Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)
1901-10-20 / 19. szám
Veüdéglösök Lapja 1901. október-20. 4 fogadta az indítványt, utasítván a jogtanácsost, hogy annak értelmében a magyar vendéglősök országos szövetségéhez, a budapesti vendéglős, stb. ipartársulata elnökségéhez átírjon és ezen egyesületeket az in- inditvány értelmében egyöntetű eljárásra kérje, s főleg a tanonczoknak szerződés melletti felvételét szorgalmazza. A pinczérek uzsorásai ellen. A „M. V. és K. I.“-ben Koltay József barátunk egy igen közérdekű czikkelyt tett közzé, nieljet egész terjedelmében mi is leközölünk. „A nagyközönségnek aligha van sejtelme’’arról, hogy az a fürge had, mely vendéglőkben, kávéházakban fáradhatlan szolgálatkész^éggel, örökös figyelmességével iparkodik a vendégek megelégedését és egy szerény „borravalót" kiérdemelni, ezt a keservesen összegyűjtött borravalót nem annyira borra használja fel, mint arra, hogy azoknak a lelketlen uzsorásoknak adózzon vele, akik felhasználva azt az abuzust, hogy a főpinczéreket csak 500—1000 frt óvadékkal alkalmazzák, az óvadékra szolgáló pénzösszeget hallatlan uzsorakamatok mellett hitelez nekik. Szinte hihetetlen, de tény, hogy a legtöbb kávéházban, noha a napi elszámolás alig haladja meg a 150 frtot, a főpinczértől mégis 500—1000 forintot, sőt néha még többet is követelnek az üzlettulajdonosok. Már most a főpinczér csak úgy juthat álláshoz, ha ezt az összeget megszerezheti. De honnan szerezze meg, ki fog a szegény embernek zálog nélkül, csak úgy a tisztességre, a_becsületre hitelezni? Hát ki más, mint az uzsorás, akinek nagyon jó emberismerete van; aki tudja, hogy annak a szegény pinczérnek felesége, családja van, akiknek tisztességes eltartása nagyon a szivén fekszik, tehát kénytelen igénybe venni az uzsorapénzt. Szóval ad az uzsorás, ha kell, 500 frtot, de ad 1000, 2000 frtot is kölcsön, csak kapjon jó nagy kamatot, olyan nagy kamatot, amilyent nem fizetnek sem az ingatlanokra, sem a zálogtárgyakra adott kölcsön után. Olyan kamatot, amilyen a tisztességes hitel krónikájában nem fordul elő: 500 frt után 20—25 frtot, 1000 frt után 40—50 frtot — havonta. Egy kissé hihetetlenül hangzik ez a 40—50°/o-os kölcsön, de kérdezzék csak meg azokat a főpinczéreket, akiknek óvadéka az uzsorástól kért kölcsönösszegből került elő, hogy keresetük jelentékeny részével kinek adózik; ki az, akiért emberfeletti fáradtság árán gyűjtött három krajczárjait forintokba, majd tízesekbe rakva hűségesen hordja házához, iparkodva jóindulatát továbbra is megtartani, mert ki tudja, mikor lesz .rá ismét szüksége? Rabszolgahüséggel viselték a főpin- czérek ezt a terhet, amig be nem látták, hogy talán mégsem szükséges az ő keservesen szerzett garasait sokszor családjaiktól megvonni és hizlalni vele azokat, akik lelketlenül kihasználják kedvezőtlen anyagi helyzetüket. A főpinczérek intelligensebb elemei lassanként rájöttek, hogy egymás között tömörülve, meg lehetne szüntetni ezt a visszás helyzetet s az óvadékhoz szükséges pénzt másként is megszerezhetik tisztességes polgári kamatra. Van a fővárosban egy asztaltársaság, mely a „Budapesti pinczérek és kávéssegédek terézvárosi magyar asztaltársasága“ nevet viselte. Ez az asztal- társaság már sok üdvös és hasznos dolgot végzett a pinczérek érdekében s most azzal tetézte hasznos munkásságát, hogy egy ! óvadéktársasággá alakult, még pedig oly módon, hogy egy erkölcsi testületté alakulva szerződéses viszonyba lépett egy bankkal, mely az erkölcsi testület egyetemleges szavatossága mellett minden tagnak a szükséghez képest 2400 koronáig terjedő óvadék- kölcsönt nyújt 8% kamat és megfelelő maximális kezelési illeték mellett. Az asztaltársaság, mely Székesfővárosi főpinczérek óvadékletéti társasággá változtatta nevét, Koltay József elnöklete alatt már megkezdte működését s ezzel tagjait kiragadta az uzsorások kiszipolyozó hatalma alól. Ugyanezen társaság most az Országos Pinczér-Egyesületbe való beolvadását tűzte ki feladatául.“ Koltay D. József. Szívós Zsigmond. (Mai képüukhöz.) Iparunk egyik általánosan ismert, köz- becsülésben álló tagjának jól sikerült arcz- képét mutatjuk be mai számunkkal t. olvasóinknak. Szívós Zsigmond a Krisztina-tér 7. szám alatt levő „Zöldfa“-szállodát vette át s azt az ő szakértelmével régi jó hírnevének visszaadni iparkodik. Szívós Zsigmond született Körmenden 1867-ben. Iskolai tanulmányait be végezvén, a pinczéri pályára lépett, melyen becsülettel megállotta helyét. A vidék és a főváros előkelő vendéglői és kávéházi üzleteiben mint főpinczér, közbecsülésben részesült. Mint vendéglős, az ő szokott előzékenységével, nyájas modorával, valamint Ízletes ételei és italaival a közönség pártolását minél nag 3Tobb mérvben fogja kiérdemelni. Sok szerencsét kívánunk tisztelt törekvő szaktársunknak! Amerikai levél. Buffalo, VHI/12. Séta a kiállítás körül. Az idei fürdő saison végeztével arra határoztam magam, hogy megnézem a pánamerikai kiállítást, a melyet a New-York Central vonalán a Hudson River mellett tettem meg, mely ut magába véve nagyon szép festői képet nyújt az utazónak. Buffaloba érve, egy ideiglenesen épült megállóhelyen szálltunk ki, mert a rendes megállóhely sokkal is kisebb, hogy azt a roppant sok utazó közönséget magába tudja venni, innét aztán külön villanyos vonatokkal és kocsikkal lehet kijutni a 40 perez távolságú kiállítási térre. A kiállítás maga nem igen nagy, i mert tiz épületbe van elhelyezve az összes kiállítók produktuma. Különösen megemlítésre méltó a Villanyos kiállítás, itt látni Edisonnak a kezdetleges müveit és folytatólagos haladását, a legújabb villamos : batériáig, továbbá a los nugelosi (Cali- i fornia) gyümölcs-kiállítást, itten láthatjuk az összes gyümölcsfajoknak az óriásait, úgymint baraczkok, körték, szőlőfürtök, puha- héju diók stb., úgyszintén a zermuudai gyümölcs-kiállítás is igen nagyszerű az előttünk kevésbé ismert gyümölcsfajaival és óriás burgonyáival. A többi kiállitási épületekből is nagyon szép dolgok tárulnak a szemlélő elé. Innét kiérve látjuk az Egyesült Államok épületét, mely 150.000 dollárba került és ennek jobb oldalán emelkedik a villanyos torony 375 láb magasságba, egy fényes vendéglővel, a melynek a terraszán nagjmn szép kilátás n3Tilik a szökőkutak és sétaterek felé. Innét lejövet, megtekintjük a magas kupolás épületet a Tempel of Musik-ot, (a melyhez szomorú emlék fűződik az amerikai nemzetnek,) itt hallhatjuk naponta Amerika legjobb zenekarait, de bármennyire is tetszik a fülnek a szép melódia, de mikor az ember odatekint arra a páholy- szerű fülkére, mely üresen és feketével behúzva áll, mégis egy bizonyos gondolat fogja el az embert, bogy ott, azon a hetyeu lőtték meg az Egyesült Államok elnökét. És innét siet le az ember a „Midway“-ra, ez egy Os-Budavár megnagyobbítva, a látogatónak az az első dolga, hogy 10 dollár aprópénzt vegyen magához, hogy egy pár óráig kitartson, itt kezdődik az igazi amerikai humbug, nem akarom részletezni, mert nagyon hosszú volna leírni, hogy mit mindent lehet látni, de mind legujabbat és a világ különlegeségét „Utazás a holdba repülőgépen és a hold lakóinak bemutatása.“ Kaptam az alkalmon, hogy necsak az amerikaiak dicsekedhessenek evvel a merész utazással, tehát magam is felutaztam a holdba, a hosszú utazásba elfáradva, be tekintettem Alt-Nürnberg-be, a bemenetnél egy magas Jankee úri ember német katonának öltöztetve, kiabálja a pilseni és würz- burgi sörmérést, persze angolul, beérve, roppant nagy kerti helység van 300 fehéren terített asztallal, mely körül 150 pinezér serviroz, (egyedüli hely, ahol férfi személyzet szolgál) itt játszik a nürnbergi katonazene, felváltva tyroli énekes nőkkel, továbbá nagy vendéglők közé tartozik pabst mil- wanke-i sörgyáros étterme és ezen kívül roppant sok lunch-room-ok és úgyszintén minden nemzetiségű vendéglők vannak a németektől egész, a japániak-ig, csak éppen a mi nemzeti vendéglőnk nem volt képviselve, pedig mennyi nag3^ságos urból lett pinezér és vendéglős van itten és még sincs vállalkozó szellem, vagy nincs pénzök ? Szept. 14-én. Niagarába utazásom előtt megnéztem „a világ legnag3’obb vendéglőjét,“ a hogy ezt itt hirdetik, tehát hogy néz ki a világ legnagyobb vendéglője ? csak nem nagyobb talán mind a Waldorf Astoria? Mielőtt betérünk az étterembe 25 centet kell fizetni, de miért, azon még most is gondolkozók; a Breakfast után megnéztem alaposan egy roppant hosszú épületet fából, egy emelet magas, 930 szobával, két étteremmel, I. oszt. 210 fehéren terített és 150 II. oszt. vörösen terített asztalokkal női szolgálattal, posta, telephon, patika és bazárral ellátva, ez a Hotel a kiállítás területénél jóval messzebb van, azért meglehetős látogatásnak örvend, itten vettem a tiket-et, to the Garden of Canada, Canada-kertjébe végig haladva a Niagarán, St. Catharine és Torontóba visszafelé, haza New-Yorkba. Dantlich Gyula. Korcsmárosok mint zálogosok. — Egy miniszteri rendelet. — Miskolcz, október 10. Sok egzisztencziának volt már meg- ölője a hitel, melynek tárgyában pusztítottak már el legalább is annyi papirost, mint a kereskedelem bármely más hasonló kele- vénye miatt. Tény az, hogy a hitel nemcsak a kereskedők boltjainak reális alapjait vesiélyeá- teti és rendíti meg, mint azt az évenként tekintélyes mennyiségben kibocsájtott csődnyitási végzések bizonyítják, hanem az egész társadalom anyagi jólétét veszélyei- teti a hitel, mely körülbelül az a mód,
