Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-04-05 / 7. szám
1903. április 5. Vendéglősök Lapja 3 raezendö söradó mérséklésben keressenek kárpótlást. 2. másrészt pedig aziránt, hogy a szövetkezett sörgyárak egymást kölcsönösen feloldják ama helytelen kötelezettség alól, inelyszerint a vevőket a szó szoros értelmében lekötve tartják, mert az egyik gyár vevője csak 2 korona ártöbblet fizetés mellett mehet át a másik gyárhoz verőnek. Indokolás: 1. A sör árak emelésének előre látható természetes következménye volt |az általános felháborodás, mely a vendéglősök részéről az egész országban nyíltan kifejezésre jutott. A vendéglősök kényszerhelyzetbe jutottak, mert az általános közgazdasági válság és üzleti pangás miatta sör kimérési áraknak emelésére gondolniok sem lehetett, s igy az áremelésből származó egész veszteséget ők szenvedik. A jogos felháborodás szülte azt az ellen-aktiót, melyet kevésbbé tehetős szaktársaink kénytelenek voltak saját megélhetésük érdekében, még a hazai iparpártolás elvének feláldozásával is, megindítani. Az áldatlan harcz meghozta keserű gyümölcsét: azelőtt a bár olcsóbb, de minőségre nézve hazai söreinknél jóval gyöngébb, külföldi sörök nem találtak vevőre a magyar vendéglősök között, s ime most sörgyáraink elhibázott lépése lehetővé tette, j hogy beözönlik a külföldi sör. a magyar sörgyártás kimondhatatlan kárára. Azt hiszem a józan ész szava parancsolja sörgyárainknak, hogy e vészt hozó bajon még idejekorán segítsenek, mert tudniok kell, hogy ma már a pilseni sörgyárakon kívül, a Budweisi, Steinfeldi, Olmützi, alt-Brünni, Liesingi, alt-Bruner stb. sörgyárak bírnak nálunk képviselettel s évenként legkevesebb 150.000 hektoliter sört importálnak az országba. II. A sörgyárak kölcsönösen kötelező egyezségének másik része, melylyel mintegy fogva tartják vevőiket, egyrészt visszatetszőén ellenkezik a szabad kereskedelem elvével ; másrészt meg mélyen lealázó, tehát sértő a vendéglősökre nézve, mert őket a sörgyárak valóságos vazallusaivá alacsonyitja. Tiltakoznunk kell tehát a sörgyárak ezen túlkapása ellen, mert ilyetén eljárásuk magán jogainkba való kíméletlen beavatkozást jelent. Budapesten, 1903. márczius hó Prindl Nándor. Nyílt levél Glatz István és Kása Géza urakhoz, a „Budapesti Kisvendéglősök és Korcsmárosok-Ipar- társulata“ alelnöke és választmányi tagjához. T. Szaktársak ! Két okból fordulok önökhöz a nyilvánosság előtt. Először azért, mert tudomásom van arról, hogy7 önök hazafias sugalatból dicséretesen ellenezték, hogy a társulat előmozdítsa a külföldi sörgyárak importját. Másodszor azért szólok, hogy önöket s önökkel ipartársulatuk minden tagját nyomatékosan és jóakaratulag figyelmeztessem arra a határozatra, melyet a „Budapesti Szállodások, \ endéglösők és Korcsmáro- rosok Ipartársulata“ ebben a lapunkban olvasható, XXIX. közgyűlése hozott a sörkérdésben. A mikor a hazai ipar érdekeinek nemes védelméért köszönetét mondok önöknek, egyúttal kérem, hogy hazafias jóakaratukat továbbra is tanusitsák szorongatott iparunk iránt. Ha mi magyarok ezentúl sem tartunk ö>sze, úgy országunknak össze kell roskadnia, népünknek el kell pusztulnia az ellenséges idegenek nyomása alatt. Ha