Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-04-20 / 8. szám
4 kigondolni, hogy a vendéglősöket a mi munkánk megfizetésére szorítsuk. Az utóbbi időkben tartott pinczérgyü- lések különben igen érdekesen állapították meg a pinczér és a vendéglős közti viszonyt. Minthogy a vendég mindenféle szolgálatokat kíván a pinczértöl s azért borravalót ad igy a tulajdonképpeni munkaadó nem a helyiség tulajdonosa, hanem a vendég. A gazda csak ügynöknek tekinthető, aki közvetítője a pinczérnek s ha foglalkoztatja, csak teret szerez neki, hogy dolgozzék a vendég számára. Ezen az alapon folynak tehát most a tárgyalások a párisi pinczérek egyesületeiben melyek sztrájkot szándékoznak létesíteni, ha helyzetük nem javul. Hock János beszéde. A „Magyar Országos Pinczér Egyesület“ helyiségének felavató ünnepélyén Hock János orsz. képviselő a következő nagyszabású beszédet tartotta: Midőn ezen uj egyesület küldöttsége oly czélból látogatott el hozzám, hogy ezen szép ünnepélyen én is vegyek részt, a legnagyobb készséggel tettem eleget e kérésnek, mert kezdettől fogva méltányoltam ezen egyesület társadalmi és humanisztikus törekvéseit, valamint azt, hogy ezen egyesület létesítésével otthont kívántak nyújtani pályatársaiknak, hogy ott a szaktársak közötti szívélyes viszonyt ápolják, kulturális és társadalmi törekvéseit megvalósítsák s a mely czélt találóbban és jobban, mint a Hymnusz elének- lésével, a melynek eléneklésével a mai ünnepély is kezdődött, kifejezni nem is lehet. Valamint maga a Hymnusz, mely mint jelige egy magasabb czélt jelent : az országos pinczéregylet megalapításában, két nagy eszmét látunk megvalósítva: az egyik a kari érdekeknek gondos ápolása, a másik a pin- czérség haza és fajszeretetének emelése. Ezt a kettőt várjuk az uj egyesülettől, mely szebb és méltóbb feladatokat nem is tűzhetett volna maga elé az önsegély elvére támaszkodó tevékenységében. Az erősek szövetkeznek a gyengével közös czélok megvalósítására s az előttük álló küzdelmes pályán kell hogy minden erejüket egyesítsék, ha eredményt akarnak elérni. Valamint a világűrben forgó égitestek is súlyúknál fogva egymás felé nehezednek, úgy kell, hogy a pinczérség számottevő alkotóelemei is egymásfelé nehezedvén, egymást szeretettel támogassák s mint a messze kelet felé szálló vándormadarak a tengeren tovasiető hajót, ezt az egyesületet tekintsék legbiztosabb menhelyüknek s mint a madarak kifáradt társaikat szárnyaikkal támogatják, kölcsönös bizalommal és őszinte szerettei segítsék egymást, eltanulva a szeretet törvényeit az embernél minden tekintetben sokkal alsóbbrendű álattól. Itt is, mint minden társulatnál, a legmagasztosabb czél a gyengének felemelése uj erőforrások megnyitása a kari törekvések megvalósítása czéljából, a mely téren akárcsak a nemzetek életében, eredményt csak a társadalom kellő szervezete mellet lehet elérni. Nem tudom igaz-e, hogy mint egy hires német tudós, gondolom Liebig állította, valamely ország műveltségi állapotát legjobban annak szappanfogyasztása után lehet megítélni, de ha ez áll is, sokkal igazabb, hogy erről még jobb Ítéletet lehet alkotni abból, hogy milyen valamely ország vendéglői élete. (Helyeslés,) mely közművelődési viszonyaink ama fokmérője, mely a nyugottal való* érintkezésben elsősorban jön tekintetbe s a legbiztosabb eszköz a müveit, finom Ízlésű és nagyigé- nyü népei rokonszenvének megnyerésére. E tekintetben bizony még nem is nagyon régen