Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)
1901-10-20 / 19. szám
XYIl-ik évfolyam 1901, 19. szám. Budapest, október 20-án. „PI^CZÉREK LAPJAI A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemnnkások egylete“, a „budapesti kávéházi segéd egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczór betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczé-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávások egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Szegedi pinczéregylet‘*-nek WT HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre , . . 12 kor. | Félévre ...................6 kor. Háro mnegyed évre 9 jvnegyedre Laptulajdonos és felelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések, ide intézendők. Az ige testté lön! Csoda történt, a legnagyobb csoda! A teremtésnek hajnala újra felvirradt! A teremtő erő a társadalmi és ipari káoszból egy uj lényt választott ki azzal a sajátos rendeltetéssel, hogy a merev társadalmi kasztok közt összekötő kapocs legyen. Állása, alkalmazkodó képessége, gavallérsága és diskrécziója egyaránt erre praedes- tinálják. A társadalmi kasztok mélységes titkainak valóságos élő és mozgó Wertheim-szekrénye. Legbizalmasabb meghittje a társadalmi kasztok tagjainak nem, rang, kor és felekezet- különbség nélkül. Isten és az érdekelt felek után ő tud legtöbbet és legjobban azon dolgokból, melyek nem a nagy nyilvánosság elé valók, de rendkívül életbevágók. Ha egyszer megszólalna, a legveszedelmesebb forradalom ütne ki, melynek hullámai a családi szentélytől fel a szent oltárig csapkodnának, mindenütt oly drámák és tragédiák hosszú sorozatát nyitnák meg, amelyek láttára még a legbátrabb emberben is megfagyna a vér. Ez az uj lény, amely lapunk ezeregyedik hetében született, — a magyar pinczér. Eddigelé puszta fogalom volt, vagy üzleti automata, amely nagy grandezzával odavetett egy-két kraj- czár trinkgeldért vagy puszta ígéretért, olykor csak hiú kilátásért a legkülönfélébb szeszélyeket s legnehezebb szolgálatokat teljesítette nyájas mosolygó arczczal, előzékeny szolgálatkészséggel, noha sokszor a legnagyobb fájdalom, olykor a kétségbeesés mar- czangolta szivét. Pária volt eddig, amelynek boldognak kellett lenni, ha munkát s száraz kenyeret kapott. Névtelen har- czosa volt a létért való küzdelemnek. A testet-lelket ölő becsületes munkának s az eltiprott igazságnak mártírja, kire a szemkápráztató jövőben, melyet ifjúi szivének lelkesedésével, nemes ambicziójával és édes ábrándjával oly tündérinek festett ki, a keserű csalódás mellett legtöbbször csak kényszer- útlevél -várakozott. A legmostohább gyermeke volt a mostoha sorsnak, kinek még a nevét sem akarták tudni. A kinek szolgálatát ha igénybe akarták venni, csak csengettek, piszegtek vagy füttyen- tettek rá. Akik emberi voltát elismerni vonakodtak, minden szégyenkezés nélkül, nyájas leereszkedéssel elkérték tőle kölcsönbe, keservesen össze- kuporgatott filléreit. Iránta való jóindulatukat sokszor azzal tetézték, hogy az elfogyasztott ételek és italok áráSzivós Zsigmond. (Sző vegét lásd 4. oldalon.) nak a megfizetését nagy kegyesen reá ruházták. Ha pénzét kérni merészelte, kész volt a sértődés, felháborodás, lárma, skandalum és boykot- tálás, végül úti laput kötöttek a talpára, de mégsem fizettek. Nehéz munka, megaláztatás és változatosság kedvéért károsodás! Ez volt a jutalom! Ennek a tarthatatlan állapotnak megszüntetésén fáradoztak a kebelbeli, lelkes és önérzetes szaktársak, erőt merítvén abból a nemes és humánus akczióból, a melyet Glück Frigyes és áldozatkész társai megindítottak s ernyedetlen kitartással folytatnak. Az akczió oda irányul, hogy szakoktatás és gondos nevelés által egy uj nemzedéket, egy uj társadalmat neveljenek, amely modorával, műveltségével s erkölcsi mivoltával létjogosultságot és tisztességes pozicziót vívjon ki magának. Ezért az eszméért törtünk mi lándzsát lapunk fennállása óta s jól esik lelkűnknek, hogy szeptember 5-ike bev&totta ebbeli reményünket s az egylet megalakulásával oly felségesen jutalmazta meg azt a sok és nehéz küzdelmet, melyet a pinczérek jogáért és igazáért oly kitartással, a honorálás minden reménye nélkül csak is a puszta igazság által vezetve végig küzdöttünk. Bízunk és tántorithatlanul hiszünk abban, hogy az újszülött egylet, mely az erőket összetömöritette, oly hatásosan fog működni, oly áldásos gyümölcsöket fog teremni az ő hivatása magaslatán álló tevékenységével, hogy az évtizedeken át lenézett pinczér névnek és pályának tiszteletet és elismerést szerez. Ebben a hitünkben megerősít bennünket azon megdönthetetlen tény,
