Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-04-20 / 8. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. április 20. Vendéglősök figyelmébe! Egészségesebb és olcsóbb a bort kellemesebbé tévő sava­nyú viz nincs a baldóczi víznél, a melyet a vendéglősök előnyös föltételek mellett szerezhetnek be, vendégeik egészségére áldásos s csakhamar nélkülözhetlenné váló nagy fogyasztást keltő ital által gyarapítva üzletüket. A „Baldóczi viz“ megrendelhető Régi posta-utcza 10. szám alatt dr. Szántó Miksa urnái. Aradi hír. Az aradi pinczéregylet az el­halt Kmetykó János helyére Kuzma Jánost választotta ügynökéül. Uj étterem. Nagyváradon a Rimanóczy- ban pompás uj étterem és polgári söröző épült, a mely özvegy Karner Gyuláné és öcscse Fitz Sándor vezetése alatt megnyílt. A Wehrmann vendéglős marad Lapunk múlt számában téves informáczió alapján, jóhiszemüleg azt a hirt közöltük, hogy Wehrmann Béla, a vendéglőskarnak ez az érdemes tagja, átadja vendéglőjének veze­tését s fölhagy szakmánk működésével, a melylyel kivívta magának a közönség sze- retetét és a szaktársak tiszteletét. Sajnál­kozással töltött el bennünket, hogy körünk­ből elveszítjük ; ennélfogva most annál nagyobb az örömünk, hogy az a hir nem igaz, mert a Fehérvári-ut 46-ik szám alatti városszerte hires és kedvelt, szép és elő­kelő „ Wehrmann vendéglője“ továbbra is az ő, Wehrmann Béla vezetése alatt marad. Örömmel jelentjük ezt olvasóinknak, a kik a régi gazdához való ragaszkodással, biza­lommal kereshetik föl ezt az éltető levegő­jéről, kitűnő italairól és ételeiről hires, szép vendéglőt. Visszakért adomány. A nagyváradi ven- déglős-ipartársulat elhatározta, hogy pin- czér-szakiskolát létesít. Erre Glück Frigyes még 1900-ban 1000 koronát adományozott a szakiskola javára. A váradiak határozata azonban csak papiroson maradt s máig sincs szakiskola. Most az országos ven­déglős-szövetség tanonczügyi szakosztálya átirt a nagyváradi polgármesteri hivatal­hoz, hogy mi van a szakiskolával ; mert ha nem lesz iskola, úgy az 1000 koronás alapítványt küldenék vissza az országos szövetségnek, hogy ez az adományt már létező szakiskolák támogatására fordíthassa. A Kácsa-familía szomorúsága. A magyar dalt és zenét s a nemzeti szellemet neme­sen művelő „Kácsa-familia“, ez az intelli­gens asztaltársaság, ismeretes olvasóink előtt, hiszen több Ízben méltattuk érde­meit, közölvén derék vajdájuknak. Ursits Vilmos építésznek az arczképét is. Ez a humorral teljes, magyar érzéstől duzzadó, barátságszerető elnök, a ki annyi vidám perczet szerzett a társaságnak, most nagy szomorúságot okozott szeretett famíliájá­nak azzal, hogy elköltözött ebből az árnyék­világból. Koporsóját mély megindultsággal állották körül hü fiai, a dalos Kácsák, va­lamint tisztelői. Koporsóján bánatosan lib­bentek meg a família és barátainak hatal­mas koszorújának szalagjai. Temetésén jelen voltak : Madary Gábor, German Antal, Döcs Károly, Göndöcs István, Gön- döcs József, Pély Károly, Pély Ferencz, Hérák Ferencz, Wargha Lajos, Kiss Mihály, Rakitta Árpád, Vaskó L., Bokák Lajos, Weisinger J.. Krén István, Ihász György és a család tagjai. Áldott legyen a derék elnök, munkás polgár és igaz barát emlé­kezete ! Recept. Minthogy a mi vendéglőseinknek nagy szükségük volna egy kis amerikai észjárásra, közöljük a következőket: A The Farm Implement News Chicagóban czikket ir az amerikaiak sikereiről és eze­ket igy magyarázza: hány tanult fej nya­valyog életre alig elegendő napi bevétel mellett! És vájjon miért? Csak azért, mert nincsen önbizalmuk felelősséget vállalni magukra. Félénkek, óvatosak s nem mer­nek semmibe belevágni; kevésre becsülik magukat, nincs meg bennük az elhatáro­zás bátorsága. Mi amerikaiak annak kö­szönjük sikereinket, hogy szorgalmunk után bízunk bennük. Nehézséget nem isme­rünk és mindenkor megmutatjuk, hogy helyzetünknek urai vagyunk és nem szol­gái. Az önbizalom a legnagyobb teremtő erő; ez a mi sikereinknek titka. Az irgalmasok kórházából. Az „Irgalmasok kórháza“, amelyben a „Budapesti Pinczér­egylet“ helyezi el beteg társainkat, ahol tehát annyi derék szaktársunk talált vagy gyógyulást vagy nyugodalmas elköltözést az életből, ez az igazán humánus intézet, Thuróczy Kornél, irgalmasrendi tartomány­főnök, jelentése szerint az 1905. évben a következőleg működött: az 1904. évről maradt a kórházban 242 férfi és 14 nő; 1905-ben fölvettek 3502 férfit és 334 nőt; elbocsátottak 3321 férfit és 313 nőt; meg­halt 179 férfi és 19 nő, 1906-ra maradt a kórházban 244 férfi és 16 nő. A kórház­ban 3744 férfit és 348 nőt ápoltak; az ápolási napok száma 88.550. A