Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-11-05 / 21. szám

1903. november 5. Vendéglősök Lapja 7 Hymen. Stimfl Karolin kisasszonyt e hó 16-án. délután 5 órakor vezeti oltár­hoz Kollerits József, az ,,Orient“ szálló ; éttermi föpinczére. Frigyük áldott és bol­dog legyen ! Kettős nász. Ritka szép és fényes ünnepély színhelye volt október 18-án Sziklai Sándor úri háza. a József főherczeg“—szálloda. Bájos leányát, Margitot, ekkor vezette oltárhoz Gráber Ernő, özv, Gräber Ármiuné fia s Vitéz Erzsiké kisasszonynak, Vitéz László kedves leányának, ugyanekkor esküdött örök hűséget Sziklai Sándor szép jövőjű fia, József. A kettős nászra nagy és előkelő közönség jelent meg a templomban s a nász­háznál rendezett lakomán, a hol sokan éltették a boldog párokat, az örömszülőket, a kiket külömben az ország minden részéből távirati­lag is üdvözöltek az ismerősök és tisztelők. Mi is minden jót kívánunk! Változás. Papp Emil Gerlóczy-utczai „Orleans“-kávéházát Pollák József, az ismert elhelyező, vette meg. Ez a helyiség tehát ezután is alkalmas találkozóhelye lesz a pinczérségnek. Készül jünk a télre! A gyönyörű, csaknem nyárias idők ne tévesszenek meg bennünket, mert hirtelen lephetnek meg a zord idők. Vásároljuk meg előre a hideg el­len védő öltönyeinket. E végből melegen ajánljuk Szeideanszky János szűcsmestert VII. Klauzál-utcza 2. szám alatt, a kinél a legkitűnőbb szörme-áruk — bundák, sapkák, karmancsuk, bóak — kaphatók. Korcsmárosok adózása mátyás alatt és a török hódoltság korábau. Igazságos Mátyás király rendezte az ország anyagi helyzetét is s bár az adókat teteme­sen fölemelte, a nép egyszerre kigázolt abból a nyomorból, melybe V. László idejében a gaz Cilleyek sodorták. A nép örömest fizette az adót, mert rend volt az országban, bizton lehetett a külső ellenségektől, a kiket Mátyás király vitézsége visszavert az ország határai­tól. Bámulatosan föllendült az ipar, a keres­kedelem, a bányászat, földmivelés és az állattenyésztés. Minthogy ezzel a külső és belső forgalom is eddig el nem ért arányúvá lett, fejlődött a vendéglői élet is. Mátyás király az italmérési, korcsmáltatási jogot szintén fölemelte évi öt, illetve nyolcz forint­tal. Egyben a pálinkafőzést újból megengedte a Nagy Lajos alatti törvények értelmében. A korcsmárosokra azonban szigorú rendele­teket ado4t ki, amely szerint a királyi váro­sok korcsmárosainak vasár-és ünnepnapokon zárva kellet üzletüket tartani egész a nagy­mise uríelmutatásáig. Csak akkor volt szabad kinyitniok A korcsma-czégérnek mutatnia kellet a bor korát és színét is; hitelbe nem volt szabad italt adni. s reggeli harangszótól esti harangszóig volt szabad nyitva tartani. Ha a korcsmáros megvizezte a bort, vagy másként csalt, jogát és összes borát elveszi- ;ette stb. — Mátyás után a pipogya Ulászló uralma, majd az ozmán hódítás megsemmisí­tette az ország jólétét, a népet kétfelől is nyúzták adóval: a kapzsi, lelketlen osztrák s a török is követelte a magáét. A törökök kétféle adót szedtek. Némely helyeken a kharadzs-adót, másutt a khilidzsa-adót. Az első a sultánt. a második a pasákat, illetőleg a katonaságot illette. A török nem törődött a belszervezettel, sem a hitellel, de ezt meg is fizettette. A vásári bormérésekre éppúgy, mint a korcsmákra kivetett adót is elvette a városok kezeléséből s azt a pasák a saját jöve­delmük szaporítására tartották meg- Az italmé­rési jog Budán évi 30 frt, Egerben 25 frt, Vá­radon 40 frt volt. Ezt az adót mindenujesztendö napján kellett fizetni, de a pasák, hogy több jövedelemre tegyenek szert, utóbb azt a szokást vették föl, hogy minden módon meg­fosztották a korcsmárosokat italmérési jo­guktól. hogy igy jókora birság révén újból engedélyt adjanak, lefizettetvén néha ilykép­pen egy évben 4—5-ször is az italmérési adót — Ennek a fogasnak a nyomai még ma is kisértenek a mi finánczainknái ; Allah növessze meg a szakállukat! Coiidoleáljuuk! Szeyer Bélát, a „Parlament“-kávéház főpinczérét. a pinczér- ség ügyéneklegönzetlenebb harczosát, szomo- rusággal terhelte meg a kifürkészhetleu gond­viselés: Édes atyja Szeyer József körmendi polgár,a vasmegyei közélet érdemes, patriar­chális harczosa, 82 éves korábau elhunyt Az agg, érdemes hazafi végtisztességén az egész vármegye előkelősége részt vett. Legyen ál dott és buzdító emlékezete! l'zleti hírek. Grosz Ödön közvetíté­sével a békéscsabai Reichard-íéie szállodát Bartos János ismert szaktársunk vette át. A szombathelyi Pollák - féle kávéházat pedig Singer Mihály volt főpinczér vette meg. Feith .Hihály, a Ferencz-város egyik i jóhirü vendéglőse, meghalt. Derék, köztiszte­letben álló polgár volt s halála közrészvétet keltett. Áldás hamvaira! Baumann József szaktársunk át­vette a Feith Mihály halálával megüresedett, Soroksári-utcza 56. szám alatt levő régi, kedvelt vendéglőt, a mely eddig is a Ferencz városi intelligencia szórakozó helye volt s igy még inkább az lesz Baumann gondos vezetése alatt. Uj válla kozásához sok szeren­csét kívánunk! Szeudefy aGyár-uíezában. Szen- defy József előnyösen ismert szaktársunk Gyár-utcza 13. szám alatt elegánsan beren­dezett vendéglőt nyitott. Előbbeni, Ilka-utcza 3. szám alatt levő vendéglőjét Heber Anna urhölgy vette meg. Óhajtjuk, hogy mindket­ten boldoguljanak! Igyunk soproni sört! Az idegen, leginkább osztrák sörök megondolatlan párto­lása több vendéglősnek bukását okozta, a mint ez utóbb a napilapokban olvasható volt. Az osztrák, a ki halálos ellenségünk, ezzel is becsapott bennünket s a sörével is tönkre tett néhány jobb sorsra érdemes polgárt. Ezért óva intjük a vendéglősöket, hogyne hagyják magukat rászedetni a külföldi serfőzdék ügy­nökeitől. Ha bármi okból nincsenek megelé­gedve a budapesti serfőzdékkel, akkor is mérhetnek hazai sört. Ott van, például, a kitűnő minőségű soproni sör, a melynek raktára is vau Budapesten. A soproni sörgyár budapesti vezérképviselője Grűnfeld Miksa, a ki a főraktárt és irodáját VII. Kertész utcza 30. szám alatt tartja. Grűnfeld Miksa a VII. kerület átalánosan tisztelt, a közélet­ben tevékeny polgára, a kinek a neve, humá­nus érzülete a legjobb garancia arra, hogy a vendéglősöknek mindenképpen kezükre jár, hogy a komisz osztrák sörök helyett a kedvelt soproni sört mérhessék. Tessék hozzáfordulni! üj gyári képviselő. A jóhirü Sin­ger és Reichsfeld-íé\e likőr-, rum-, cognac-, pálinka- és pezsgő-gyár képviseletével Leich­ter Dániel szaktársunkat bizta meg. Leich- tér előnyösen ismeretes a vendéglősök között s igy működése minden bizonynyal eredmé­nyes lesz. Uj vendéglő. Csöbör Antal bará­tunk Eskü-téJ 1. szám alatt a Tiller-palotábau szépen berendezett vendéglőt nyitott. Kitűnő konyhája és jó borai vannak. Sok szerencsét vállalkozásához. Az u j „Kis Pipa1* Trebitscher Zsig- mond Sándor-utcza 24. szám alatt levő ven­déglőjét a „Kis Pipa“-hoz czimezte. A ke­resztelőt vidáman ülték meg a törzsvendégek. Kívánjuk, hogy az uj „Kis Pipa“ örökölje a régi jó hírét és népszerűségét. Visszavouulás. Iparunk teréről el­tűnt egy derék férfiú, a kit mindnyájunk becsülése és szeretete övezett nemes jelle­méért, szeretetre méltó tulajdonságaiért. Ferencsevits György, kiváló szegedi szak­társunk, mozgalmaink tevékeny részese, meg­vált az üzleti élettől s kedvelt kávéházát Reich Miklósnak adta át. Sajnálkozva bú­csúzunk el tőle s őszintén kivánjnk, hogy az életnek azon az ösvényén is, a melyre most lépett, szerencsével járhasson; valamint utód­jának is kívánjuk, hogy sikerrel folytassa ott, a hol előde elhagyta. Családi estély. A „Magyar Orszá­gos Pinczér-egyesület“ sikerült estélyt ren­dezett