Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-10-05 / 19. szám
1903, október 5 Szövetkezeti mozgalom. A kik eszméket hirdetnek, nem kérdik azt, hogy kiknek a szivében fogantak meg azok, csak örvendeznek, hogy az elhintett mag kicsirázött. Mi is igy vagyunk és voltunk ezzel. Örültünk, ha szavunk nem esett hiába s most is megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a mi mellett, különösen öt év óta, annyit buz- gólkodtunk : a szövetkezetek hasznosságának a tudata fölébredt szaktársaink lelkében is ; sőt a ,Kis vendéglősök Ipartársulatá“-nak egyik csoportja már belekapott a kezdeményezés munkájába. Csak üdvözölni és lelkesíteni tudjuk őket, ámde, mint a közérdek őreinek, ezzel az alkalommal bizonyos figyelmeztetéseket is kell tennünk. Már a szentirás is ezt mondja : „Legyetek okosak, mint a kígyók !“ Igen is, a mikor egy-egy nagy feladat megoldására vállalkozunk ; a mikor egy szent czél elérésére törekszünk, szerfölött okosaknak kell lennünk. Már pedig az okosság parancsolja, hogy gondosan számot vessünk a viszonyokkal és a körülményekkel és szigorúan mérlegeljük, vájjon a magunk személye megfelelő-e, erőnk elegendő-e az elvállalt feladathoz. Körültekintőknek kell lennünk s éberen vizsgálódnunk, vájjon a kik a kitűzött zászló köré csoportosultak, ezt önzetlenül tették-e. Hogy az említett kezdeményezők igy jartak-e el, nem tudjuk, de készséggel reméljük ; éppen ezért föltesszük, hogy az ügy iránt való aggódásból fakadó figyelmeztetéseink nem szülnek félreértést, hanem meg- szivlelésre találnak. Végre is a súlyos gondokkal küzdő vendéglősök pénzéről van szó, tehát nemcsak a könnyelműséget, hanem még a meggondolatlanságot is kerülniük kell a vállalkozóknak. Éppen ezért oda kell törekedniök, hogy soraikba vonják azokat a szaktársainkat, a kinek a neve anyagi biztosítékot ad s vonzerőt gyakorol. Ezt annál is inkább ajánljuk, mert a tervezők sorában ilyeneket nem igen találunk. Ha sikert akarnak elérni, úgy ennek pótlásáról az illetőknek sürgősen kell gondoskodnak. Kérjék föl személyesen a budapesti és budai ipartársulat, valamint az országos szövetség és nyugdíj-intézet vezérembereit s magukat a társulatokat hivatalosan is szólítsák föl a közreműködésre. Ezt a mozgalom kezdeményezőinek addig kell megtenniük, mig az aláírások gyűjtését el nem kezdik, különben sokfelé találkoznak ellenszenvvel, sőt gyanúsítással és bizalmatlansággal isHa ennek elejét nem veszik, úgy intézményük gyönge, sinlődő csemete lesz; már pedig első szövetkezésünknek életerősnek, hatalmasnak kell lennie. A kezdeményezők tehát vessék ki szivükből az elfogultságot, csupán a czél nagyságát és fontosságát tekintsék s ezért kövessenek el mindent, hogy na idegenkedjenek tőlük azok az elemek, a kiknek a közremű- müködése a közbizalom föltétele s a kik nélkül a kormány hathatós támogatása is kétségessé válnék. Viszont kérjük azokat is, a kik a kezdeményezőktől eddig távol állanak, hogy az elvárható közeledést készséggel viszonozzák mindnyájunk érdekében; mert csak egyesült erővel, a rendelkezésünkre állható erkölcsi és anyagi tőke teljes odaadásával biztosíthatjuk magunkat a csalódások ellen. Nem örömest szántuk el magunkat a fontiek elmondására, de végre is beláttuk, hogy az idejében való figyelmeztetés csak használhat Vendéglősök Lapja------------------------------— ..j.----------------J3_ az ügynek, ellenben a ké$ő bánat ebgondolat s a panasz hiábavaló, bármily bölcs következtetésre is juttatja ,az embert. Éppen ezért azt sem hallgathatjuk el, a mit egy szövetkezeti tagtól megdöbbenve hallottunk, de kétkedve fogadtunk. Az illető szerint a szövetkezetei, a kezdet nehézségei között a külföldi sörgyárak fogják segíteni tőkéikkel. Ha ez igaz, úgy a szövetkezet egy oldalon már meg lesz kötve, a minek kárát kell látnia a jövedelmezőség tekintetében ; mert az említett sörgyárak azért adnak támogatást, hogy maguknak a hasznot biztosítsák. Hazafias szempontból nem is véve a dolgot, veszedelmesnek kell tekintenünk a külföldiekkel való kézfogást azért is, mert e miatt a szövetkezet elveszíti a közvélemény rokonszenvét s nem részesülhet az állam támogatásában. Fontolják meg ezt jól a szövetkezet vezetői, mielőtt a szövetkezetét ily kötéssel megbénítják, sőt talán lehetetlenné teszik. A vendéglősök és a termelők. Az a törekvésünk, hogy .a vendéglősök és bortermelők közös érdekeik istápolására mentöl szorosabban csatlakozzanak egymáshoz, nemcsak figyelmet keltett, hanem