Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-12-05 / 23. szám

4 Vendéglősök Lapja 1903. deczember 5. Egyúttal tudatjuk, hogy lapunk új­évi száma nem január 5-én, hanem elsejére már Sylvester napján jele­nik meg. Felhívás előfizetésre! A » Vendéglősök Lapja« en­nek az esztendőnek szeptember havában ünnepelte megindulásának és fennállásának XX-ik esztendejét, ámde a XX. évfolyamot csak az uj évvel írja homlokára. Általánosan ismert a „ Vendég­lősök Lapja“ húszéves működése. Mindaz, a mi a vendéglősök és pinczérek törekvése volt, ebben a lapban talált kifejezésre. Mindazok az intézmények, a melyek szakipa­runk javára létesültek, ebben a lapban ismerik előharczosukat. Mindenütt ott voltunk, a hol tenni kellett; sehonnan sem marad­tunk el, a hol segítenünk lehetett. Büszkén mondjuk ezt. mert határo­zottan vallhatjuk, hogy mindenben a legteljesebb önzetlenséggel cse­lekedtünk. Hu, miért küzdöttünk, meg­valósult. nem tartottuk markunkat, nem kértünk bért szolgálatainkért, a „ Vendéglősök Lapja“ egyetlen intézményünknek semsubventionált lapja. Szegények maradtunk, hogy függetlenek lehessünk. Függetlenek voltunk és vagyunk mindentől és mindenkitől a közjó érdekében, hogy nyíltan követhessük meggyő­ződésünket s teljes lélekkel szol­gálhassuk az igazságot és a magyarságot, egyetlen czélt tartva szem előtt: a vendéglősök javát, iparunk fölvirágoztatásat. Ezt a czélt szolgáljuk a jövőre is, nem törődve egyesek tetszésével, nem a haszonnal. Támaszt pusztán a közvélemény igazságérzetében kerestünk, párto­lást egyedül a felvilágosult, haladni vágyó szaktársaktól kértünk. Most is ezekhez fordulunk. Hogy czélunkért teljes erővel és sikerrel küzdhessünk, az évfor­duló alkalmából tisztelettel kérjük szaktársainkat, hogy előfizetéseikkel támogassák a „ Vendéglősök Lap­ját“, a mely ezután is hü tükre lesz az eseményeknek, igaz tanács­adója a vendéglősöknek, igazságos bírája a törekvéseknek s lelkes, bátor apostola az eszméknek, oda­adó munkása a haladásnak. Nagy küzdelmekre hi bennün­ket a jövendő: még sok a kivívandó abból, amitől a vendéglősök bol­dogulása s iparunk fölvirágzása %g­Hogy feladatunknak megfelel­hessünk, anyagi erőre van szüksé­günk, mert a hadviseléshez pénz meg pénz kell s mi egyéb az újság működése, mint szakadatlan hábo­rúság a rossz, a maradiság ellen. Hogy a „Vendéglősök Lapja“ nagy és nemes harczához a kellő tőkét megszerezze, nem kell egyéb, mint az. a mit a legszegényebb szak társ is megtehet, hogy előfizet lapunkra, érdekeink legerősebb fegyverére. A „ Vendéglősök Lapja“ az uj-év küszöbén tehát felkéri olva­sóit, hogy előfizetéseiket az uj, 1904-ik évre mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A „ Vendéglősök Lapja“ elő­fizetési ára marad a régi : Egész évre — — 12 korona Fél „-----------6 Ne gyed „ —------3 Az előfizetési pénz legczélsze- rübben postautal vány nyal a „ Ven­déglősök Lapja“ kiadóhivatalába: Budapest, VII. Akáczfa-uteza 7. alá küldendő. A kik előfizetéseikkel hátra­lékban vannak, tisztelettel kérjük, hogy tartozásaikat az év végéig kiegyenlíteni szíveskedjenek. Egyébként az eddigi pártolást köszönve, hazafias üdvözlettel ma­radunk diadalmas zászlónk alatt a jó ügy s a szebb jövendő rendit- hetlen harczosai: A „ Vendéglősök Lapja“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Társas reggelik. A „Budapesti Szállodások Ven­déglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartja. Deczember 11-én Fürst Tivadarnál V., Vármegye ház utcza. Deczember 18-ikán : Kommer Ferencz- nél IV.. »Vadász kürt“ szálloda. Deczember 25-ikén : A karácsonyi szent ünnepek miatt nincsen társas reggeli. KÜLÖNFÉLÉK. Fényes esküvők. Előkelő közön­ség jelenlétében vezette oltárhoz nov. 25-én a józsefvárosi plébániatemplomban özvegy Bányay Józsefné, Bernhart Betti úrnő bájos leányát, Margit kisasszonyt Hilfner György főerdész. — November 24-én délután a dohány-utczai izraelita templomban is fényes esküvő volt. Wassermann Mór, az Emke kávéház tulajdonosa, esküdött örök hűséget Pikier Jolán kisasszonynak, Pikier Ármin kedves leányának. Eljegyzések. „Szüret után lesz az esküvőnk !“ így szól a nóta s úgy látszik, nem hiába mondják, hogy a bor a barátság és szerelem varázsitala; mert hát az idén, hogy jó szüretünk volt, daczára az obstruk- cziónak, sok derék szaktársunk családjában zeng most a nóta, hogy — „Szüret után lesz az esküvőnk !“ így Éberhardt Ferencz, az ismert budafoki pezsgőgyáros fia, elje­gyezte Hanczmann Katicza kisasszonyt, Hanczmann Károly kelenföldi vendéglős leányát. — Tóth Gyula, a „Hungária“-ká­véház volt főpinczére, eljegyezte Baranyai Mariska kisasszonyt Kapuvárott. — Béres Béla kassai vendéglős eljegyezte Novotny Mariska kisasszonyt ugyanott. — Schrantz Imre vendéglős eljegyezte Varga Mariska kisasszonyt Soborról. — Szabó Antal erzsé- betfalvai vendéglős eljegyezte Kecskeméten Varga Etelka úrnőt. Halálozások. Kucsera Richárd, a budapesti vendéglőskar e tekintélyes tagja, ipartársulatunk tevékeny részese, a ki az utótbi időben mint borkereskedő is jó hirt szerzett magának, 56 éves korában hirtelen elhunyt. Özvegyét, ezt a lelkes, magyar honleányt, borította mély gyászba váratlan elhunyta, a mely őszinte részvétet kelt a vendéglősök körében. — Mély részvéttel tu­datjuk, hogy Weisz Antal, a kőbányai ,Nemzeti“-szálloda bérlője, szintén elköltö­zött az élők sorából. Lelkes hazafi, derék polgár, nemes szivü ember volt, a kinek az elhunytát nemcsak jóságos özvegye, hanem mindnyájan őszintén gyászoljuk. — Bleier Zsigmond. a ki 15 évig volt a szatmári pin- czéregylet ügynöke, Budapesten meghalt a klinikán, a hol 3 hétig volt gyógykezelés alatt. Halálát özvegye és négy árvája siratja. Béke hamvaikra! Kátsáék estélye. A W'atzula János vendéglőjében székelő „Pesti Kátsa-familia“ nov, 26-án sikerült családi estélyt tartott, a melyen Kátsáék hires „uri“ bandája megint kitett magáéit. A hagyományos kedélyeske­dés s a zenekar művészi játéka mellett a késő éji órákig tartott az estély, a melyen nemcsak jól mulatott az előkelő közönség, hanem a szegény gyermekek javára is szé­pen jövedelmezett. Eippert Lajos kitüntetése. A nélkül, hogy dicsekedett volna, merő vélet- lenségből értesültünk arról, a mit ezennel készséggel tudatunk olvasóinkkal, hogy Lippert Lajos fővárosi előkelő vendéglőst a a spanyol D. St. Juan Bpt. lovag kereszt­jével tüntették ki. Ezt a reá váratlan, mert nem kért, kitüntetést azzal érdemelte ki. hogy a spanyol udvart és a grand-családokat magyar nemes borokkal lelkiismeretesen látta el. Őszintén örvendünk mi ennek a messze idegenből jött kitüntetésnek, a mely- lyel Lippert barátunk nem kérkedett s nem is kérkedik és bizonyára álmélkodva, ha nem is bosszankodva olvassa, hogy mi ezt hírül adjuk a világnak. Hirül adjuk azért, mert előttünk semmi-féle kitüntetés nem emeli magasabb piedestálra Lippert Lajost, mint a hova önmagát emelte hivatottságával, szak- képzettségével s kózügyeink körül tanúsított buzgólkodásával. Egyszerű polgár ő, a ki mindenha úgy érzett s ma is azt vallja, hogy a legnagyobb kitüntetés az, a melyet a hozzánk közel állók elismerése ad s önön- lelkiismeretünk sugall. Ezzel Lippert tisz­tában lehet, amazt közöttünk teljes mér­tékben élvezi. Éppen ezért mégis jól esik tudnunk, hogy az ő érdemei másutt is elis­merésre találtak, mert ezzel egész iparun­kat, mindnyájunkat érezzük megtiszteltve. Temesvári hirek. A „Temesvári Vendéglős- és Kávés-Ipartársulat“ Lőwin- ger Ignácz gyártelepi igazgatót, Ozanic Fe­rencz orsovai szállodást és Kohn Hugó ver- seczi szállodást egyhangúlag tiszteletbeli tagjaiul választotta s a megválasztásukról szóló diszokmányt küldöttségileg adta át nekik. Reméljük, hogy a kitüntetettek, a mint eddig, ezután is szívvel, lélekkel buz­gólkodnak iparunk érdekében s hűségesen segítik temesvári ipartársulatunkat hazafias törekvéseiben. Erre a reménykedésre már csak azért is okunk van, mert az egyik ki­tüntetett, Lőwinger gyári igazgató, azonnal 250 koronát adományozott az alapítandó pinczér-szakiskola javára. A mikor öt ezért szívből üdvözöljük, egyúttal köszöntjük Schu­bert Pétert, az ipartársulat elnökét, a ki körültekintőn sszakadatlanul fáradozik azon, hogy a temesvári ipartársulat, mint a dél­vidéki vendéglősök támasza és vezetője, mentői mélyebbre és messzebbre verhesse gyökereit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom