Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-10-05 / 19. szám

1903, október 5 Szövetkezeti mozgalom. A kik eszméket hirdetnek, nem kérdik azt, hogy kiknek a szivében fogantak meg azok, csak örvendeznek, hogy az elhintett mag kicsirázött. Mi is igy vagyunk és voltunk ezzel. Örültünk, ha szavunk nem esett hiába s most is megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a mi mellett, különösen öt év óta, annyit buz- gólkodtunk : a szövetkezetek hasznosságának a tudata fölébredt szaktársaink lelkében is ; sőt a ,Kis vendéglősök Ipartársulatá“-nak egyik csoportja már belekapott a kezdemé­nyezés munkájába. Csak üdvözölni és lelkesíteni tudjuk őket, ámde, mint a közérdek őreinek, ezzel az alkalommal bizonyos figyelmeztetéseket is kell tennünk. Már a szentirás is ezt mondja : „Legye­tek okosak, mint a kígyók !“ Igen is, a mikor egy-egy nagy feladat megoldására vállalkozunk ; a mikor egy szent czél elérésére törekszünk, szerfölött okosak­nak kell lennünk. Már pedig az okosság parancsolja, hogy gondosan számot vessünk a viszonyokkal és a körülményekkel és szigorúan mérlegeljük, vájjon a magunk személye megfelelő-e, erőnk elegendő-e az elvállalt feladathoz. Körültekintőknek kell lennünk s éberen vizsgálódnunk, vájjon a kik a kitűzött zászló köré csoportosultak, ezt önzetlenül tették-e. Hogy az említett kezdeményezők igy jartak-e el, nem tudjuk, de készséggel re­méljük ; éppen ezért föltesszük, hogy az ügy iránt való aggódásból fakadó figyelmezteté­seink nem szülnek félreértést, hanem meg- szivlelésre találnak. Végre is a súlyos gondokkal küzdő vendéglősök pénzéről van szó, tehát nemcsak a könnyelműséget, hanem még a meggondo­latlanságot is kerülniük kell a vállalkozóknak. Éppen ezért oda kell törekedniök, hogy soraikba vonják azokat a szaktársainkat, a kinek a neve anyagi biztosítékot ad s vonzerőt gyakorol. Ezt annál is inkább ajánljuk, mert a tervezők sorában ilyeneket nem igen találunk. Ha sikert akarnak elérni, úgy ennek pótlásáról az illetőknek sürgősen kell gon­doskodnak. Kérjék föl személyesen a buda­pesti és budai ipartársulat, valamint az or­szágos szövetség és nyugdíj-intézet vezérem­bereit s magukat a társulatokat hivatalosan is szólítsák föl a közreműködésre. Ezt a mozgalom kezdeményezőinek addig kell megtenniük, mig az aláírások gyűjtését el nem kezdik, különben sokfelé találkoznak ellenszenvvel, sőt gyanúsítással és bizalmat­lansággal is­Ha ennek elejét nem veszik, úgy intéz­ményük gyönge, sinlődő csemete lesz; már pedig első szövetkezésünknek életerősnek, hatalmasnak kell lennie. A kezdeményezők tehát vessék ki szi­vükből az elfogultságot, csupán a czél nagy­ságát és fontosságát tekintsék s ezért köves­senek el mindent, hogy na idegenkedjenek tőlük azok az elemek, a kiknek a közremű- müködése a közbizalom föltétele s a kik nél­kül a kormány hathatós támogatása is két­ségessé válnék. Viszont kérjük azokat is, a kik a kez­deményezőktől eddig távol állanak, hogy az elvárható közeledést készséggel viszonozzák mindnyájunk érdekében; mert csak egyesült erővel, a rendelkezésünkre állható erkölcsi és anyagi tőke teljes odaadásával biztosíthatjuk magunkat a csalódások ellen. Nem örömest szántuk el ma­gunkat a fontiek elmondására, de végre is beláttuk, hogy az idejében való figyelmeztetés csak használhat Vendéglősök Lapja------------------------------— ..j.----------------J3_ az ügynek, ellenben a ké$ő bánat ebgondolat s a panasz hiábavaló, bármily bölcs következtetésre is jut­tatja ,az embert. Éppen ezért azt sem hallgat­hatjuk el, a mit egy szövetkezeti tagtól megdöbbenve hallottunk, de kétkedve fogadtunk. Az illető szerint a szövetkeze­tei, a kezdet nehézségei között a külföldi sörgyárak fogják segíteni tőkéikkel. Ha ez igaz, úgy a szövetkezet egy oldalon már meg lesz kötve, a minek kárát kell látnia a jövedel­mezőség tekintetében ; mert az em­lített sörgyárak azért adnak támo­gatást, hogy maguknak a hasznot biztosítsák. Hazafias szempontból nem is véve a dolgot, veszedelmesnek kell tekintenünk a külföldiekkel való kézfogást azért is, mert e miatt a szövetkezet elveszíti a közvélemény rokonszenvét s nem részesülhet az állam támogatásában. Fontolják meg ezt jól a szö­vetkezet vezetői, mielőtt a szövet­kezetét ily kötéssel megbénítják, sőt talán lehetetlenné teszik. A vendéglősök és a termelők. Az a törekvésünk, hogy .a vendéglősök és bortermelők közös érdekeik istápolására men­töl szorosabban csatlakozzanak egymáshoz, nemcsak figyelmet keltett, hanem viszhangra is talált