Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1902-06-20 / 12. szám

1902. junius 20.

Vendéglősök Lapja

diadal után eléggé ismeretes, — valamint az a szokás is fennmaradt még, hogy népünnepek alkalmával egész ökröt sütnek és nagyobb boros hordót csapolnak ; e középkori emlék megújulását ma is örömmel várja a nép, hogy még évek múltán is legyen miről beszélnie.

(Folyt, köv.)

Társas reggelik.

A „Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják :

1902. junius 20-án ifj. KriSZt Ferencz vendéglőjében IV. Városház-tér.

1902. junius 27-én NOSZefc Ignácz vendéglőjében, I„ Alkotás-utcza 11.

1902. julius 4-én: Bittner Alajos vendéglőjében, I., Krisztina-körut 81.

Előfizetési felhívás.

Mai számunkkal lezárul az 1902-ik év első fele.

Ez alkalomból bátorkodunk t. előfizetőinket felkérni, szíveskedjenek az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen. Egyúttal felkérjük hátralékos előfizetőinket, J hogy a hátralékos dijakat a lap vételével annyival is inkább beküldjék, miután semmiféle érdekszövetkezettől vagy társulattól anyagi támogatásban nem réssesülünk, igy tehát fönnállásunk nagy anyagi áldozatokkal jár.

Mint legrégibb szaklap, mint iparunk szókimondó sajtóorgánuma, mely 18 esztendős múltjában igen sokszor bebizonyította használhatóságát, csak arra kérjük lapunk tisztelt barátait, hogy a „Vendéglősök Lapját“ ismerőseik körében ajánlani és terjeszteni szíveskedjenek.

A „Vendéglősök Lapja“ előfizetési ára negyedévre 3 korona, félévre 6 korona, mely összeg a kiadóhivatalnak Budapest. VII., Akáczfa- utcza 7. sz. beküldendő.

Tisztelettel

a „VENDÉGLŐSÖK LAPJA“

szerkesztősége és kiadóhivatala.

HÍREK.

Esküvő. Junius hó 17-én délelőtt 10 órakor tartotta esküvőjét a ferenczvárosi plébániai templomban Takáts József vendéglős ur, Takáts János üllői úti kávéháztulajdonos testvére, Stöhr Anna kisasszonynyal, özv. Stöhr Antalné úrnő szeretetreméltó leányával. A díszes esküvőn előkelő közönség vett részt és fejezte ki szerencsekivá- natait az uj párnak. Áldás és szerencse kisérje őket az élet rögös utain !

Lj alapitó tag. Az országos pin- czér-egyesület alapitó-tagjai közé Törley József pezsgő-gyáros ur 50 koronával belépett. Éljen í

Kirándulás Váczra. Reiszmann Ignácz régi jóhirnevü váczi bornagykereskedő, termelő s a váczi püspöki urad. pinczészet bérlője szívélyes meghívást intézett lapunk szerkesztőjéhez, mely szerint őt s a szerkesztőség tagjait mintaszerű pinczészetének bemutatására meghívta. A szerkesztőség örömmel tett eleget Reiszmann ur barátságos felhívásának s e hó 15-én, vasárnap, meg is jelentek Váczott a püspöki borpin- czében: Ihász György szerkesztő, Holle- freund Ármin banktisztviselő, Horcher József építész, ifj. Horcher F. József építész és Maróthi János hírlapíró, mint a »Vendéglősök Lapja“ munkatársai. Az érkező vendégeket a czég részéről Kemény ur, Reiszmann Ignácz kedves veje fogadta, ki ezúttal a házigazda tisztét töltötte be és mindvégig lelkes cicerója volt a társaságnak. Először a látványosságszámba menő, kétszázéves pincze megszemlélése került sorra, mely ez alkalomból ezernyi gyertyafénytől ragyogott. Kemény ur lebilincselő szeretetreméltóságával sorra járta velünk a hordóóriásokkal tultömött hűvös pincze labi- rinthjait s minden egyes borkülönlegességnél szakszerű magyarázatokkal szolgált. Közel egy órai időt vett igénybe ez a tanulságos földalatti séta, miközben jelenlevő épitész barátaink fölvették a nevezetes pincze pontos tervrajzát, melyet legközelebbi számaink egyikében közölni fogunk. Beható szemle után visszatérve a pincze bejáratához, dúsan megtérített asztalok mellé ült a társaság és a házigazda vendégszerető biztatására kedélyesen ozsonnázgatott. A misztikus homályba burkolt hordószörnyek s a kísértetiesen lobogó gyertyalángok fokozták az érdekességet és növelték a jó kedvet, mely fesztelen együttlétünket jellemezte. A lakomán számos felköszöntő hangzott fel. Elsőnek Ihász György emelt szót és őszinte, keresetlen szavakban fejezte ki köszönetét az áldozatra kész czégnek, hogy szives meghívásával alkalmat nyújtott a földalatti I kincsek megismerésére. Kemény ur erre válaszolva, kijelentette, hogy a Reiszmann Ignácz czég semmiféle nagy áldozatoktól sem riad vissza, ha a hazai borkereskedelem felvirágoztatásáról van szó. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a legnagyobb készséggel látnák vendégeikül az őszi nemzetközi közgyűlés összes tagjait, ha azoknak ideje a váczi kirándulást megengedné s ha az előkészítő-bizottság a Programm ba belevenné a püspöki hires borpincze megtekintését. Ezután Horcher József állott föl szólásra és oly szilárd alapra kívánta fektetni Reiszmann ur családi boldogságát, mint a mily szilárd alapokon nyugszanak a pincze bolthajtásai. A következő szónok Hollefreund Ármin ur volt, ki szép példázatokkal átszőtt beszédében a háziurat és családját éltette. Beszélt még Blauner doktor ügyvéd is, ki talpraesett humoros felköszöntőt mondott a pesti vendégekre. Ezután az időközben megszaporodott társaság felvonult a jótékony napfényre s a ház tornáczán vidám beszélgetés és poharazás közben várta be a hazautazás óráját. Mindnyájan azzal a tudattal távoztunk Reisz- 1 mann ur vendégszerető házából, hogy érdekes és tanulságos látnivalókban volt részünk s hogy Reiszmann Ignácz nemcsak kitűnő, tiszta borok termelője, hanem egyúttal oly szeretetreméltó úriember, ki vendégeinek feledhetetlen órákat szerez. Hálás köszönet a szerkesztőség nevében!

Halasi szaktársuuk jótékonysága. Keresztes József kűnhalasi vendéglős szaktársunk, ki a múlt évben húsz koronát adományozott a „Siketnémák és vakok államilag segélyezett kecskeméti intézete“ javára, az idén megismételte húsz koronás nemes adományát ugyancsak szegénysórsú siketnéma gyermekek segélyezésére. A jószívű adakozónak az intézet igazgatósága hálás köszönetét fejezte ki. A nemes cselekedet önmagát dicséri.

József föherczeg; Szabadkán. József föherczeg, a magyar honvédség fő- parancsnoka f. hó 10-én Szabadkára érkezett, hogy az ottani magyar kir. honvédség fölött szemlét tartson. A magas vendég fogadására a pályaudvarban előkelő városi urak és magasrangu tisztek jelentek meg. Schmausz Endre főispán Szabadka sz. kir. város nevében üdvözölte a fenséges urat, aki szívélyes

szavakkal válaszolva, kezet fogott a főispánnal. Ezután a föherczeg a város diszhintó- jába ült, oldhlán Schmausz Endre főispán foglalván helyet, s behajtatott a „ Bárány “ szállodába, a hol kiséretével szállva volt. Este 8 órakor szűk katonai körben a következő étlap szerint megvacsorázott :

1. Angol bélszín körözve.

2. Tűzdelt borju-filé.

3. Jércze-sült, compot, fejes saláta és kovászos uborkával.

4. Idei káposzta koczka.

5. Gyümölcs : cseresznye, eper és narancs szelettel.

Ő Fensége másnap reggel 5 órakor már felkelt, megfürdött s csakhamar elkezdett paprikás szalonnát és fehérkávét reggelizni. Hét órakor pedig kihajtatott a deszkási erdő melletti gyakorlótérre, a hol szemlét tartott a honvédek felett. — Pont 12 órakor a ,,Bárány“ szálloda dísztermében 20 terítékű katonás magyar ebéd volt. A „Menu“ következő étfogásokból állott:

1. Zöldségleves májgaluskával.

2. Hideg kecsege tartármártássai.

3. Kecsege roston sülve.

4. Tűzdelt bélszín kelvirág és zöldbabbal.

5. Idei töltött káposzta sertés bordával.

6. Libasült kovászos uborkával, vegyes saláta és franczia compottal.

7. Sódaras koczka.

8. Vegyes fagylalt. Bisquit á la clos.

9. Gyümölcs : eper czukorral és cseresznye.

10. Borok : fehér asztali, rizlingi és vörös villányi. Savanyu vizek.

11. Fekete kávé.

Ebéd után a föherczeget az egész társaság kikisérte a vasútra, a honnan ö Fensége lelkes éljenzések között beszállóit a kocsijába s Zomborba utazott.

Piiiczérek vizsgálata. A budapesti vendéglős-ipartársulat szakiskolájának növendékei ma tartották meg évzáró vizsgálatukat. Jelen voltak a többi közt: Gel- léri Mór, Gundel János és Glück Frigyes. A pinczérfiuk eredménynyel tették le a vizsgálatot, ami Walter Károly igazgató és a többi tanító érdeme. Az idén Pencz Ferencz szakácsnövendék kapta meg az ösztöndíjat az utazásra.

Világlátott piuczér. A múlt hó végénhosszas távollétután visszatért hazájába Dautlich Gyula, kolozsvári születésű szaktársunk, ki sokáig időzött a szabad Amerika földjén, hogy szaktudását nehezen szerzett tapasztalatokkal gyarapítsa. Elindulása előtt a szombathelyi „Sabaria“-szállodában volt alkalmazva mint főpinczér, a honnan kiváló rátermettsége s egyéb személyi jó tulajdonságai miatt nem éppen könnyű szívvel bocsátották el körükből az ottani kollégák. Dautlich Gyula sokáig működött New-Yorkban és törekvő szorgalmával bizonyára csak elismerést és dicsőséget hozott a magyar névre. Szabad idejében nem feledkezett meg hazájáról, a mennyiben lapunknak, valamint előkelő laptársunknak, a Budapesti Hírlapnak is igen érdekes tudósításokat küldött. Most végre gazdag tapasztalatokkal megrakodva, visszatért közénk és szülővárosában, Kolozsvárott telepedett le állandóan. Mindenesetre örülhetünk annak, hogy vállalkozóbb szaktársaink a külföldön is fejlesztik képzettségüket, de még jobban örülünk neki, ha világjáró magyarjaink vissza is térnek megint, mert sajnos, manapság sokan vannak, a kik örökre kinn rekednek és elfelejtik, hogy hol ringott valamikor bölcsőjük. Üdvözöljük világlátott barátunkat, Dautlich urat, mint a ki ismeri kötelességét hazája és pályája iránt.

Gyászrovat. Szabó-Jilek Ferenczné sz. Boór Anna urhölgy folyó hó 8-án 31 éves korában elhunyt. Temetése nagy rész-