kórházban az orvosok száma 12. A talajízü és hordószagu borokról. A talajiz boroknál sok vidéken előfordul s a bornak nem beteges állapota, hanem hi­bája. Néha egy-egy vidéken nem is ész­lelhető általánosan, hanem csak egyes sző­lőkben, ahol különösen a vörös boroknál fordul elő; de nem mindig kellemetlen s aki megszokja, annak szinte hiányzik más borból. Nem igy állunk azonban a hordó­szagu borral, a melyet az vagy a tisztá­talan hordótól, vagy már a kádtól kapott. Úgy a hordószag, mint a talajiz is nem magában az Ízben, hanem a szagban nyil­vánul, amiről meggyőződhetünk, ha az ilyen bort úgy iszszuk, hogy orrunkat be­fogjuk, mert igy sem az egyiket, sem a másikat nem fogjuk érezni, kivéve, ha a talaj kesernyés ízt ád a bornak. A kelle­metlen szag eltávolítására már régóta hasz­nálják az olajat, amely minden idegen sza­got könnyen magába szív. A tiszta, telje­sen szagtalan és Íztelen táblaolaj a bort a kellemetlen hordó- vag}r talajszagtól telje­sen megszabadítja. Sokkal inkább ajánla­tos a derítésnek többször való ismétlése, ami teljesen ártalmatlan úgy a borra, mint az emberi egészségre és csalhatatlanul be­válik a szag eltávolítására. A derítéshez sohasem szabad vizahólyagot használnunk, hanem zselatint és pedig 10—15 grammot hektoliterenként, azonkívül pedig 15—20 gramm tannint, aszerint, amint nagyobb vagy kisebb fokú a baj. Nagyon természe­tes, hogy legelső sorban is le kell fejte­nünk a hibás hordóból a bort, amelybe azután bele vegyitjük a tannint, azt vele megkeverjük s ugyancsak erős keverés közben utána öntjük a felolvasztott zsela­tint is. Négy hét után ugyanígy ismétel­jük eljárásunkat s ha kell, négy hét után ismét s meggyőződhetünk róla, hogy a bor elvesztette minden kellemetlen szagát. Az ily módon derített bornak ize eleinte kissé bágyadt lesz, de ha a bort egyideig állni hagyjuk, akkor az úgy üdeségét, mint erejét ismét visszanyeri. Pártoljuk a hazai ipart. Pártoljuk, mert jobb, megbízhatóbb, mint a világszerte se­lejtes áruiról ismert, bennünket kizsák­mányoló osztrák ipar, különösen a láb­beliek terén, amióta a hazai czipészek szövetkezete (VIII., Rökk Szilárd-utcza 18. szám), Weiser ur, szakavatott és ambiczió- zus vezetése alatt „Sáru-czipőváltalat“ czég alatt működik. Ennél a czégnél minden darab a legszolidabb kézimunka, a legjobb anyagból készül, a legnagyobb arra, hogy megfeleljen minden egyes megrendelő lába természetének. Az itt készült czipőkben nem fáj a láb. Különösen fontos ez a pin- czérekre és a vendéglősökre, akiknek a jó czipő szinte életszükség; tehát ajánljuk Weiser „Saru-czipővállalatát“ olvasóink fi­gyelmébe. A szegfű szaporítása. Márcziusban erőteljes fiatal hajtásokat metszünk le a törzsről, eze­ket állandóan nedvesen tartott homokba dug- ványozzuk és tiz fokos hőmérsékben tartjuk. 5—6 hét alatt ezek meggyökeresednek és cserépbe ültethetők, onnan pedig május felé a szabadba. A „Zöld hordó“ A belváros régi, kedvelt vendéglője hivatott s igaz magyar kezekbe került. Molnár Sándor barátunk vette át, aki itt kitűnő csuzai (baranyamegyei) bo­rokat mér. Ezóta ismét nagy látogatottság­nak örvend a Kishid-utcza 3. szám alatt levő «Zöld hordó». Ajánljuk olvasóink figyelmébe! Felhívás a szaktársakhoz! mulassuk meg, hogy hazafiak rogyunk! Ili hogy mi is elősegíteni iparkodjunk az országnak bol­IUUj do^ulását, azért szaktársak hazafias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt megapasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalombahozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. PINCZER SZÄKTARSAK! Akiben egy csepp magyar vér bugyog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek ajánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és bor viz kiállta a versenyt , 26 év óta minden külföldi ásványvízzel szemben a FTTOflÍTT Flnnps-fnrrríc rent*ü szabad szénsavas nátron ásványvíz; ennek becsét és gyógyértékét nem tudta illvlILll Liy111'3~1 Viliid legyőzni a nagyhangzásu reklámok serege sem, — különösen akkor -- ezután még ugv sem, har a magyar vendéglősök tömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a hazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő MOHAI AGNES-F0RRAST felkarolva kínálják, minden fajbeli borral alkalmazható, annak zamatát nemcsak nem rontja, sőt inkább kelle­mesebbé teszi, egy próba bizonyítani fogja, hogy nem is hasonlítható ama ll-odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel tehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk hazánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ dicső szolgálatába mindannyian.

Next

/
Oldalképek
Tartalom