talál, a fiukat szállíttassa haza, a nőket pedig büntesse meg és tolonczolja el. így aztán majd nem lesznek sikkasztó borfiuk és korán megromlott éretlen gyerekek. A tokaji borok Németországban. A Németbirodalom területén forgalomba kerülő tokaji borokra vonatkozó határozmányok tárgyában a m. kir. földmivelésügyi miniszter, a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterekkel egyetértőleg 1399. ein. sz. a. rendeletet adott ki, melyet tudomásulvétel és miheztartás végett az összes szőlészeti és borászati egyesületeknek és közegeknek, a bor- ellenőrző-bizottságoknak és vegykisérleti állomásoknak megküldte. A rendelet a Németországgal kötött s f. hó 1-én életbe lépett uj szerződésbe foglalt — általunk már közölt — határozmányokat közölve, kimondja, hogy: «tokaji, gyógytokaji, tokaji aszú, szamorodni, vagy a tokaji borvidék helyiségeire utaló elnevezések alatt, a Németbirodalom területére csupán tényleg a tokaji borvidéken, a szerződésben felsorolt községek határában termett valódi bort szabad bevinni és a Németbirodalomban forgalomba hozni. Ezen borokhoz a bormennyiségnek 1 térfogatszázalékánál több alkoholt hozzá adni, továbbá ezen borok előállításához vagy készítéséhez külföldi (görögországi stb.) mazsolaszőlőt, aprószöllőt vagy más szárított gyümölcsöt, ezeknek kivonatait vagy főzeteit és egyéb sűrített mustanyagokat használni tiltva van». Nemes szakácsok. Bauer Károly a «Szakácsok Köre» tavaszi ismeretterjesztő estélyén igen érdekfeszitő és tanulságos felolvasást tartott a szakácsművészet múltjából. A magyar szakácsmüvészet hajdanából is több érdekes adattal szolgál. Ezek nyomán közöljük az alábbiakat: Nem hiába, hogy már régente is nagy jó hire volt a magyar konyhának, nagy volt a szakácsok tisztessége is úgy a királyi udvarnál, mint a főuraknál. A királyi szakácsok például, mint condítio- nárius nemességet képezitek s egész községet birlaltak, a mely a Balaton nyugoti partján terült el és Szakácsinak nevezteték.