hazai iparunkat támogatjuk, magunkon segítünk ; ha attól elfordulunk, magunk ellen fordulunk. Kétszeresen áll ez ránk, vendéglősökre, hiszen mi is iparosok vagyunk s kérhetünk-e várhatunk-e jóakaratu támogatást a közön- j ségtől, ha mi cserben hagyjuk más iparos- ! társainkat ? Káros s e mellett szükségtelen ez az eljárás. Szükségtelen, mert a mint a régi test- vér-ipartársulat levelem elején ajánlott határozatából látható, van más mód is sérelmeink orvoslására. És ez a mód nemes, mert oltalmazza a nemzeti érdeket s biztos sikert Ígérő, mert az egész társadalom rokonszenvére számíthat. Hogy a sikernek mielőbb örvendezhessünk, nem kell hozzá egyéb, mint testvéries összetartás. 19 év óta küzdők ezért lapomban s ezért voltam ellene, hogy úgyis csekély erőnk szétforgácsoltassék. A mint e lap múlt számában is kifejtettem, ebből az okból jobb szerettem volna, ha nem két gyönge, hanem egy erős ipartársulat szolgálhatja iparunk érdekeit. Jobbnak véltem s vélem ezt ma is, hiszen minden egyesülés parlamentáris szervezet. Ugyanegyben is megnyilatkozhatnak az ellentétes vélemények, különböző érdekek, sőt érvényesülhetnek is, csak akarat és okosság kell hozzá. A külön szervezkedést azért sem he- | lyeselhetem, mert időelőtti. Időelőtti, mert iparunk törvényes reform előtt áll. A szállodás-, vendéglős és kávés-ipar külön csoportba, külön tekintetek alá so- | roltatik a kereskedelmi miniszter aegise alatt s külön szakittatik a korcsma és ital- , mérő- (pálinkás) ipar a belügyminiszter hatósága alatt. Mi a külömbség a vendéglő és korcsma ; alatt ? Korcsma az, melynek a helyisége csak ! egy szobából áll. Ez a korcsma egy kalap alá kerül a pálinkamérésse). Ilyen korcsma alig van Budapesten ; tehát a mint önök, ngy társulatuk többi tagjai is vendéglősök, a kik nem akarnak egy gyékényen árulni a pálinkásokkal. Ézeknek az érdeke nem a mi érdekünk ; tehát veszedelmünkre válhat az olyan társulás, melyben a butikosok is helyet kö- j vetethetnek maguknak. Ezt be kell látnia mindenkinek, valamint azt is, hogy nem is hazafias, nem is I helyes taktika az, hogy önök hivatalos közlönyük német kiadásával iparunk terén ismét tápot adnak a germanizációnak. Ez már is sokfelé keltett ellenszenvet a közönségben a mi ügyünk iránt. A mikor mindezt megszivlelésül az önök j figyelmébe ajánlom, egyúttal kérem, hassa- j nak oda, hogy jóakaratu soraimon ipartár- j sulatuk minden tagja elmélkedjék s ha már ; nem is változtathatunk egy hamar azon, a mi megtörtént, a két társalat testvéries egyet- j értéssel működjék iparunk fölvirágoztatásán. j Hazafias üdvözlettel : Ihász György. A budapesti Szállodások, Vendéglősök és Koresinárosok ipartársulata kezelésében lévő ..Menedékhely ! alap“ 1902. évi kimutatása. „ Thonet Test- vérek“ czég adománya (Egyesült Budapest főv. takarékpénztári 95229 sz. könyv) 2481 kor. 62 fill. Gundel János adománya (Magy. orsz. közp. takarékpénztári 51803. sz. könyv) 1252 kor. 72 fill. Petanovics József adománya (Budapesti takarékpénztár és országos zálog kölcsön részvény-társaság 7010. sz. könyve) 1249 kor. 80 fill, Berecky Lajos adománya (Magy. orsz. közp. takarékpénztár 51878, sz. könyve) 249 kor. 70 fill., Löwenstein Nándor 