viszhangra is talált szőlőbirtokosaink irányadó köreiben. Ideje tehát, hogy vendéglőseink a kedvező alkalmat megragadják s közülök mentői többen lépjenek be a szőlősgazdák országos szövetségébe, hogy a kölcsönös megértés mentői teljesebbé váljék s igy vállvetve mentői hatalmasabb alapra építhessük borvásárló szövetkezetünket. Hogy erre az idő mindenben elérkezett s a vendéglősök maguknak mindeD időre erős és nagybefolyásu szövetségest biztosíthatnak, kitűnik dr. Drucker Jenő urnák szerkesztőnkhöz intézett leveléből. Agrár-mozgalmaiDk e nagytekintélyű és sokérdemii harczosa a többi között ezeket Írja: „Egyesületünk a magyar vendéglős- ipar jelen válságát a szőlőtermelőkre is veszedelemnek tartja és mindent el fog követni, hogy a vendéglősöket ezen sanyarú viszonyokból kisegítse. Ezen okból mi a magunk részéről a vendéglősök által alapítandó borbeszerzési szövetkezeteket teljes erőnkből pártolni fogjuk, ügy szintén szives figyelmét felhívjuk arra, hogy egyesületünk a boritaladó leszállítása érdekében, mely legfőbb sorban mégis csak a vendéglősöket illeti, általános mozgalmat indított. Minden más közös kérdésben is hajlandók vagyunk az egyöntetű eljárásra módot nyújtani.“ íme a termelők és vendéglősök közötti szövetség előnyei kidomborodnak ebből a levélből s igy a vendéglősöknek sietniük kell, hogy a feléjük nyujtott baráti kezet, a kínálkozó alkalmat megragadják. Gyors fényképek. Koch József Ő a második szakácsunk, lévén ipartársulatunknak egyik aielnöke. Ez az oka, hogy a mi társulatunkból nem kerülnek ki sületlenségek. Vagyonos ember, megfontolt ur, a kit nemcsak a jóakarat tesz méltóvá arra a polczra, a melyre emelték, hanem leginkább az a körülmény, hogy immár önzetlen is lehet. Ezt nem mindenki engedheti meg magának, mert anyagi függetlenség kell hozzá. Különben passióból vendéglős, a ki, ha mégegyszer születnék, megint csak erre a pályára lépne. Tapasztalatokban gazdag, mérsékletességével erős s igy nélkülözhetlen ipari életünk kormányrudja mellett. Egy minister. A finánczministerek 'ritkán szoktak valami nagy népszerűségnek örvendeni, valamint a fekete-sárga kardbojtnál is gyűlöltebb a zöld. Kéményseprőt látni szerencse, finánczot, ha utón vagy: kifosztanak a rablók! az egyptomi álmoskönyv jóslása szerint. Azt mondják, hogy Lukács e miatt elkeseredett irigye Mehringer Rezsőnek, mert ő kivétel lévén, nagy a népszerűsége ; pedig hál ő is finánczminister. Finánczminiszterünk,azazpénztárosunk. A kasszája néha üres ugyan, de azért nem busul s nem szabaditja nyakunkra az az exekutort. Ha fizetnek neki, megköszöni ; ha visznek tőle, nyájasan adja. Vendéglője különben a Koszoru-utczá- ban van s arról hires, hogy a vasutasok szerint ott van a logjobb bor ; pedig Pokrócz Adám ur ért hozzá. Kriszt Ferencz. Abból a régi jó világból való, amikor Buda hegyein gazdagon termett a borág; a mikor még vidámság és jólét lakozott a kapások kunyhóiban. Kriszt Ferencz onnan hozta magával a bort, szorgalmat és tisztességet, a mikkel magának Pesten vagyont és közbecsülést szerzett. Munkában őszült meg s most megelégedetten piheni ki fáradalmait, derék fiára bízva kötő-utczai üzletének a vezetését. Sokan elköltöztek ebből az árnyék világból, a kik Kriszt bátyánk kitűnő borai mellett azzal biztatták magukat, hogy sohase halnak meg ; Buda hegyeit is meg- kopasztotta a fillokszéra, csak a Kriszt-ven- déglő jó hire maradt meg változatlanul. Kriszt Ferencz, mint a régi jó idők patriarchális alakja áll előttünk, mint élő intelem : a munka éltet, a becsület boldogít! Schnell József. Ö az ipartársulat vidámsága. Azok közé a boldogok közé tartozik, akik sohasem rosszkedvűek. Mindig vannak mókás ötletei, a mik nemcsak kaczagtatók, hanem találók is. Ő a mi országgyűlésünk Károlyi Gábora. Kern szónok, csak közbeszóló Nem mai gyerek ugyan, de még mindig fiatal; mert tud szívből örülni, kedvvel mulatni. Ha Schnell Jóska neki kap, a bánat keringőzik s a gond is ferblit játszik. Egyéb érdemeiről ő nem tud, csak mások ; mert hát előtte nem érdem azt tenni, ami kötelesség. Pedig ö sokat tesz, mindig az elsőkkel munkálkodik, csakhogy nem nagyképüsködve, hanem gyermekes vidámsággal sürog-forog, mintha a legnehezebb feladat is csak mulatságos játék volna. Csupa szív és kedély ez az ember, igaz barát, aki őszintén örül az örülőkkel s fitogtatás nélkül siet a bajba kerülők segítségére. Meg kell jegyeznünk, hogy ő a legfanatikusabb, legodaadóbb hive az ipartársulatnak.
