Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-11-05 / 21. szám
6 Vendéglősök Lapja 1903. november 5. Gondel Károly. Az apja fia nemcsak vér. hanem jellem szerint is. Ép testben erős lélek. Atléta duzzadó, aczélos izmokkal s pallérozott elme, telve magyaros ambicióval. Tanult, művelt ifjú, a ki nemes hévvel űzi a férfias sporttot s magányos óráiban a költészet múzsájával is társalkodik, Petőfi legendás alakja az eszménye s évekkel ezelőtt lendületes ódára ihlette a nagy költő emlékezete. E mellett még szaktársunk is, mert atyja üzleti utódjául neveli. Tehát a legjobb iskolába jár arra nézve, hogy ipari életünkben a legjobb nyomokon járjon. Már próbálgatja is a szárnyait. Tagja az idegenforgalmi egyesületnek, részt vett báljaink rendezésében s a szállodások nemzetközi kongresszusa alkalmával formás beszéddel vonta magára a figyelmet. Szóval, a mit Vakot Imre mondott emlékirataiban, igaz: „Minden művészetek között legnagyobb művészet embert nevelni.“ — Gundel János remekelt a fiával. Érdemei még nem lehetnek, de van drága öröksége : Isten-adta szép tehetség s jóra buzdító példa nemes atyja munkás életében. Az ilyen fának lesz gyümölcse s mi reménykedve nézhetünk a jövőbe, mert ez a sudár, ifjú fa majd nekünk terem. Nőjön és virágozzék ! Doktor László. A Józsefváros legnépszerűbb vendéglőse s a vendéglősök legszeretettebb Lászlója. Neki csak barátai vannak s ezért sohasem haragszik, mert nincs kire. A feje ősz, de a szive parázs-fiatal. Maga a megtestesült mozgékonyság. Minenütt ott van, a hol kell és sohasem fáradt vagy lusta, a mikor tenni kell. Különben patróuusa a lengyel-magyar testvériségnek s ápolója a régi jó szokásoknak. Az ö vendéglője fészke a magyarságnak s a nemzeti hagyományoknak, nélküle a Józsefváros nem lenne az, a mi: magyar sziget Budapest zagyva néptengerében. Zöldhelyi Lajos. Szatmárban és zsidónak született. Az elsőre büszke, a második nem bántja ; mert hát nem kell Pozsonyban laknia. Szathmárról a Dob-utczába került s azóta terjed ott a magyar szó és virágzik a magyar humor. Zöldhelyi csupa humor, még pedig a legzamatosabb magyarságu és ő mégsem erre büszke, sőt még páratlan jóságu szil- vóriumára sem, hanem arra, hogy nála szebb magyarsággal kevés vendéglős beszél. Magyar szív, hazaszeretet, ez különbözteti meg őt s ezért a nemzeti szellem megerősödésére nem jelentéktelen, hogy őt a legsötétebb Dobutczába rendelte a végzet. Tisztelettel emelünk kalapot előtte, mert tudjuk, hogy a magyarosodásnak lelkesebb munkása aligha lesz, mint ő. Fatornyos hazájából hozta ezt a hű fajszeretetet s a híven teljesített kötelesség fölemelő öntudatát akarja érte visszavinni. Isten segítse! Petz Károly. Ő Buda Gundel Jánosa, az I.—III. kerületi vendóglős-ipartársulat érdemes elnöke. Mint polgárt tisztelet környezi, mint vendéglőst tekintély emeli. Erénye a szorgalom és lelkiismeretesség, dicsősége jóságos, emberszerető szive. A közhiedelem nagy küldetést tulajdonit neki. Azt mondják, hogy ő lesz a budaiak Mózese. Miként ez a zsidókat a Vöröstengeren, úgy vezeti ő át a Dunán a viszonyok folytán elgyöngült 1—III. kerületi ipartársulatot a budapesti kebelébe Jöjjön mielőbb, tárt karokkal várjuk. Az ötök Nem rémregényt Írunk titkos összeesküvőkről, hanem 5 derék pinczérről emlékezünk meg. Gaál Andor, a pinczérek Cicerója. Született szónok. Szóbősége bámulatos, logikája erős, érvelése megdönthetien. Régi, nemes család sarja atyja szol- gabiró volt s ő pinczér lett. És Ö boldog, hogy iparos embernek vallhatja meg. Tehetsége nagy feladatokra képesíti, tehát joggal tekintik őt a jövő emberének. Szüts Lajos a „Magyar Országos Pin- czéregyesület“ érdemes elnöke. Higgadt, komolyszándéku, a ki teljes leikéből azon van, hogy a pinczérség helyzete rendeztessék. Ő volt az országos egyesülés legbuzgóbb apostola s az ő érdeme lesz, ha az ifjú egyesület megizmosodik. Dékány Sándor társa Szütsnek az az üzletben s mégis vételkedik vele az igazságért való lelkesedésben s a pinczérek jobbléteért való buzgóságban. Nemesen érző szív, magyar lélek, önzetlen szándék szerzett neki általános tiszteletet. Kőrőssy József egyike legképzettebb pinczéreinknek. Bejárta Európát, meglakta Páris, Londont s gyakorlat utján szerezte azokat a tapasztalatokat, a melyek az „Angol királynő“ szoba-főpinczéri állásába emelték. Gelbmann András, az Eötvös-téri Braun-étterem dirigense. Kedveli a közönség, szeretik pályatársai. A munkában fáradhatlan, a jóakaratban kimerithetlen. íme, ez csak néhány kikapott név a sok érdemes közül, de elég arra. hogy reménységgel tekinthessünk a magyar pinczérség jövőjébe. Társas reggelik. A „Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják: November 6-ikán: Mádai Lajos VII. Kerepesi-ut 30. sz. November 13-ikán: PetáüOVitS József „Metropole“ szállodában VII. Kerepesi-ut 58. sz. November 20-ikán: Krámer Miksa vendéglőjében V. Marokkoi-udvar. HÍREK Halottak napja. „Hervad már ligetünk s tarlott bokrai közt sárga levél zörög.“ Hideg szél sivit végig az országon s„ hullnak, egyre hullnak, szine-java a magyarnak.“ Telik a temető s a ki már átlépte az élet delét, annak több az ismerőse a czip- rusok árnyékában, mint a zsibongó városokban. Minden évvel több és több gyertyát kell gyújtanunk azoknak, a kik szerettek, de a kik eltávoztak tőlünk azon az utón, a mely amaz ismeretlen állomás felé vezet. Halottak napján borongva tekintünk körül : a sürgő tömegből mily f kevesen mosolyognak ránk barátságosan. Évről évre szaporodnak kedves halottaink, míg végtére mi is halottai leszünk néhány árván hagyott szívnek. Ebben az évben is sűrűn aratott közöttünk a halál, sok derék szaktársunk nyugszik immár csöndes hant alatt. Emlékezzünk rájuk ! Nyugodjanak áldott békességben! Kammer Ernő -j*. Éppen múlt számunk megjelenésekor, a mely az ő érdemeinek és nemes tulajdonainak is hódolt, hirtelen csapással oltotta ki a halál e tisztes agg életét. A ki úgy élt, mint ő, a kire egy Apponyi elmondhatta, hogy a „nemzet oszlopa volt “, az nem halhat meg egészen soha. Nemes szelleme, tovább munkál a hozzá hasonlók szivében s minden nagy és áldásos munkában a tőle elhintett mag is csírázik. Halála általános részvétett keltett, polgári érdemeit méltatta az egész sajtó s diszes temetésén részvéttel adózott a főváros közönsége, különösen szaktársai, a kik Gundel János vezetése alatt testületileg kisérték az örök nyugalom helyére. Koporsójánál Glück Frigyes emelkedett beszédben búcsúzott el a megdicsőülttől. Legyen áldott emlékezete! Fadrusz János f. A mi halottunk is, mert az egész nemzet siratja. A leg- hivatottab magyar szobrászt élete legszebb idejében váratlanul ragadta el tölünk a halál. Művész-kezéből kiesett a véső, a mely Mátyás király és Wesselényi Miklós lélektől sugárzó érczalakjaival megdobogtatta a nemzet szivét. Művészetét magasztalni nem a mi hivatásunk, de könnyet ejteni, koszorút tenni időtlen sírjára nekünk is jól esik. Neve él remek alkotásaiban s kora veszte örökké fog sajogni ennek a nemzedéknek, a mely úgy lelkesedett az ő dicsőségén s annyi reményt fűzött fényesnek álmodott jövendőjéhez. Kass Gusztáv -f. Iparunknak gyászos hónapja volt az idei október. Két oly veterán, érdemes kartárstól fosztott meg bennünket, mint Kass Gusztáv és Kammer Ernő. Mig Kammer a fővárosban, Kass a vidéken buzgóikodott szállodai iparunk fejlesztésén. Ebben a tekintetben sok érdem fűződik nevéhez, a mely az ő jóságáért is áldott lesz az utódok emlékezetében. Halála veszteség iparunkra, fájdalom családjára. Temetése Komáromban nagy részvét mellett történt. Béke hamvaira! A Stancsu család szomorúsága. Stancsu Józsefet, a Podmaniczky-utcza és Teréz-körut sarkán levő kávéház köztiszteletben álló tulajdonosát, súlyos csapás érte: szeretett neje, Süke Ludovika, 48 éves korában elhunyt. A jószivü úrnőt ismerték az egész Terézváros szegényei, a kik nála sohasem kopogtattak hiába és tőle sohasem távoztak vigasztalanul. Akoporsójárahullatottkönnyek, az általános részvét legyen vigasztalója érdemes férjének. — Az örök világosság fényas- kedjék neki! Apa és leánya. Megrendítő módon borult gyászba Budapest egyik előkelő vendéglős-családja. Körülbelül egy éve, hogy Temesvárról a fővárosba költözött Licht- scheindl Gyula, megvéveaDeák-tériFrischauf- féle éttermet. A szorgalmas ember tevékenységének tágas tér nyílott e nagy és jóhirü üzletben. A különben egészséges férfi vér- ömlésben szokott szenvedni. Ez a baj jött rá e hó 26-án éjjel s mire a rögtön hivott orvos megérkezett, belső elvérzés következtében meghalt. Alig hunyta le szemeit az apa örök álomra, kiszenvedett, beteges leánykája is. Apát és leányát nagy részvéttel 27-én együtt temették el. Legyen könnyű a föld a korán elhunytaknak s az ég vigasztalja meg a mélyen megszomorodott családot! Temetés. Lédermann Ignácz szaktársunk Zentán 57 éves korában elhunyt. Az „Eugen“—szálló érdemes tulajdonosa és családja iránt a város egész közönsége impozánsan mutatta meg részvétét, mert november 2.-án nagy sokaság kisérte az örök nyugalom helyére. Mélyen sújtott özvegyén, gyermekein és rokonságán kivül pályatársai, különösen személyzete, őszintén gyászolja. Áldottan nyugodjék a feltámadásig!
