Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1902-04-05 / 7. szám
2 Vendéglősök Lapja zom : engedjétek meg. hogy titeket ennek a dajkáló anyának, ennek a mi kedves szakiskolánknak szeretőiére buzdítsalak. Majd meglátjátok az első pillanatban, lia magatok útjára tértek: milyen értékes kincsekkel ajándékoz meg mindnyájatokat ez iskola utravalóképpen. . , , Becsüljétek meg azért ez iskolát mindig s hálásak legyetek iránta mindenkor. K beszéd elhangzása után jrluck Frigyes a következő beszédet mondotta: Mélyen tisztelt Uraim! A mai ünnepély véget ért. Hatra van még, hogy néhány rövid szóval zárjam e szerény, de nem lényegtelen ünnepélyt. Szakmánk eddig általában tudás dolgában, talán a rendszeres oktatás hiányában, nem tudott annyira fejlődni, hogy mérvadó helyen törekvéseinket kellőkép méltányolni tudták volna. De nekünk feltett szándékunk, hogy ez iskolánk révén elérjük mindazt, amit végczélul magunk elé kitűztünk. Hat év óta fejti ki tevékenjTségét szakiskolánk s ime már is elértünk annyit, hogy már magas helyeken is belátják, hogy iparunknak hivatása van s ha iskolánk működése nem is oly intenzív, mint azt magunk is óhajtanánk, ennek oka egyedül a kezdet nehézségeiben keresendő. Ennek daczára kijelentjük, hogy kitartásunk és buzgósá- gunk nem íog csökkeni a rendíthetetlenül kitűzött utunkon. Újból köszönöm a kormány a székesfőváros és az orsz. iparegyesület s a vendéglősipartársulat mélyen tisztelt képviselőinek megjelenésüket s az ünnepé yt bezárom. — Az ünnepély alkalmával Louis Francois budafoki pezsgőgyárosunk ismét 100 Koronát ajándékozott a szakiskola javára. Éltesse az Isten! A söradó. Hogy mily hatékony eszköz volna a söripar fejlesztése és támogatása a magyar mezőgazdaság válságos helyzetének orvoslására, e tekintetben elég ráutalni a külkereskedelmi forgalom vonatkozó adataira. Ezek az adatok pedig azt igazolják, hogy sörbehozataiunk értéke évről-évre mintegy 2.5 millió koronával haladja meg sörkivitelünk értékét. Mily jó és hasznos dolog lett volna csak ezt az összeget is a haza javára megmenteni s ezzel a hazai iparnak és a hazai-munkának adni teret, munkát, kenyeret és jövedelmet! A magyar pényügyi kormány azonban csak adóalanynak tekintette a söripart, a kereskedelmi és földmivelésiigyi kormányok meg ügyet sem vetettek reá s ekként a söripar nyakába dobott valóságos uzsoraadó lehetetlenné tette nemcsak az iparág fejlődését és a sörfogyasztás emelkedését. de egyúttal nyersterményeink, az árpa es a komló értékesítése tekintetében is áldozatul dobta oda mezőgazdaságunkat az éhes külföldi versenynek Ez és semmi más az oka annak, ha komló- és árpatermelőink folyton és jogosultan is panaszkodnak. Mert a hazai söripar nem képes a hazai nyerstermelés produktumait a lehető és kívánatos arányban fogyasztani s igy gazdáink a mindig megbízhatatlan és rendszerint károsodásukkal járó külföldi piaczokon történő értékesítésre vannak ráutalva. A horribilis, hektoliterenkint közel 14 koronát kitevő magas söradó tehát nemcsak magának a söriparnak, de egyben a mező- gazdaságnak is óriás kárt okoz. Akadálya, legyőzhetetlen gátja az ipari fejlődésnek; megnehezitője és megrontója a mezőgazdasági termények értékesítésének. Tétlenségre, meddőségre kárhoztatja a hazai munkát s az iparba fektetett milliókat; a sörhozatal révén a külföldi iparnak és munkaerőnek ad foglalkozást és kenyeret. — a mezögaz' daságot pedig beletereli a rablógazdálkodásba mert a kivitelre kerülő árpa és komló minden métermázsája egy-egy lépés a földerő csökkentése, a termőerő kimerülése felé. A nyersterménynyel együtt kiviszszük ugyanis nemcsak a takarmányt, de elveszítjük a trágyát is, amit más utón visszapótolni azután vajmi nehéz, sőt a mezőgazdaság mai szorult helyzetét tekintve, szinte lehetetlen. Ilyen a mienkéhez hasonló magas söradó egész Európában csak három államban volt, illetve van. Egyike a háromnak a kékegii romantikus föld, a hidalgók hazája, ahol az újabb közgazdasági eszmék előtérbe tólulása már lerázta a söriparról a bilincseket. A másik két ország. Románia és Szerbia. Nem merjük azonban hinni még sem azt. hogy az említett három ország bármelyikének közgazdasága lebegett szeme előtt, mikor a magyar söradó-politika rendszerét megalkotta. El merjük azonban hinni azt, hogy i fontos és speczialis osztrák érdekek, játszottak szerepet az indokolatlan és az ország érdekeire sérelmes és káros söradózási szisztéma megállapitasában. Ez az adórendszer ugyanis minden fázisában magán hordja nemcsak a merev fLkálizmus, de a vastag önzés jellegét is ; czélja megtömni — az ipar és a nyerstermelés hátrányára is — az állam tátongó kasszáját, s szolgálni az oszrák indusztriális érdekeket azzal, hogy nemcsak a nyersanyag olcsó bevásárlását tegye neki lehetővé de egyben biztositsa. is részére a magyar fogyasztási terrénumot. A hektoliterenkint 9 korona 60 fillérre rugó söradópótléknak ennek a sehol másutt nem létező különleges adónak eltörlése vagy j legalább a sör szesztartalma és a hazai í nyersanyag felhasználása arányában lefelé irányuló progresszív csökkentése volna az ipar és a vele kapcsolatos mezőgazdasági bajokra az egyedüli remedium. így az ipar megszabadulna nyűgétől s a szélvész sebességével indulna fejlődésnek. Fokozódnék pedig nemcsak a sörtermelés, de vele a fogyasztás is, s az olcsó sörben a németek által ,,folyékony kenyér^-nek nevezet tápláló és üdítő italt adhatnák a pálinka helyett a népnek. És ha csak a franczia j söradó és sörgyártás analógiájára tekintve elképzeljük azt, hogy a sörfogyasztás a mai ! 6 literről fejenkint csak 20—25 literre emelkednék. már ez is gyönyörű perspektíváját nyújtaná a jövőnek ! Az államkincstár jövedelme nemhogy fogyna, de szaporodnék ; a a söripar a munkások ezreit vonná el a hazátlan szocziaiizinus karjától; az iparba befektetett milliók jövedelmeznének, a hazai munka érvényre jutna, javakat termelne; a mezőgazdaság terményeinek javarészét a hazai iparban helyezhetné el s komlótermelésünk is megnégyszeresednék s itthon kerülne fogyasztásra ! Ma azonban árpatermelésünk is szenved. s az összesen 600 holdra rugó komlós- kertjeink is sísiphusi küzdelmeket vívnak, hogy termésüktől megszabadulhassanak. Helyes adópolitika azonban egy csapásra más helyzetet teremtene. Nagy Dezső. Az országos pinezér-egyesület. A pinezéri szakfoglalkozásnak rendezése ügyében, valamint a szállodai, vendéglői s kávés ipari alkalmazottak munkaközvetítési ügynek rendezése már rég időktől fogva foglalkoztatja az illető szakköröket, s legutóbb a magas kormányt is. De leginkább foglalkozott ezzel maga a pinezér kar, vagyis annak egy része, mely végre is belátva e rendszertelenségeknek I 1902. április 5. hosszú sorozatát, s komoly veszedelmét, — aktióba lépet egy Országos Egyesület létesítése végett, mert csak ily módon vélte azt a legalaposabban rendezhetni. E czélból 4—5 évvel ezelőtt a szegedi pinezérkar országos mozgalmat indított egy Országos Pinezér Egyesület létesítése tárgyában. Ezen nemes s magasztos eszme megvalósítása ügyében indított országos mozgalom nem is maradt eredménytelen, mert múlt év decz. no 2/-én —— alatt a n. m. m. kir. belügyminiszter a Magyar Országor Pinezér Egyesületnek alapszabályait jóvá is hagyta, melynek alapján az 0. P. E. ma már megkez. dette működését. Ezen országos intézménynek alapvető eszméje s irányelve, az összes magyarországi pinczér-egyletek belevonásával egy egységes egyesületet teremtve, abban az összpinezér- séget bevonva, őket egységes alapelvek alapján vezérelni, s a munka közvetítést valamint a pinezérségnek szociális életkérdését megoldani, létfeltételeiket biztosítani. Programjába vette továbbá a betegsegélyezést, önsegélyezést, s önművelődést, s önhibájukon kívül ért balesetekben őket anyagi s erkölcsi támogatásban részesíteni. Egy ilyen Országos Egyesületnek megteremtéséhez szükséges legelső sorban is, a már meglevő, s ez idoszerint működő pinezér egyletek s asztaltársaságoknak a csatlakozása, hogy ezen egyesületek képezik annak az 0, E -nek a keretét, s hogy az igy alkotott erős keretben legyen beöntve a M. 0. P. E. alapvető eszméi s elvei, s mindazon módozatok, a melyek ezen 0. E.-nek szilárd alapját képezik. Ilyen irányban lett a mozgalom megindítva, ilyen értelemben lettek annak minden alapvető munkái vezetve, s ily értelemben lett annak alapszabályai megszerkesztve, hogy az Országos Pinezér Egyesületnek alapját a társulatnak magasztos s üdvös eszméje fogja képezni. A midőn is a pinezéri szakfoglalkozás terén működő egyének önérzete felébredve, a mai kor legszebb, s legerősebb szellemi vívmányát felhasználva, annak szellemétől áthatva, a saját jólfelfo- got érdekének s létfeltételeinek biztosítása czéljából egy szivvel s lélekkel törekednek oda, hogy egy olyan hatalmas s erős erkölcsi Egyesületet létesítsenek, amely nem csak a pinezéreknek, s e szakfoglalkozásnak lészen erős várbástyája, hanem a mely a vendéglős- és kávés-iparnak fejlődését is nagyban előfogja mozdítani, a mennyiben az alapszabályaiban befektetett alapelvek szerint az 0. P, E.-nek tagja, csak is a pinezéri szakfoglalkozás alapgyakorlatának megszerzése után lehet. Tehát amennyiben az egyesület kötelékébe belépni óhajtó tagok felvétele bizonyos feltételekhez kötettek, misem bizonyosabb annál, mint hogy az ily módon követett felvelvételi eljárás után csakis szakképzett pinezérek juthatnak az 0. E.-be. S mivel hogy az egyesületnek legfőbb irányelve, s sarkalatos program feltétele a kebelbeli ingyenes munkaközvetítés gyakorlása tagjai részére, mi sem természetesebb annál, mint hogy az egyesület csak is szak
