Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1902-02-20 / 4. szám

1902. február 20. Vendéglősök Lapja o döttség tagjainak, mely egyletünket az orszá­gos pinczér-egyesület alakuló congressusán képviselte, azok nevében is, van szerencsém azok lefolyásáról a közgyűlésnek beszámolni. Nyugdijegyesületünk évi közgyűlése 1901. évi szeptember 3-án délelőtt 11 óra­kor tartatott meg a budapesti vigadó kis­termében. melyen képviselve voltak nyug- dijegyesületünk igazgatósága Bokross Károly elnökkel az élén, a budapesti, aradi, győri, kassai, szombathelyi és a szegedi választ­mányok és azokon kivül még 150 rendes tag. A közgyűlést Bokross Károly elnök nyitotta meg, melyben ecsetelvén, hogy nyug- dijegyestiletünk biztos és szép jövőnek néz elébe, miután rendes tagjai folyton szapo­rodnak és az alaptőkéje örvendetesen gya­rapodik. egyben azon buzditó szavakat in­tézte hozzánk, hogy csak legyünk kitartással ezen üdvös intézményünk mellett, mert ki­tartásunkat biztos siker fogja koronázni. Az elnöki megnyitó után következett a felügyelő-bizottság jelentése; a jelentésből kitűnt, hogy nyugdijegyesületünknek 400 rendes befizető tagja és az 1901. évi július 1-én összeállított mérleg szerint 108 ezer Korona vagyona van, mely összeg gyümöl- csöztetőleg a Magyar Országos Központi Takarék pénztárban van elhelyezve. A felügyelő-bizottság jelentését követte dr. Solti Ödön nyugdijegyesületiink jogta­nácsosának jelentése, melynek kapcsán ő is mint jogász ember, biztosított bennünket arról, hogy egyesületünk a legszebb jövő­nek néz elébe, mert szerinte, ha mi ven­déglős- és kávésipart űzők és pinczérek egy ily egyesületet fenntartunk, avval nemcsak az elaggott és munkaképtelenné vált tagjai és azok hozzátartozói vannak biztosítva a létfentartás nehéz küzdelmeitől, de egyúttal osztályunk ezáltal erkölcsileg oly magas színvonalra emelkedik a nagy társadalomban, melyet e nélkül elérni nem is lehetne, tehát ő, mint osztályunk ügyei és bajainak alapos ismerője, ezen egyesületünkbe való belépé­sünket igaz meggyőződésből a legmelegeb­ben ajánlja. De úgymond, nem zárkózha- tik el ő, mint osztályunk napirenden levő kérdéseit behatóan ismerő ember, hogy figyelmét a közgyűlésnek a lét. Országos Pinczér-Egyesületre fel ne hívja, azon egye­sületre, mely mintegy kiegészítő része lesz a nyugdijegyestiletnek, mert hisz az hivatva lesz a pinczérség úgy anyagi, mint erkölcsi érde­keit előmozdítani és megvédeni és szellemi művelődését, a szakképzettséget fejleszteni, nemkülönben a kartársi szeretetet és össze- tartozandóságot ébren tartani, a helyközve- tités problémáját megoldani, szóval, mely az összpinczérséget magába foglalva, annak égető kérdéseit a megoldáshoz vinni lenne hivatott a Magyar Országos Pinczér-Egye- sület, miért is ezen egyesületnek a megala­kítását a közgyűlésnek figyelmébe és párt­fogásába ajánlja. Kedves Kartársaim ! 1898. február 7-én történt, hogy egy­letünk kebeléből néhány lelkes férfiak, osz­tályunknak úgy erkölcsi, mint anyagi érdekeit szivüköD viselő kartársak, egy kisded asz­taltársaságot alakítottak, mely czélul tűzte, hogy osztályunk zilált erkölcsi és anyagi helyzetét rendezni, a szellemi művelődésün­ket és szakképzettségünket fejleszteni, a kartársi szeretet és összetartozandóság érze­tét ápolni kellene, mely fontos kérdéseinket tanulmányozás tárgyává is tette és beható eszmecserék után, azon meggyőződésre ju­tottak, hogy eme már már égetővé vált kér­déseinket érdekeiknek megfelelően egy Országos Pinczér - Egyesület létesítésével lehet a megoldáshoz juttatni. És a kisded asztaltársaság 