Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-07-05 / 13. szám
Vendéglősök Lapja 1903. Julius 5. „szocziális“ még nem jelent müveit ember előtt olyan vörös posztót, hogy ettől bárki is megvadulhatna. Pedig, úgy látszik, a M. 0 P. E. igazgatósága ettől vadult meg, de ott is, meggyőződésem szerint, csak Kalmár Fábián, aki ezzel csak a modern világtól való teljes elmaradottságáról tesz szomorú tanúságot. A szomorúság pedig benne az, hogy nekünk, elhagyatott oinczérkarnak, czéljaink elérésére való törekvéseinkben mindig kijut egy-egy olyan alak, a ki a pinczéri pálya szerencsétlen viszásságait, a pinczérek szervezetlenségét és szervezkedésre való hajlandóságát kihasználva, egy kis ügyességgel. némi admiuisztrativ ismeretek révén, az emberek hiúsága és hiszékenysége közt lavírozva, szerepet játszik; pedig egyéb czélt nem ismer, mint csak azt, ami önmagának és czéljait elősegítő kreatúrájának a javára válik. De kérdem, visszatérve Boór Jenőnek a közgyűlésen azon pontokba foglalt programm- javaslatára, a mely szerint felölelhette volna az egyesület azt a neki helyes munka-kört, a melynek jegyében született is és a mikor az igazgatóság ezzel szemben nyíltan állást foglalt, mi maradt meg tehát ezek után még olyan ténykedés, ami az egyesület jogos fennállásának létalapját képezhetné? Az a betegsegélyezés, a mit ügykörébe felvett, felesleges és káros. Káros, mert gyengíti a már régóta fennálló szakbeli betegpénztárunkat, és felesleges is, mert itt a fővárosban ezen kettő mellett, (nem is számítva az államit) egy harmadikra nincs szükségünk. Nincs szükségünk rá és nincs is létjogosultsága, mert a B. P. E. és Kávéssegédek betegpénztárai, nagy pénztári állományaik révén, a tagnak a legmesszebbménő garan- cziákat nyújtják— szemben a M. 0. P. E. zilált hitel-műveletekkel vergődő financziális helyzetével. De, eltekintve még a nem éppen jó erkölcsöket nevelő kaszinói élettől is, milyen perspectiva nyílnék meg egyszerre az egész egyesület előtt, ha követné eredeti útját, amelyre jóhiszemüteg hívta fel figyelmüket Boor Jenő; ha elfogadták volna munkálkodásuk alapjául azt a programm- tervet, amelyben ilyenek állnak: A beteg- segélyzés helyett a munkanélküliek állandó segélyezésének rendszeresítése. A munkaidő megrövidítése és szabály ozása. Az alkalmazottak részére ünnep- és szabad nap törvényerejű biztosítása. íme, csak három pont abból a programúiból, melyet Boór Jenő benyújtott és a melyet világosan, elfogadhatóan meg is indokolt. De nekik ez nem kell, mindezt „önérzettel“ utasítják vissza. Pedig mi nagyobb önérzet? Egy üres, tartalmatlan egyesület élén hiába csillogni, vagy ezrek és ezrek élet-utja előtt a rögöt egyengetni. Bizom ennek eldöntését józan gondolkodású kartácsaimra. ítéljen a közvélemény. Farkas János. Társas reggelik. A „Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják: Julius 10-én ifj. KriSZt Fereucz vendéglőjében IV. Kötö-utcza 7. sz. * Julius 17-én Doktor László vendéglő- jébnn VIII. Tavaszmező-utcza 7. sz. CSARNOK. Hozzá . .. Fönt az égen felhők, Lent a földön árnyak .... Félimetten, alva Magam előtt látlak. Nefelejtskék szemed, Eskiidöző ajkad . . . A kegyetlen idő Nem torzított rajtad. Úgy jársz, miként hajdan, Megölelni vágylak ; De az égen felhők S lent a földön árnyak. Te is csak árny vagy már, Megfoghatlan álom : Ködalakként suhansz, Te, hűtelen párom ! Átvirasztott éjek, A szomorú órák, Mint délibáb tengert, Képed elém hozzák. Kinyitom a szemem S szétoszolsz a légben . . . Felsóhajtok : nincs ő ! Eltemettem régen. Hűtlenséged