Andrássy-uti helyiségében. Knappe János érdekes felolvasása nyitotta meg a tartalmas programmot. Az érdeklődéssel hall­gatott felolvasást lapunk is közli. Ezután Vartin Pál zongora-művész megragadón adtaelő Liszt „Lakampanelláját.uIfj.F7eiscIi- mann Adolf hegedű-művész bravúrosan ját­szotta el Sarasaié „Zigeunerweisen“-jét. Vé­gül Erdélyi Emil humoros előadása keltett jóleső derültséget. A közönség, melyet a szép hölgyek sokasága ékesített, tapssal jutalmazta az előadókat. Előadás után táncz következett, a mely rozsás kedvvel reggelig tartott. Az egyesületnek és a vigalmi bizott­ságnak gratulálunk a sikerült estélyhez. A magyar ipar vívmánya gya­nánt üdvözölhetjük egyik ismert jónevü ipa­rosunk, Lichtmann Sándor férfiszabómester (Budapesten, VII., Rottenbiller-utcza 4/b) azon lapunk mai hirdetései közt olvasható nagyszabású elhatározását, amely eddig pá­ratlanul áll a maga nemében. Ugyanis ez az országszerte legjobb hírnévnek örvendő férfiszabócég a magyar ipar minden idegen versenyt fölülmúló képességét azzal akarja bebizonyítani, hogy saját műhelyében készít 18 írtért teljes férfi öltönyöket vagy télika­bátokat, amelyek épp olyan elegánsak, amilyen tartósak, úgy hogy páratlanul előnyösen jut­hat hozzá az országban lapunk minden olvasója, aki a hirdetésben foglalt mérték- utasitást kitöltve a cégnek beküldi. Ajánljuk ezt a ritka kedvező alkalmat minden olvasónk figyelmébe. Az osztrák kéz. Derék sógoraink, a kik éle­tünkbe annyi ürmöt kevernek, most borainkat is meg akarják rontani. Ugyanis arról értesülünk, hogy az idén Magyarországon mustot vásárló osztrák borkereskedő czégek Közül egynehányan feljavítják a mustot czukor- ral, a mi egészen czél- és szakszerű eljárás, mely a törvény értelmében meg is van engedve. Azt halljuk azonban, hogy a czukrozást nem úgy végzik ám, mint azt a mi törvényünk előírja, hanem, tiroli szokás sze­rint, vízzel feloldott 66%-os czúkorlével dolgoznak, a mi törvényesen tiltva van. Minthogy minálunk ilyen manipulácziókat végezni nem szabad és minthogy oly hírek is keringenek, hogy egyes czégek oly nagymennyi­ségű vizet haszrálnak fel a czukor feloldásához, hogy a mustot nem javítják, hanem csak hígítják, jó lesz résen lennünk, mert nem nézhetjük nyugodtan, hogy most egyes osztrák borvásárlók űzzenek itt tiltott manipulácziókat, melyeknek teljesítése czéljából — a mint értesülünk — öszzeálltak 2—3 magyar borügy­nökkel. Le kell leplezni a hamisítókat! A Tisza-zug szőlősgazdáinak borraktára. Lippich Gusztáv, Jász-Nagy Kud-Szolnok vármegye főispánja indítványára egy borraktár létesitését hatá­rozták el Tisza-Földváron. A raktár, amely szüksé­ges helyiségekkel rendelkezik, elfogadja a Tiszazug ter­melőinek bortermését beraktározásra, a beraktározott borra előleget ad addig, mig azt nagyobb mennyiségben értékesíteni tndja. A raktár életrevalóságát mi sem bi­zonyítja jobban, minthogy a Tiszazug bortermelői kész­nek nyilatkoztak annak finanszírozását is magukra vál­lalni. A szüret eredménye. A szüret­ről örvendetesen szól a hir az ország min­den részéből. Minden jelentés megegyezik abban, hogy a szüret mennyiségileg a vára­kozáson alul maradt, ellenben minőségileg azt fölülmúlta. Néhol olyan kiváló kvalitású bor­must termett, hogy abból a legjobb szinbor remélhető. A must czukor- és szesztartalma magas és mert az idő kedvező az erjedésre, — valószinüleg igen szép és jó minőségű, zamatos szinborunk lesz az idén országszerte. A ludak városa. A jámbor s együ- gyü, falusi libáknak gúnyolt földieinkröl ki­sült, hogy ők is hívei a búzavirágnak s mi­kor dühösen sziszegnek a járókelőkre, hát akkor a „Wacht am Rhein“-t éneklik, akár csak bécsi sógoraink. Ugyanis kitudódott, hogy a ludak legnagyobb piacza Berlin elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom