Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-01-01 / 1. szám
1905. január 1. Vendéglősök Lapja 3 Egy pör tanulságai. Érdekes és botrányos pert tárgyalt a budapesti büntető törvényszék, a melynek a székesfővárosi m. kir. államrendőrség két alkalmazottja s egy belvárosi vendéglős a hősei. A rendőrök voltak a panaszosok s a vendéglős volt a vádlott. A tényállás a következő : A vendéglős nyiltan hirdette, hogy őt egy rendőrtiszt meg akarta zsarolni. Több száz koronát kért tőle kölcsön részint személyesen, részint egy rendőr által, Ígérvén, hogy engedélyt adat neki a záróra alól. A korcs- márost azonban nem vakította el az Ígéret, a kölcsönt megtagadta. Ettől fogva a korcsmárost szakadatlanul zaklatták és bírságolták a záróra be nem tartása s egyéb kihágások czimén. Az üldözött vendéglősnek végre is elfogyott a türelme s elkeseredésében úgy nyilatkozott, hogy ezt a sok zaklatást azért kell szenvednie, mert a rendőrtiszttől nem engedte magát megzsaroltatni. A kellemetlen és sértő híresztelést meghallotta a rendőrtiszt s bepörölte a vendéglőst rágalmazásért. Minthogy az állítólagos rágalmazás köz- tisztviselő ellen követtetett el, a törvényszék elrendelte a bizonyítást, a mely beigazolta, hogy a rendőrtiszt tényleg felszólította a vendéglőst kölcsön-adásra. A tárgyalás gazdag volt a nem igen épületes kijelentésekben, szégyenteljes vádakban s igy csöppet sem használt a rendőri tekintélynek. A pör abból az anyagból való tehát, a mely iparunknak egyik titkolt, de vérző sebét képezi. Alig van vendéglős, a ki ne suttogna hasonló méltatlanságokról, de nem mernek hangosan beszélni, egyrészt azért, mert az ilyen dolgokat nehéz bizonyítani, minthogy nem tanuk előtt intézteinek el ; másrészt pedig azért, mert tartanak a hatalom boszujától. A mint ez a pör mutatja, tényleg rothad valami Dániában. A hol emberek vannak, ott mindig fenyegetnek a visszaélések is, azért a törvények úgy alkotandók, hogy ezekre mentői kevesebb alkalom legyen. Ezt nemcsak a polgárok érdeke követeli meg, hanem a közintézményeké is. A hatósági eljárás tisztaságát nem szabad gyanúnak érnie, legyen ez akár alapos, akár e nélkül való; mert a nép, mint köztudomású, úgy gondolkodik, hogy nem zörög a haraszt, ha szél nem fu. Ezért a pletyka, akármily képtelenségből induljon is ki, mindig sebez. Az okos, belátó ember ugyan egyesek hibáiért nem Ítél el egész intézményeket; de azért kétségtelen, hogy a köztudomásra jutott visszaélések rontják a tekintélyt, megingatják a népnek úgyis köny- nyen rendülő bizodalmát. Sokszor volt már lapunkban arról szó, hogy a záróra jelenlegi rendszere kárára van a vendéglős-iparnak s mint ez a pör is tanúsítja, alkalmat ad a visszaélésekre. A közbiztonság érdeke nem követeli meg, hogy a záró-óra ily zavaros állapotban maradjon, sőt a rendőri tekintély érdeke is azt követeli, a mit a vendéglősök oly régóta sürgetnek, vagyis hogy a záróóra országos törvénynyel szabályoztassék. Ha ez meglesz, ezen a résen nem férhet a lelkiismeretlenség a rendőrség kívánatos tekintélyéhez, melyet védeni, épségben tartani a társadalomnak csak úgy érdeke, mint az államnak. A belvárosi vendéglős pőréből ezt a tanulságot lehet levonnunk s ezt kell levonnia a kormánynak is. Éppen ezért alkalomszerűnek tartjuk, hogy a záró-óra országos törvénynyel való rendezését újból sürgessük. Erre az idő annál is inkább elérkezett, mert az ipartörvény módosítása már munkában van s igy a mi szakmánk függő kérdéseit ekkor úgyis meg kell oldania a törvényhozásnak. Equator. Mocznik Lajos, az országoshirű mustárgyáros, áldásos találmánynyal gazdagította az emberiséget. A szőlőnek s a kerti növényzetnek legnagyobb veszedelme a tavaszi fagy. Ettől szabadit meg Mocznik találmánya, a melynek „Equator“ nevet adott és szabadalmaztatott. A találmány már több helyen kipróbál- tatott és bevált, a mennyiben olcsó, kevés munkát igénylő s a fagytól nemcsak teljesen megóvja a növényt, hanem még a fejlődését is elősegiti. Ugyanis a tavaszi fagy ellen való védekezésnél a tőkének sokáig tartó elfedése nem vezet czélhoz, mert a halomból előtörő hajtások elfagyhatnak, a rügyek pedig a földdel erősen felhalmozott tőke csapjain nagyon könnyen kipállanak. Ezért a halmokat más, erre alkalmas pl. papírból, szalmából, gyékényből készült vagy ten- gerifosztalékból font fedőkkel helyettesítik, de ezek sem felelnek meg a czélnak, a mennyiben ezen fedőket hosszabb ideig nem hagyhatjuk a tőkén, mert alatta, minthogy sem a légáramlat, sem a napfény a tőkéhez nem juthat, a rügyek kipállanak, mig a fedőknek a minden egyes fagyveszedelem közeledése alkalmával való elhelyezése, azután megint azoknak eltávolítása és ezen műveleteknek az említett, körülbelül hat heti időszak alatt való többszöri ismétlése oly nagy és e mellett sürgősen elvégzendő munkával jár, mely csak némiképpen számbavehető szőlőnél már gazdasági okokból sem vihető keresztül. Ezenkívül az említett fedőeszközök egyrészt gyorsan pusztulnak, másrészt költségesek és különösen a mi a papirt illeti, az átnedvesedve, összehorpad, a rügyekre ráfekszik és ebben az állapotban azoknak lefagyását nem hogy meggátolná, hanem még elősegiti. A füstölés és a késői metszés szintén számos hátránynyal jár, melyekre azonban bővebben kitérni nem kívánok. Jelen találmány tárgya már most abban áll, hogy a tőkéket az egész veszedelmes tavaszi időszak alatt a szükséghez mérten (4—6 hétig) olyan burkolattal látjuk el, mely áttetsző és igy a napfényt átereszti és e mellett a levegőnek szabad járást enged meg, vagyis a tőke körül légáramot idéz elő, úgy, hogy a rügyek kipállása meg van akadályozva és végül vízálló, minek folytán eső és harmat tönkre nem teszi. E burkolat egyúttal megakadályozza a virágoknak a szél által való széthordá- sát és fölöslegessé teszi a szőlőnek májusi permetezését is, mi által tetemes költséget megtakarítunk, mert a peronoszpóra' reáhullása ellen a tőke a lefedés ideje alatt meg van védve. Megjegyzendő azonban, hogy a süvegek levevése után azonnal permetezhetünk. Ezen eljárás foganatosítására legczél- szerübben alkalmas impregnálás utján áttetszővé és vízhatlanná tett, erre a czélra j alkalmas papírból készült, körülbelül 45—50 cm. magas, alul bővebb, fölül szü- kebb nyílással biró (pl. csonka kúp vagy piramisalaku) süveget használni. Ezen süveget mindjárt a rügyek fejlődésének megindulásakor a karóra huzzuk és azt a fagyveszély teljes megszűnéséig rajta hagyjuk. A nap az áttetsző papíron jól átvilágít és a süveg alakjánál fogva szellőztető kürtő gyanánt működik, amennyiben a benne felmelegedett levegő felszáll és a felső nyíláson távozván, friss levegőt húz maga után. A kipállás ennélfogva ki van zárva. Az esővíz a vízálló süveg lejtős palástján lefolyik és annak átázása és korai elpusztulása ennek folytán ki van zárva, sőt 4—5 évig használhatjuk. A fagyveszélylyel járó napok elmúltával a süvegeket eltávolítjuk és a következő tavaszszal újból és ismételten használatba veszszük. Ilyen módon még a legnagyobb kiterjedéssel biró szőlőt is sikeresen megvédhetjük a tavaszi fagykárok ellen, mert az eljárás a süvegek egyszeri reáboritásán és eltávolításán kívül semmi más munkát nem igényel. Ilyen kitűnő találmány Mocznik „Equa- tora“, a szőlőt és kertészeti növényeket fagy ellen védő süveg, a melylyel már többen tettek kísérletet s mind úgy nyilatkoztak, hogy többé nem kell félnünk a fagyos szentektől. A többi között dr. Melly Béla ezt Írja Moczniknak: „A 100 védősüveget, melyeket átengedni szives volt, közvetlenül metszés után a pilis-csabai kerti szőlőm legkényesebb helyén levő tőkékre tétettem és csak május 25-ike (Orbán napja) után vétettem le. Ezen idő alatt állandóan figyelemmel kisértem a vesszők fejlődését s örömmel tapasztaltam, hogy az áttetsző és légjáratos süvegek alatt a hajtások nemcsak hogy meg nem fagytak, hanem a tőkék a legszebben hajtottak és a vesszők teljes erővel fejlődtek. Tapasztalataimról készséggel értesítem Tekintetességedet, s kérem, ha a süvegek nagyobb számban készíttetnének, szíveskedjék számomra 1500 darabot biztosítani.“ Hasonló eredményt értek el a kísérlettel Mezey, Walla József, dr. Dobozy Kálmán és Diósy Kálmán; tehát az „Equator“-t mindenkinek melegen ajánljuk, mint biztos s a növényzet fejlődését előmozdító fagyháritó készüléket. Árjegyzék és leírás a föltalálónál, Mocznik Lajos gyárosnál kapható, a hol a megrendelések is teljesittetnek. Czime: Budapest, VIII., Alföldi-utcza 10. Olcsóbb világítást! A világítás tekintélyes összeget köt le a vendéglők, szállodák és kávéházak költségvetésében. Nálunk, sajnos, a világítás drága, mert a székesfőváros a világítási vállalatokkal kötött szerződésében első sorban arra volt tekintettel, hogy a kedves vállalkozóknak mentői nagyobb hasznot biztosítson. Ez természetes, hiszen a pesti gázgyár osztrákok monopóliuma; már pedig ezeknek a drága sógorainknak az égtől az az áldás jutott, hogy a magyarok zsírján hízhassanak. A bajon csak a verseny segíthetne, de hát számára nehezen akarják megnyitni a sorompót; mert hát a mi városatyáink KIRSCH JÁNOS sajt-, vaj- és szalámi kereskedő BUDAPEST. VII. kerület, Király-utcza 53. sz., fiók: Üllöi-ut 57. sz. TELEFON 29—09. , Kárácsonyra és Újévre dús raktár mindenféle csemegékben, hideg főlszeltek, angol rum, tea, borok, pezsgők mérsékelt árak, pontos, megbízható kiszolgálás.