ölt meg. Hiúság vitt sírba ; A fejfádra önvád Anyák bűnét irta. Azt hihettem, hogy már Föl nem támadsz többé : Porladozol, nyugszol Örökön-örökké. S annyi évek múltán, íme, elém tűntél — Elevenen, épen, Mint mikor szerettél. Nem dobbant meg szivem, Egykedvűen mondta: Másnak talán élhetsz, Nekem meg vagy halva ! Fönt az égen felhők, Lent a földön árnyak .... Elborul a lelkem, Hogy lánykámmal látlak. Ihász György. Álmomban. Álmomban két szép szemedből Keseregve olvastam: Menyországom, boldogságom Mindörökre oda van. Szent oltárnál térdre hulva, Bus zokogva esengtem: Szegény anyám olvasni is Mért tanított meg engem. 3 . Kelő hajnal tele sirta A vadszőlő levelét, Busan nézek messze tájról Kis tubiczám, te feléd. Volna szive csak az égnek, Megsegitne. megszánna. Se sóhajom, se panaszom Szellő szárnyán nem szállna. Erdőn, mezőn vígan mulat Kis lány s madár dalolva : „Szerelemnek boldogságnak Soha vége ne volna.“ Erdőn, mezőn édes csókban Hőn összeforrt az ajkunk. . . Verd meg Isten e világot, Ne rágódjék mi rajtunk. Jámbor. HÍREK. Meghívó. A Magyar Országos Pinczér Egyesület VI. kér. Hermina-ut 51. szám alatt, (Reclam-kert) 1903 évi julius hó 7-én Juliális-ünnepélyt rendez,, melyre a t. tagokat és becses családjukat tisztelettel meghívja a Rendező-bizottság. Programm : zene, táncz, tombola, világposta, dijteke-verseny, tűzijáték és varieté- előadás válogatott műsorral. A tiszta jövedelem az egyesület betegsegély- és temetkezési-alapja javára fordittatik. Feliilfizetések köszönettel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. Az ünnepély kedvezőtlen idő esetén, is megtar- tatik ; terjedelmes fedett helyiségről gondoskodva van. Kezdete d. u. 4 órakor. Személyjegy 1.20 fill. Család-jegy 3 korona. Elitéit borhamisító. A belügyminiszter Goldschmied Manó németkeresz- turi borkereskedőt mesterséges bor gyártása miatt 15 napi elzárásra és pénzbüntetésre ítélte. A fogyasztási átlók reformja. Lukács László pénzügyminiszter már régen foglalkozik azon tervvel, hogy a bor- és husfogyasztási adót az allamjövedelemböl kihasítva, e két adónem kezelését és az azokból eredő jövedelmeket a szab. kir. -és rendezett tanácsú városoknak engedje át. Erre vonatkozólag a pénzügyminiszter és a belügyminiszter között tárgyalások folytak, melynek eredményekép a pénzügyminisztériumban már dolgoznak a törvényjavaslaton, mely előreláthatólag még a folyó évben a képviselöház elé fog kerülni. — Szép, szép ez a reform, de üdvös csak akkor lenne, ha a bor és hus fogyasztási adójának leszállítására irányulna. Az iparoskor jubileuma. Iparostársaink életében nagy és hasznos szerepet játszik a budapesti iparoskor. Fontosságát ! bizonyítja a jubiláris, 30. évi közgyűlésen sok kiváló egyén megjelenése is. A keresk. kormányt Téglássv István osztálytanácsos, az orsz. iparegyesületet lovag Fáik Zsigmond alelnök, Gelléri Mór igazgató, Czettel Gyula, Gyömröi M. Manó, Vikár Béla, Molnár Mihály, Petrin Janos, Hír mann Ferencz igazgatósági tagok és dr. Soltész Adolf titkár képviselték. Az első széksorban ültek néhai Rátli Karoly családjának képviselői, s Molnár Ákos országgyűlési képviselő, Az ünnepi közgyűlést Thék Endre elnök nyitotta meg lendületes beszéddel, a melyben visszapillantást vetett a kör 30 éves múltjára. Lovag Fáik Zsigmond az Országos Iparegyesület nevében üdvözölte a kör vezetőségét, meleg hangon emlékezve meg a kör elhunyt első elnökének és alapítójának, valamint a mostani elnökségnek érdemeiről. Dr. Sehreyer Jakab a Magyar Kereskedelmi Csarnok, Gyömröi M. Manó