1898. feb­ruár 20-án azon határozatot hozta, hogy az eszmét megpendíti és felhívást intézett Ma­gyarország pinczéreihez, mely felhívásra százszoros visszhang volt a felelet. A meg­pendített eszmét a magyar pinczérség egy szív és lélekkel magáévá tette, melynek hatása alatt az egész ország minden jelen­tékenyebb városaiban mozgalmi bizottságok és asztaltársaságok alakultak a lét. M. 0. P. E. eszmének terjesztése, fenntartása és megvalósítása czéljából, sőt a külföldön élő magyar pinczérek is alakítottak Londonban egy Magyar Pinczér-kört, hogy annak idején a megalakult s működését megkezdő Magyar Országos Pinczér-Egyesületnek már mint kész külföldi osztálya legyen. Mindezeket látván és tapasztalván, a szegedi pinczérasztaltár- saság tehát, átalakult az Országos Pinczér- Egyesületet előkészítő bizottsággá és 1899. jun. 20-ára már egy országos konferencziát hivott egybe Szegedre, melyen az előkészí­tést vezető bizottság által benyújtott alap­szabály-tervezet megvitattatok és a M. 0. P. E. alapszabály-tervezetéül csekély módo­sítással elfogadtatott, .amely konferenczián egy fenntartó-bizottság választatott, melynek feladata lett volna a M. 0. P. E. alakuló kongresszusát egybehívni. Azonban a fen- tartó-bizottság megalakulása elé akadályok gördültek részben ügyünk természetes ellen ségeinek aknamunkái, részben közönyösség, de főleg a leghivatottabb tényező magatar­tása. a Budapesti Pinczér-Egylet részvétlen­sége folytán. Csakhogy az Országos Pinczér-Egyesü- let eszméje igen sok kartársainknak szivébe gyökeret vert és akadtak lelkes hívei, kik megalakították Budapesten a M. 0. P. E. központi bizottságot és ezen bizottság mű­ködésének az lett az eredménye, hogy a Budapesti Pinczér-Egylet 1901. márcz. 8-án tartott évi rendes közgyűlése elsöpörte a régi s elavult vezetőséget és azokat állította élére, kik a M. 0. P. E. központi bizottsá­gának vezetői és hívei voltak, amely neve­zetes közgyűlés határozattá is emelte a M. 0. P. E. fentartó-bizottságának megvá­lasztását, (melyre a szegedi előkészítést ve­zető bizottság a mandátumot a központi bizottságnak már előre átadta), amely bizott­ság működését haladéktalanul meg is kez­dette és oly dicséretesen folytatta, hogy rövid öt hónap leforgása után, azaz 1901. szeptember 5-ikére már a lét. M. 0. P. E. alakuló kongresszusát is egybe hívhatta, melynek impozáns és lélekemelő lefolyását beszámolómban elő is adtam, most már mindezen fényes eredményeket látva és ta­pasztalva, nem mulaszthattam el azon lelkes és ügybuzgó férfiakról, a szegedi pinczér- asztaltársaságról, mennek büszkén vallom, hogy szerény tagja és hive voltam, meg ne emlékezzek, mert a M. 0. P. E. egy uj kor­szakot fog alkotni a magyar pinczérség élet- történetében és ezt pedig csak nekik köszön­hetjük, de hogy egyesületeink azokká is legyenek, mint amilyennek mi óhajtjuk, be kell ám abba édes mindnyájunknak irat­kozni, úgy a nyugdijegyesiiletbe, valamint az Országos Pinczér Egyesületbe és kitartóan benmaradva, akkor hiszem *és tudom, hogy egy szebb és jobb jövő virrad a magyar pinczérségre, amit lelkem és szivem mélyé­ből óhajtok, hogy adja a magyarok Istene! bogy úgy legyen! A közgyűlés titkárt jelentése befejezé­sével megéljenezte és a jelentést tudomásul vette. Keth Károly pénztárnok, az évi zár­számadását beterjesztette, melynek átvizs­gálására 3 tag küldetett ki, a bevételek és kiadások adatai rendben, a titkár jelentésé­ben foglaltakkal megegyezőnek találtattak, miért is az elszámolási, illetve pénztári könyv a kiküldött tagok által hitelesittetett. Könyvtárnok Skultéty Lajos jelenti, hogy a könyvtár jelenlegi állományát Jókai, Vas Gereben, Mikszáth összes művei, „Az osztrák magyar monarchia és Írásban képben" eddig megjelent kötetei és 94 részben ado­mányozott, részben vásárolt kötetből áll, egy­ben jelenti, hogy a könytár élénk kereslet­nek örvend és pedig oly mérvben, hogy az igények a jelenlegi állomány mellett ki sem elégíthetők, miért is erre nézve az indítva-* nyoknál egy előterjesztést fog tenni. A köz­gyűlés könyvtárnok jelentését tudomásul vette, úgy a könyvtár létesítése és annak kezelése körül való fáradozásáért elismerését nyilvá­nította és a könyvtár bevételeiről és kiadá­sairól szóló kimutatást, illetve pénztári köny­vet, melyet Bandvég József egyleti titkár kezel, a közgyűlés átvizsgáltatta, mely rend­ben találtatott és hitelesittetett. A tisztikar felmentésével Juránovits Ferencz elnök annak nevében megköszönve az egyletnek eddigi bizalmát és benyújtotta a tisztikar lemondását. A közgyűlés korelnökül Juránovits Ferenczet jelölte ki, azt elfogadva, felszó­lítván a közgyűlést a tisztikar megújítására és a szavazást elrendelte. Elnökké általános közlelkesedés mellett újból Juránovits Ferencz, alelnökké Ad ám Ödön, pénztárnokká Keth Károly. I.-ső tit­kárrá Randvég József, II.-od titkárrá Skul­téty Lajos, I. gondnokká Jakobovits Fe­rencz, II. gondnokká Adorján Ödön. Rendes választmányi tagokká: Kovács József. Rozner Sándor, Popper Mihály, Emfall Károly, Kövesy Nándor, pótválasztmányi tagokká: Turczek János, Aranyitzky Ist­ván, Kovács Béla, Peri György, Klink- hammer Sándor és Dönhofer József lettek megválasztva. Az egyleti ügynök állására vonat­kozó intézkedésre, miután Gyenes János 3 évre megválasztott ügynök ideje folyó évi április havában letelik, a közgyű­lés abban állapodott meg, hogy a választást az idén nem tűzi ki, ellenben Gyenes Já­nost állásában egy évre megerősíti. Az indítványoknál Kovács Béla egyleti tag felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy miként van a helyközvetités megoldva, illetve szóló nem lát arra nézve a Magyar Orszá­gos Pinczér-egyesület alapszabályában kellő tájékozást, hogy a helyközvetités miként fog történni. Dr. Solti Ödön ur azon meg­nyugtató választ adja, hogy az alapszabá­lyokban befektetett elvnek megfelelően az ügyvezetők részére kidolgozás alatt álló ügyrendben lesz megállapítva és annak idején, mikor a Magyar Országos Pinczér-Egyesiilet alapszabálya megerősittetett, avval együtt úgyis meg lesz küldve az összes pinczér- egyleteknek. Dr. Solti Ödön ur szives fel­világosítását Kovács köszönettel tudomá­sul vette. Továbbá Skultéti Lajos mint könyv- tárnok indítványozza a közgyűlésnek elfo­gadásra, hogy Beniczkyné Bajza Lenke és Herczegh Ferencz összes műveit, ha a báli jövedelemből nem lehetne beszerezni, hogy annak fedezését az egylet a pénztárából teljesítené. A közgyűlés miután jelenleg arra alap nincs és az egylet törzsvagyonát ezidőszerint érinteni nem akarja, erre nézve úgy hatá­rozott, hogy a további intézkedést a választ­mányra bízza. VIII. Dr. Solti Ödön urnák nyugdij- egyesülelünk és a létező Magyar Országos Pinczér-Egyesület fentartóbizottsága jogta­nácsosának előterjesztésében először is rá­mutatott arra, hogy a nyugdijegyesület, melyet annak idején a szegedi pinczérség összetartó és dicséretes működése tett azzá, hogy később az egész ország szakközvéle­ménye is magáévá tette, illetve adta meg neki azon hatalmas lökést, hogy létre is jöhetett és ma három évi fennállása után 530 rendes befizető taggal és 140,000 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom