Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-12-20 / 24. szám
Vendéglősök Lapja 1(J05. deczember 20. nem embertársaik enyhítésére szentelték. Ti pedig kedves jó gyermekek, gondoljatok hálával telt szívvel az itt előttetek levő áldott lelkű jóltevőitekre, foglaljátok mindennapi imátokba őket és kérjétek az istent és annak liát a Jézus Krisztust, kinek születése emléke adta meg nektek ezt az örömnapot, taitsa meg ezen nemes sziveket továbbra is számotokra, akik szegény sorsotokban veletek érezve még saját nélkülözések árán is segitségtekre siettek. Tartsátok meg a mai napot emlékezetetekben és ezen okulva, legyetek Isten- és felebarát szeretők; ha majdfelnőtök, legyetek li is oly nemes lelkitek, mintázok, akik áldozat készségükkel nektek a mai örömnapot szerezték, akkor ti is oly boldogok fogtok lenni, mint azok akik most boldogok a ti örömötökben. Jegyzetek. A munka nemesit, a munka ad szabadságol és jogot; minden, mi-e nélkül való, nem tisztes szerzemény. így . ál Iván a dolog, egy munka sem lehet lealázó s ha mégis úgy látszik, hogy egyikel-másikat lenézik, ennek az oka nem ezekben a munkákban, hanem az embereiben van. Minden munka a köztiszteletben olyan fokra emelkedik, a milyen erkölcsi tartalmat visznek abba azok, a kik vele hivatásosan foglalkoznak. Különösen áll ez, a mi iparunkra. Ha a vendéglőt csak italmérő üzletnek tekintjük, csak haszoncsikarás, dorbézolás tanyájává sülyésztjük, úgy nem csodálhatjuk, ha a társadalomban alászálla vendéglősök becsülete. Emlékezünk, volt egy idő, a mikor egész vendéglős-gárda culturális intézménynek tekintette iparunkat s a fehér asztalt úgy tekintették, hogy a test csak azért költözik, hogy a lelek annál szabadabban bonthassa ki szárnyait. Hazafiasság fészkei, eszmék melengetői voltak a vendéglők s nem egynek az emlékét kegveletes elismeréssel őrzi a történelem. Karikás, Parragh, Privorszky, Szabady iparunk díszei voltak s nevüket ma is az egész társadalom tisztelete környezi. Szakmánknak ezt az erkölcsi tartalmat nemcsak meg kell mentenünk, hanem lokoznunk is kellene, hogy szakmánk tisztelete magasan álljon a társadalom tudatában. Ha semmi nem, ennek az erkölcsi tartalomnak a veszélyeztetése teszi elitélen- dővé azt a fiináncz-politikát, a mely iparunkra egy sereg kétes, a haszonszerzés semmi-féle eszközétől nem irtózó existenciát zudit a pálinkások soraiból. Ragaszkodjunk tehát odaadón iparunk nemes hagyományaihoz! Ez különböztesse meg a hivatottakat a betolakodóktól! * Az osztrák vendéglősök is megtartották kongresszusukat. Csak annviban különbözött a máinktól, hogy azon megjelent a kormány képviselője, a tartományi kormányzó, sőt a minden lébén kanál: Lueger is. Egyébként nem esett ki a világkereke ; de a banketten azért többen akadtak, a kik elveszhették lábuk alól a talajt. A kávéfőzők harezának legkiválóbb, sőt egyetlen igazi eredményének látszik a helyközvetités megoldásának kérdése. Á főnökök kimondották, hogy a kávéfőzők és a konyhaszemélyzetnek közvetítését kizárólag a szakegyletnél eszközük, természetesen kölcsönösen megállapítandó eljárási szabályzat föltétele mellett. Meggyőződésünk szerint, ez az erkölcsileg szép eredmény nem válik be teljesen a gyakorlatban; mert a mig a társulás nem kötelező, az ipartársulat határozatai sem bírhatnak kötelező erővel. A határozathoz való ragaszkodás még a tagokra is csak becsületbeli kényszerrel bírhat. Az «Angol királynő» egy agg pinezére, aki az ott lakó Deák Ferencz állandó kiszolgálója volt, mint borfiu és pinezér, följegyezte a haza bölcséről való megfigyeléseit. A «haza bölcse» igen egyszerűen élt. Délben három fogásból, este egyből állt az ebédje. A