10 év alatt törlesztendő 4000 koronás adományának három részlete (Pesti hazai első takarékpénztár 43114. sz. könyve) 1344 kor., 11 fill., Kommer Ferencz ado- mánya(Hazai takarékpénztár560l7sz.könyve) 1077 kor. 24 fill., Az ipartársulat adománya és más kisebb adományok (Magy. orsz. közp. takarékpénztári 56.606 sz. könyv) 5234 kor. 96 fill. Reutter Nándor adománya (Magy. orsz. takarékpénztári 57.776. sz. könyv) 1123 kor., 57 fill. Mezey és Társa adománya (Magy. orsz. közp. takarékpénztári 57999 sz. könyv) 112 kor. 07 fill. Förster Konrád és Páris Vilmos adománya (Magy orsz. közp. takarékpénztári 58708. sz. könyv) 88 kor. 47 fill. Pilzcni serfőzö r.-t. adománya (Magy. orsz. közp. takarékpénztári 58707. sz. könyv) 110 kor., 60 fill. Granichstädten és Littke adománya (Lipótvárosi takarékpénztári 1880. sz. könyv) 55 kor. 64 fill. Ifj. Schprung János adománya fMagy. orsz. közp. takarék- pénztári 53319. könyv) 109 kor. 31 fill. Hubert J. E. adománya Magy. orsz, közp. takarékpénztári 59551. sz. könyv) 1087 kor. 38 fill. Belatini Braun A. 5 év alatt törlesztendő 1000 koronás adományának első és második részlete (Magy. orsz. közp. takarék- pénztári 59561. sz. könyv) 420 kor 17 fill. Ungár Mór 5 év alatt törlesztendő adományának első részlete (Magy. orsz. közp takarékpénztári 59545 sz. könyv) 43 kor 46 fill. Törley József adománya (Belvárosi takarékpénztári 7489 sz. könyv) 225 kor. 42 fill. Id. Kommer Antal adománya (Magy. orsz. közp. takarékpénztáii 60378. sz. könyv) 428 kor. 21 fill. Frangois Lajos adománya (Magy. orsz. takarékpénztári 63004. sz. könyv) 508 kor. 37 fill. Összesen 17202 kor. 82 fill. Az. ipartársulat kezelésében lévő alapítványok 1902. évi kimutatása. Őzv. Kommer Józsefné alapítványa a Pesti hazai első taKarékpénztárban a 86448/d. sz. könyvön 395 kor. 01 fill. Id. Kammer Ernő alapítványa a Pesti hazai első takarékpénztárban 93474/c. sz. könyvön 1487 kor. 93 fill. Gundel JanosalapitványaaBelvárosi taka. ékpénztárban a 2803. sz. könyvön 2314 kor. 69 fill. Dréher Antal alapítványa 20,800 kor. névértékű Pesti hazai első takarék- pénztár egyesületi kötvényekben 20039 kor. 08 fill. Rajágh Lajos alapítványa a Pesti hazai első takarékpénztárban, a 23114/n sz. könyvön 205 kor., 85 fill. Fenkel Gyula alapítványa Egyesült Budapest —fővárosi takarékpénztári 4V2 % -os záloglevélben 236 kor. Müller Antal alapítványa a Magy. orsz. közp. takarékpénztárban a 6Ó914. sz. könyvön 200 kor. Rothauser Márk alapítványa, 5 drb. 100 koronás Budapest—erzsébetvárosi bank részjegy 500 kor. .Szemere Miklós alapítványa a Magy. orsz. közp takarékpénztárban a 63655. sz. könyvön 500 kor. Összesen 25878 kor. 56 fill. Budapesten, 1903. január hó 31-én. Gundel János elnök. MehringerRezső pénztáros, Poppel Miklós titkár. A számvizsgáló bizottság átvizsgálta és helyesnek találta. Budapesten. 1903. márczius hó 2-án. Lippert Lajos. Glück Frigyes. Kommer Ferencz. Egy választás. Lapunk, a „Vendéglősök Lapjali, legrégibb szaklapjaink között. Már megindulásakor függetlenségre törekedett s 19 évi működése alatt úgy megizmosodott. hogy teljesen független lehet, támogatáit nem kell másutt keresnie, csupán elvei tisztaságában s a közönség bizalmában.