kissé vissza voltunk maradva, mert mig mint a kelet védbástyája századon át azért ontottuk vérünket, hogy azalatt más népek nyugodtan folytathassák utjokat a haladás terén, mi ezekkel lépést nem tarthatunk, de elmondhatjuk, hogy a nyugati kultúra a mi Vendéglősök Lapja vérünk hullásának eredménye, mert miként a régi zsidókról meg van Írva, az építésre mindig csak egyik kezünket használhattuk, a másikkal a kardot kellett forgatni. Ezért maradtunk hátra és ezért kellett, a midőn végre mégis a haladás útjára léptünk, valósággal mesebeli hétmértföldes csizmákat használnunk, hazánkat a modern műveltség színvonalára emelni, versenyképessé tenni, letörni a jobbágyrendszer hagyományait és megszerezni, mit a nemzetek életében betöltött hivatásunk révén más népek sokkal korábban szereztek meg. Mindezt elérhetjük, ha a nyugattal, mint gyermek az anyjával vérkeringési közösségbe lépünk és nemzeti sajátságaink gondos fentartásával Európa legműveltebb nemzeteihez illeszke- düuk, átvéve tőlük mindazt, amire leginkább szükségünk vau, amit legjobban vagyunk képesek assimilálni. hogy mindenki, aki ide jön, egy a modern tudás és műveltség színvonalán álló népet találjon itt, oly népet, melynek körében a nyugat felette müveit, világlátott, kényelemhez s minden jóhoz hozzászokott embere is jól érezze magát és mintegy második otthonra találva, itt egyúttal vaiami reá nézve egészen újat, ingerlőt és sajátosságot is találjon, amit még másutt nem látott, nem talált. Ily módon lett uagygyá és az egész világon tiszteltté és becsültté a magyar nemzet Mátyás és az Anjouk idejében, a mikor az itt székelő humanisták, a magyar öltés, a magyar hímzés, a- magyar ötvösművészet remekei, a magyar építészetnek az egészen friss, renaissance hatása alatt keletkezett pompásnál pompásabb alkotásai, a Corvinák, misekönyvek, point hongroise gyarapították a magyarság harczi dicsőségben kipróbált régi jó hírnevét. Olaszországot is nem pompás kiimája, hanem mérhetetlen kincsekkel felérő műemlékei és múzeumai tették a világforgalom központjává. Mert ma már csak ilyenekkel lehet hatni. Az idejövő idegennek valami egészen újat kell mutatni önálló, a magyar specziális tulajdonságait eláruló viszonyokat, a melyek közt mégis kell, hogy egyúttal otthonosan is érezze magát, megkapja mindazt, amihez már otthon hozzászokott, biztos és erős otthont, megszokott úri kényelmet, rendet és tisztaságot, vívmányait a tudománynak és művészetnek, de egyúttal a konyhatechnikának is, emellett is ebben bizonyos magyar zamatot, a mi otthon nincs meg, műveltséget és Ízlést minden téren, bizonyos szent tüzet a társadalom összes tényezőinek minden tevékenységében, tiszta anyagot mindenfelé. E mellett erős nyugoteurópai Ízlést, a kultúra minden ismertető jelét, áldásait a czivilizá- cziónak, a hol a vendég szives vendéglátásra mindig biztosan számíthat. E nagy nemzeti törekvések és feladatok teljesítésében, mert úgy hallom, hogy egy ideig önök s egy régibb egylet vezetősége között bizonyos ellentétek állottak fenn, a verseny szabadsága adta meg uj egyesületüknek a lét- jogosultságát. Eszmékért és elvekért kell folynia a küzdelemnek, hogy győzzön a jobb, az, a ki többet tud nyújtani, felemelni a tömeget és óvni, nehogy a gyűlölködés útvesztőjébe tévedjen. így legyen ez az otthon, melyet önök kartársaiknak nyitottak, az őszinte, igaz és meleg baráti szeretetnek, az izzó haza- és fajszeretetnek otthona, a hol soká éljenek és boldoguljanak egymás kartársi szeretetének meleg verőfényében. Nemes fegyverekkel folytatandó küzdelmeikből hagyják ki a legcsunyább emberi tulajdonságot, az önzést, mert önzéssel másnak használni nem lehet. Haladjanak a megváltás szent jegyében, a szeretet, a Gorkij gyönyörű meséje szerint magas lánggal égő és útmutató önfeláldozó emberi szív jegyében, mely egyformán átvezet posványo- kon, sötétségen és sűrűségen, de ha a szív lobogó lángjánál rátalálnak a kivezető útra, arczukba csap a friss levegő üdítő szele, ne 1903. április 20. tapossák el a szivét, e vezetőt, hanem haladjanak továbh nyugodtan, erősen és bátran a világossághoz, az erkölcsi tisztasághoz és a szabadsághoz. Egy legyen a vezér, hálás, kitartó és fáradhatatlan a nyomában járó nemzedék. Rezső Mihály és neje — Képünkhöz. — A minap adtunk Iliit arról, hogy a Józsefváros egyik legelegánsabb s legjobb hírű vendéglőjét, a József-köruti Barabás- féle sörcsarnokot Rezső Mihály kiváló szaktársunk vette át. A mikor ebből az alkalomból képben is bemutatjuk őt olvasóinknak, érdemes, hogy megismertessük az ö pályafutását, a melyet szorgalom, hivatottság és lelkiismeretesség jellemez. Rezső Mihály 1868-ban a fehérmegyei Abán született. Iskoláit Székesfehérvárott sikeresen végezte, de vágya a vendéglösi pályára vonzotta. Pinczér lett Budapesten a „Virágcsokoréban, majd a terézvárosiak legforgalmasabb éttermében a nagymező-utczai Süssenbeckhez került. Ügyessége, megbízhatósága miudig előbbre vitte. Már 20 éves korában Kassán találjuk, a hol az ország egyik legnevesebb szállodájában, a Schalkház-uál szobapinczé- reskedett. Innen ismét a székesfővárosba jött, s a képviselőház buffetjébe jutott, a hol egy cykluson át volt a honatyák ganymédje. Ezután Néreynél, majd Ehrnnél buz- gólkodott, mig nagyobbra, tehetségét próbára tevő funkczióra nem hívták meg. A lukácsfürdői éttermek üzletvezetőjéül szerződtették. Itt fényesen állta meg a helyét, köz- megelégedésre váltva be a hozzáfűzött reményeket. Innen az önállóság vágya szólította el a József-körut 85. szám alatt levő mintaszerűn vezetett vendéglőjében már is kivivta magúnak a müveit közönség elismerését. CJgy ebben, mint egész pályája alatt nagy segítségére volt és van bájos felesége, szül. Kammerell Laura, a kivel 1895-ben lépett frigyre. Hitvese, Kammarell József előkelő asztalosmester leánya, az ős Veszprém szülötte 1 s mint ilyen, tündököl azokkal a szép erényekkel, melyek a magyar gazdasszonyt ékesítik. Konyhájában magyar Ízlés, körében magyar szellem. Szerencse jutalmazza fáradozásukat. Tündérvilág Budapesten. Igazán káprázatos, álomnak is ragyogó volna az a jótékonyczélu ünnepély, a melyet gróf Szápáry Pál rendez Ő Felsége a király védnöksége alatt Páratlan látványosság tárul elénk május első felében a Gellérthegy alatt a hömpölygő Dunán. Ez a hatalmas folyam, a melybe annyi magyar vér és köny hullott, most virágtól lesz himes, vértől szikrázó s mint ifjú nyo- szolyólányok, vidáman integetve, zászlók ezrei veszik körül. Tüz-áradat lobog gránit-partjain, lángoszlopok ékesítik partjait, fénypalástot ölt a királyi palota s a Gellért orma tűzhányóvá lesz a Duna tiszteletére. Habjain lampionos hajók, úszó virágligetek, valóságos hajóhad fog úszkálni, ágyuk dörgése, zene és ének hangjai mellett. Ékes menyasszonyát, a gyönyörű Margitszigetet vakító villamosnapok teszik tündöklővé, ahol ezen a napon a természettel vetélkedésre száll a művészet.
