Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1902-05-05 / 9. szám
4 1902. május 5. keretébe akarja vonni az összes magyar pinezér egyesületeket s központi munkaközvetítőt szervez a fővárosban, melynek vidékén is lesznek fiókjai. A pinezér ezeknel segélyben és oltalomban részesül. A második pont a betegsegélyző. A tagok, ha számuk az ezret meghaladja, betegsegelyzo egyesületet alapítanak, mely oly alapon működik, mint a többi elismert betegsegel}- zök. A tagok akkor nem lesznek kötelesek más betegsegélyzöhöz fordulni, hanem megkapják a támogatást a saját országos _ szövetségüknél. — A harmadik pont az önsegélyző. Ennek czélja az. hogy a tagokat, a befizetett tagsági dij arányában bizonyos maximális pénzsegélyben (kölcsön, adomány stb.) részesítse. — Es végül programmjaba vette az egyesület az önművelődés kérdését is. A munkaközvetítőkben ugyanis egyszersmind kissebb-nagyobb könyvtárak is lesznek, ahol a pinezérek megfelelő szellemi szórakozásra találnak. Általában az országos egyesület nagy gondot fordít a pinezérek kulturális haladására és a legmesszebb menő intézkedésekre is. Mindezekhez azonban feltétlenül szükséges, hogy az összes pinezér egyletek, mint erkölcsi testületek és maguk a pinezérek külön külön anyagilag és erkölcsileg támogassák a központot. Szervezkedni kell komolyan, szilárd alapon, mert különben az egész mozgalom épp oly czéltalanná válik, mint amikor egy szervezetlen hadsereg hóditó hadjáratra indul. (Viharos éljenzés). Újból felkéri tehát a pinezéreket és a jelenlevő főnököket, hogy az országos egyesülethez csatlakozzanak. (Lelkes éljenzés.) Böbék elnök melegen pártolja az eszmét és kéri az egybegyűlteket, hogy szóljanak a kérdéshez. Erdődy Márton német nyelven magyarázta meg a pinezéreknek a kérdés jelentőségét és tolmácsolta a nagybecskereki főnökök felfogását, akik a maguk részéről szintén mélyen óhajtják a terv minél előbbi megvalósulását. Böbék elnök elmondja, hogy belépési nyilatkozatokat fog legközelebb aláirás végett szétküldeni s azon reményének ad kifejezést, hogy azokat senkisem fogja vissza- utasitani ! Kalmár Fábián a részletkérdésekre tér át. A nagybecskereki pinezér egyesület három évre felfüggeszti alapszabályait s ha a központi egyesület eközben életképesnek bizonyul, végleg beolvad abba. A vagyont addig külön kezelik. A tagsági dijak a három osztály szerint a következők : I. oszt. (föpinezérek, üzletvezetők stb.) havi 3 kor., 11. oszt. (pinezérek) 2 korona, III. oszt! iportások. szakácsok) 1 korona. Ezután lelkes hangon beszélt a pinezérek erkölcsi hiteléről, mely eddig is elismeréssel találkozott, de a jövőben általánosságban és nagyobb mérvben fejlődni fog. A gyűlés a beolvadást határozta el. Böbék elnök végül köszönetét mondott az egybegyűlteknek megjelenésükért, külön köszönettel emlékezett meg a közgyűlés nevében a „Nagybecskereki Hirlap“° szerkesztőségéről az ülés iránt tanúsított érdeklődésért, mire az ülést éjjel fél egy tájban berekesztette. Társas reggeli. A ’'Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják: Vendéglősök Lapja 1902. május 9-dikén: MälOSCllik János vendéglőjében (VII. Csányi-u. 7.) 1902. május 16-án: Máday Lajos vendéglőjében (VII. Kerepesi-ut 30.) 1902. május 23-án : BlaSCllka István vendéglőjében VI. Király-u. 110. 1902. május 30-án HrUSka János vendéglőjében \ I. Kmetty- és Dalnok- utczák sarkán. CSARNOK. Sördal. Hajrá ! a korsó itt van újra, Szinültig telve árpalével, Ez kedvet ád, hőséget enyhít És még a mellett — eszmét érlel. Lám, engem is hogy feideríte, Pedig nem ittam ép sokat, — lm itt ülök nagy lelkesedve S buzgón rovom a sorokat. A sör ... a sör . . • bocsánat érte, Ha mértéken túl feldicsérem, Ámbár magam magyarnak vallom És az is minden csöpp kis vérem, — Mégis hozsannát fujdogálok, Hadd szóljon most a sör dala, Szivem mélyéből zengem: éljen A német sógor itala! Tikkasztó, forró nyáridőben Egy jó pohár sör kincsesei ér fel, Üdít s elűzi bágyadtságunk* Egy röpke pereznek elteltével. Izét, zamatját élvezgetjiik Az első korty után soká, Aztán fenékig kiürítjük, Csak éppen annyit szólva: áh! A sör lecsurgó tiszta habja A koronája az italnak, Olyan, miként a lengő fátyol, Mit az ara fejére adnak. — Az ember tüstént megkívánja, Mihelyt csak szinét látta is, Föltéve persze, hogy a sör jó Es nem — szokás szerint — hamis. Mert a sör, ép úgy, mint a kis lány. Olykor hamisság nélkül nincsen . .. Hamis leányka ez még hagyján! De hamis sörtől mentsen Isten ! Jó sört kíván kiszáradt gégénk, Hűsítő, tiszta árpalét, így aztán könnyen tűrhető a Czudar, siralmas földi lét. Hát sört ide! hadd húzzak egyet Jó kedvem szottyant — a hazáért! Annak fejében óvja Isten, Mi sok csapást idáig rámért. Igyunk, a meddig kedvünk tartja, A szomjú torkunk egyre kér . Még egyet a hegyébe . . . aztán’. .. A dalnok im . .. aludni tér! Maróthi János. HÍREK. Elégtétel Stadler Károlynak. A keleti pályaudvar vendéglőjével foglalkozott Pázmándy Dénes egy hírlapi cikkben. Azt irta egyebek közt, hogy a vendéglőben megmérgezik az embereket, s a vendég válogathat, hogy grünspán vagy fukszin mérgétől akar-e kimúlni. Az üzleti megbízhatóságában megtámadott Stadler Károly rágalmazás miatt jelentette föl Pázmándyt, a ki jogos kritikának mondotta támadását. A törvényszék több tanú kihallgatása után fölmentő ítéletet hozott, s ezt a tábla is helybenhagyta. A panaszos semmiségi kérelme folytán a Kúria vette tárgyalás alá az ügyet Podliorányi Gyula biró előadásában. Katona Béla koronaügyész az Ítélet megsemmisítését kérte, s mivel világos rágalmazást látott a czikkelyben, Pázmándy elitélését indítványozta. A Kúria ennek az indítványnak helyet is adott, s a táblai Ítéletet megsemmisítette. Pázmándyval szemben pedig megállapította a rágalmazás vétségét, s ezért száz korona fő- és negyven korona melékbüntetésre, behajthatatlanság esetén pedig hét napi fogházra Ítélte. Személyi hírek. A pénzügyminiszter a székesfővárosi adófelszólamlási bizottság másodelnökének Glück Frigyest a Pannónia szálloda tulajdonosát nevezte ki.— Barta Lipót, ki eddig az „Artesia“ szik- vizgyár irodafőnöke volt, mint részes üzletvezető a Sanitáshoz lépett át. A Szállodások Nemzetközi Egyesületének Budapesten f. évi szeptember hó 19—24. napjaiban tartandó közgyűlése alkalmából az székesfőváros tanácsa a vendégek ünnepélyes fogadtatására 10,003 K.-t szavazott meg és elhatározta, hogy az előkelő vendégeket Halmos János polgár- mester fogja üdvözölni. Halálozás. Fellner Sámuelné úrnő, F. Kiss Lajos lapszerkesztő collegünk jó- lelkü édesanyja elköltözött az élők sorából. A megboldogultnak temetése nagy részvét mellett ment végbe. A mélyen sújtott család gyászában mi is őszinti részvéttel osztozunk Friesz József fővárosi tüzoltó-utczai vendéglős életének 48-ik évében elhunyt. Béke poraikra! A Kecskeméti Keretvás-*zálló új napjai. Emlitettük, hogy az örökké tevékeny és fürge Beretvás Pál előkelő szaktársunk szállodai üzletét Millecker Lajos volt debreczeni szállodásnak adta át. hogy méltó utódot nyert Millecker úrban arról tanúskodik a „Kecskemét“ mely a következőkép emlékezik meg az üzletváltozásról. Mindaz, a mi az újság, az újdonság varázsával hat, nem őrzi meg mindig állandóságát. De vannak kivételek is, midőn valaki szükségkép való kényszerét érzi annak hogy ezt az ingert, ezt a varázst továbbra is fentartsa, állandósítsa. Nagyon hisszük, hogy igy lesz hazánkfia Milleker Lajos úrral is, a ki a magánéletbe vonult Beretvás Pál nagy szállója minden helyiségének bérlője mostanában. Már egy hónapja, hogy élén áll e nagy vállalatnak, szeretetreméltó nejével együtt, aki úgy látszik, nagy mestere a konyhaművészetnek és személyzetével annyira megadva savát-borsát minden ételnek, hogy izletesebbet kívánnunk se lehet. A rendes látogatók, a törzsvendégek naponkint bizonyságot tehetnek erről, s hogy egyebet ne mondjuk, a múlt vasárnap este lefolyt társas lakoma vendégei valódi lelkesültséggel beszéltek az ételek és italok bőséges, meg ízletes voltáról, s páratlan olcsóságáról. így tehát elmondhatjuk, hogy a bérlő méltó utódja az országszerte jó névnek örvendő Beretvás-czégnek, s magának Beretvásnak is, ki, hogy minél alaposabban támogassa