vadhusokatkedvelteleginkább. Bort alig vagy kevesett ivott. Asztalnál ritkán beszélt, legföljebbolyan- kor szólott, a mikor egy-egy adoma jutott az eszébe. A tokaji bor. Kramszky Lajos hosszabb tanulmányt közöl a «Magyar Borkereskedelem»- ben a világ legnemesebb szőlőnedűjéről, a tokaji aszuborról. Ebből a közleményből idézzük a következőket : A íőszőlőfaj a Hegyalján a furmint, melynek ugyan több válfaja van, dé mindezek egyeznek abban, hogy gyümölcsüknek erős, vastag héja van, mely megvédi a rothadástól és az aszusodást nagyon elősegíti. Furmint mellett van a sárga muskotály , mely a hires musko- tályaszut szolgáltatja, azután a hárslevelű, fehér kecskecsecsü bátai, purcsi stb. Újabban más szőlőfajokkal is kísérleteznek. Ha tehát sokféle szőlőfajt találunk is a Hegyalján, azért mégis túlnyomó a furmint és számbaoeheiő mennyiségben még csak a hárslevelű muskotály és fehér szőlő van. Ezeknek gyümölcse korán érik, megéréskor nagyon édes, finom, zamatos izü, héja ilyenkor már megvékonyodott. Jó években a fürtökön a bogyók egy része már julius hó végén érni kezd, vagyis a bogyók világosabb színűek és áttetszők kezdenek lenni és szeptemberre megérnek. Ha az ilyen érett bogyókat néhány napi eső éri, akkor a j bogyók nagyon megduzzadnak, úgy hogy I az ilyenkor már nagyon megvékonyodott héjak felrepednek. Ha most meleg szelek járnak, akkor a felrepedt bogyókból a viz nagy mértékben elpárolog, a bogyó ránezos lesz, összeaszik, miközben színe mindinkább barnább lesz. A repedések behegednek, úgy, hogy penész nem igen lepi el az aszusodó bogyókat. De nem is szükséges okvetlenül, hogy a bogyók megrepedjenek, mert héjuk tul- éréskor annyira megvékonyodik, hogy a meleg őszi szelek következtében a bogyókból sok viz elpárolog, úgy, hogy azok összefonnyadnak, megasznak. A bogyók aszusodása a fürt felső részén kezdődik s természetesen minél kedvezőbb az időjárás, annál több és annál szárazabb aszúszem képződik. Tokaj-Hegyalján — ha csak lehet mindig későn szüretelnek. Kisebb birtokosok rendesen Simon-Juda napján, vagyis október 28-án kezdik a szüretet, nagyobb birtokosok azonban szép időjárásnál bevárják a novembert, sőt néha november végén szüretelnek. Tokaj-Hegyalján jó szüretről csak akkor lehel szó, ha a fürtökön sok aszúszem képződött; ha ilyenkor kevesebb is a bor, az nem számit, mert csak ilyenkor lehet aszubort készíteni. Ha sok bor terem is, mégis rossz év az a Hegyalján, ha az időjárás nem engedi meg az aszusodás bevárását vagy ha az aszuképződés idejében tartós esőzések vannak. Ilyenkor az eső a felrepedt bogyókból értékes tartalmukat kimossa és ha később a bogyók repedései be is hegednek és a bog}rók megasz- i nak, azokban csak kevés ezukor és egyéb értékes mustalkatrész lesz, úgy, hogy az ilyen megaszott szemekből nem I is lehet aszubort készíteni. Rossz, esős | és borús szélcsendes időben az aszusodó bogyók azért is elromolhatnak, mert ilyen időjárásnál a héjak repedéseit penész lepi el, úgy, hogy a bogyók elrohadnak. Szüretkor a szedők az aszúszemeket a fürtről külön válogatják és egy magukkal hordott kisebb edénybe a puttonyba gyűjtik. Az ilyen módon különválogatott aszúszemek felhasználásával készül a okaji aszubor. Karácsonyi ajándékok. j A karácsonyi ajándékok helyes meg- 1 választása mindenkinek kedves gondot | ad; de nekünk ezzel nem szabad beér- ' nünk, hanem azzal is kell törődnünk, i hogy azok hazafiiságunkat, fajszeretetün- ket is kifejezzék. E végből az «Országos Iparegyesület» a következő, mindenki által megszívlelendő felhívást adta ki: Csak magyar iparczikket vegyen ajándékul minden magyar ember: ezzel a kéréssel fordulunk a hazafias magyar közönséghez a szeretet ünnepének köze-