szőlőbirtokosaink irányadó köreiben. Ideje tehát, hogy vendéglőseink a kedvező alkalmat megragadják s közülök mentői töb­ben lépjenek be a szőlősgazdák országos szövetségébe, hogy a kölcsönös megértés men­tői teljesebbé váljék s igy vállvetve mentői hatalmasabb alapra építhessük borvásárló szövetkezetünket. Hogy erre az idő minden­ben elérkezett s a vendéglősök maguknak mindeD időre erős és nagybefolyásu szövet­ségest biztosíthatnak, kitűnik dr. Drucker Jenő urnák szerkesztőnkhöz intézett levelé­ből. Agrár-mozgalmaiDk e nagytekintélyű és sokérdemii harczosa a többi között ezeket Írja: „Egyesületünk a magyar vendéglős- ipar jelen válságát a szőlőtermelőkre is veszedelemnek tartja és mindent el fog követni, hogy a vendéglősöket ezen sa­nyarú viszonyokból kisegítse. Ezen okból mi a magunk részéről a vendéglősök által alapítandó borbeszerzési szövetkezeteket teljes erőnkből pártolni fogjuk, ügy szintén szives figyelmét felhívjuk arra, hogy egye­sületünk a boritaladó leszállítása érdekében, mely legfőbb sorban mégis csak a vendég­lősöket illeti, általános mozgalmat indított. Minden más közös kérdésben is hajlandók va­gyunk az egyöntetű eljárásra módot nyújtani.“ íme a termelők és vendéglősök közötti szö­vetség előnyei kidomborodnak ebből a levél­ből s igy a vendéglősöknek sietniük kell, hogy a feléjük nyujtott baráti kezet, a kí­nálkozó alkalmat megragadják. Gyors fényképek. Koch József Ő a második szakácsunk, lévén ipar­társulatunknak egyik aielnöke. Ez az oka, hogy a mi társulatunkból nem kerülnek ki sületlenségek. Vagyonos ember, megfontolt ur, a kit nemcsak a jóakarat tesz méltóvá arra a polczra, a melyre emelték, hanem leginkább az a körülmény, hogy immár önzetlen is lehet. Ezt nem mindenki engedheti meg magának, mert anyagi függetlenség kell hozzá. Különben passióból vendéglős, a ki, ha mégegyszer születnék, megint csak erre a pályára lépne. Tapasztalatokban gazdag, mérsékletes­ségével erős s igy nélkülözhetlen ipari életünk kormányrudja mellett. Egy minister. A finánczministerek 'ritkán szoktak valami nagy népszerűségnek örvendeni, va­lamint a fekete-sárga kardbojtnál is gyűlöl­tebb a zöld. Kéményseprőt látni szerencse, finánczot, ha utón vagy: kifosztanak a rablók! az egyptomi álmoskönyv jóslása szerint. Azt mondják, hogy Lukács e miatt elkeseredett irigye Mehringer Rezsőnek, mert ő kivétel lévén, nagy a népszerűsége ; pedig hál ő is finánczminister. Finánczminiszterünk,azazpénztárosunk. A kasszája néha üres ugyan, de azért nem busul s nem szabaditja nyakunkra az az exekutort. Ha fizetnek neki, megköszöni ; ha visz­nek tőle, nyájasan adja. Vendéglője különben a Koszoru-utczá- ban van s arról hires, hogy a vasutasok sze­rint ott van a logjobb bor ; pedig Pokrócz Adám ur ért hozzá. Kriszt Ferencz. Abból a régi jó világból való, amikor Buda hegyein gazdagon termett a borág; a mikor még vidámság és jólét lakozott a kapások kunyhóiban. Kriszt Ferencz onnan hozta magával a bort, szorgalmat és tisztességet, a mikkel magának Pesten vagyont és közbecsülést szerzett. Munkában őszült meg s most megelé­gedetten piheni ki fáradalmait, derék fiára bízva kötő-utczai üzletének a vezetését. Sokan elköltöztek ebből az árnyék világból, a kik Kriszt bátyánk kitűnő borai mellett azzal biztatták magukat, hogy sohase halnak meg ; Buda hegyeit is meg- kopasztotta a fillokszéra, csak a Kriszt-ven- déglő jó hire maradt meg változatlanul. Kriszt Ferencz, mint a régi jó idők patriarchális alakja áll előttünk, mint élő intelem : a munka éltet, a becsület boldogít! Schnell József. Ö az ipartársulat vidámsága. Azok közé a boldogok közé tartozik, akik soha­sem rosszkedvűek. Mindig vannak mókás ötletei, a mik nemcsak kaczagtatók, hanem találók is. Ő a mi országgyűlésünk Károlyi Gábora. Kern szónok, csak közbeszóló Nem mai gyerek ugyan, de még min­dig fiatal; mert tud szívből örülni, kedvvel mulatni. Ha Schnell Jóska neki kap, a bánat keringőzik s a gond is ferblit játszik. Egyéb érdemeiről ő nem tud, csak mások ; mert hát előtte nem érdem azt tenni, ami kötelesség. Pedig ö sokat tesz, mindig az elsőkkel munkálkodik, csakhogy nem nagyképüsködve, hanem gyermekes vidámsággal sürog-forog, mintha a legnehezebb feladat is csak mu­latságos játék volna. Csupa szív és kedély ez az ember, igaz barát, aki őszintén örül az örülőkkel s fitogtatás nélkül siet a bajba kerülők segít­ségére. Meg kell jegyeznünk, hogy ő a leg­fanatikusabb, legodaadóbb hive az ipar­társulatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom