Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1902-03-20 / 6. szám
XYlII-ik évfolyam 1902, 6. szám. Budapest, márczius 20. „PINCZÉREK LAPJA“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkarold szakközlöny. ,Az első magyar orsz. pinczernasterek és pinczemuakások egylete'*, a „budapesti kávéházi segédek egylete“, a„Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomirotni vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Arad pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér egyletének, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a “Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az “Újpesti szállodások, vordéglösök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának HIVATALOS KÖZLÖNYE. \ Megjelenik havonként kétszer, minden hö 5-én és 20-án. Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. | Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: . kerület, Akáczfa utcza 7-dik SzámKéziratok és előfizetések ide intézendők. Madary Gábor. Egy általánosan ismert, szeretett és közbecsülésnek örvendő férfiú arczképét mutatjuk be t. olvasóinknak, ki élete javát mindenkor a haza dicsőségére és honfitársai jóvoltára áldozta fel. Madary Gábor küzdelmes, de egyúttal sikerdus múltra tekinthet vissza és igy kétszeresen megilleti az a lelkes és fölemelő ünnepeltetés, melyben őt pályatársai, barátai és hívei folyó hó 9-én az uj városháza dísztermében részesítették. Ezen ünnep két évtizedes fáradhatatlan munkásságnak volt apotheosisa. Madary Gábor ugyanis teljes húsz éven keresztül, mint a budapesti asztalos ipartestület elnöke fejtett ki elismerésre méltó, önzetlen működést, melylyel minden- j képpen kiérdemelte tisztelői hódolatát és szaktársai háláját. Voltaképen a munka dicsőítése volt ez a felejthetetlen ünnep. Mert Madaryt nem a születés, nem a rang, nem a vagyon tette nagygyá, hanem a munka, melynek egész életét szentelte. Ilyen körülmények között a szerénytelenség vádja nélkül fogadhatta a | neki nyújtott babért és öntudatosan l utalhatott nemesen eltöltött életére, | mint követendő példára. Madary Gábor ünnepélyén többek ! között a m. kir. kereskedelemügyi I minisztérium s az Országos Iparegyesület is képviseltette magát; de ott láttuk továbbá a főváros polgárságának szinét-javát és iparunk vezér- férfiait, köztük Gundel János elnököt, Wirth Ferencz alelnököt, Petánovits Józsefet, Mehringer Rezső pénztárost, Ilöllnegel György szállodást, Ihász György szerkesztőnket stb., — kik eljöttek, hogy az érdem előtt meghajoljanak, mert hiszen Madary nemcsak szaktekintetben tartozik az elsők < I közé, hanem társadalmi, közjótékony- I sági és politikai téren is vezérszerepet játszik. Polgártársainak bizalma folytán többször lépett fel képviselőjelöltnek, így Kőszegen, Komáromban és egy- izben Budapest VII. kerületében küzdött a negyvennyolczas zászló érdekében. Madary Gábor. Ugyancsak ő volt az, ki felelős szerkesztőnk képviselőjelöltsége idején a VII. kerület választóit is fölkereste és személyes megjelenésével nagyban hozzájárult Ihász György táborának megerősítéséhez. Egyáltalán minden szereplése erkölcsi sikerrel jár. Hogy elbukott, az csak az idők jele, de semmiesetre sem az ő személyének a hátránya. Annyi bizonyos, hozzá hasonló férfiak megválasztásával csak nyerne az ország. Az iparosnak helyet kell adni a képviselőházban minél előbb, mert ez vitális mzeti érdek. És kit illet meg jobban a legszebb polgári kitüntetés az iparosok közül, mint Madary Gábort? Higyjük, reméljük, hogy nem sokáig kell a kitüntetésre várnia. Addig is vele van a polgárság szeretete, a szaktársak ragaszkodása és mindnyájunk tisztelete, továbbá vele örvend szép számú családja, melylyel Isten megáldotta és fiai, kikből hasznos polgárokat nevelt. Az a lelkes éljenzés az uj városháza dísztermében, mely mintha egy torokból hangzott volna fel, bizonysága annak, hogy Madary Gábor nem hiába szentelte életét a munkának, nem hiába harczol a közjóért. A ki híven teljesiti kötelességét, a ki tétovázás nélkül halad kiszabott utján előre, ki azonfelül áldozatot is képes letenni a haza oltárára, az méltó az ünnepeltetésre. És Madary nem az a férfiú, kit a siker elkábitana, sőt ellenkezőleg tovább sarkalja őt nemes czélok elérésére. A Vendéglősök Lapja is lerakja e sorokkal szereretének és elismerésének zálogát Madary Gábor elébe. Teszszük ezt azért, mert mint szaklap, mint az iparosok szószólója, nem zárkózhatunk el egy szakember ünneplése elől, a ki ugyan nem tartozik közvetlenül iparunkhoz, de mindenkor figyelemmel kisérte a vendéglős-ipart és szaktársaink között széleskörű ismeretségnek és barátságnak örvend. Adja Isten, hogy azon a magaslaton, melyet nagy küzdelmek árán ért el, még sokáig folytathassa áldáso
