Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)
1901-06-20 / 12. szám
2 Vendéglősök Lapja 1901. junius 20. bennünk minden lehetőségét a nemes igyekezetnek. Nem kérdi: tudsz-e ? értesz-e ? igyekvő, megbízható vagy-e ? Van-e tudásod, intelligencziád, kellő gyakorlatod, lelki finomságod kellő éberséged, képzettséged ? Csak azt kérdi csupán : van-e kaucziód ? Ha van, úgy nyitva áll előtted a biztos egzisztenczia paradicsoma, te tudás nélkül való ember. Te kaucziótlan szegény, te meg süsd meg a szakiskoládat, csavarj kötelet a bizonyítványaidra és vidd ki az erdőre, válasz ki egy ágat és kösd a nyakadat hozzá, vagy halj éhen minden szorgalmaddal, igyekvéseddel, szakértelmeddel, mert abból nem lehet harapni. Valami rettentő rút káromlás van ebben a rendszerben. Mint mikor az istentagadó a két öklével megfenyegeti az eget. Siralomháza az ipar meg- nemesedésének zokogva várja kötélhalálra hurczolását egy tisztes pálya. Jóravaló pinczér emberek szakiskolát végeznek, szakadatlan verej- tékes munkában megvénülnek és kau- czió hiányában nyomor, gyakran éhhalál előtt állanak. Ha van kauczió, az minden perczben elveszhet, örökké veszélyben forog idegen kezeken; ha nincs, hát nincs semmi. Ki fog lépni ilyen pályára? Az ácslegény megúnja a háztető kalapását. Van egy kis pénze, vulgo : kaucziója. Beáll föpinozérnek. Hisz a kauczió a fő. A megvénhedt szorgalmas szakemberek pedig éhezve nézik, mint sürög, forog bitorolt örökükbe a tetőkalapáló ács. Minek hát akkor a pinczér szakiskola, három évestanonczkodás, annyi küzdelem, nélkülözés, éjszakázás, szenvedés ? Lám a kauczió semmire sem jó. Iparunkban : bűn. Maga a rosszlelkü Mefisztó. Csak bűnt és pusztulást lehel. A kauczió-rendszert iparunk ve- zetőterfiainak le kellene szerelni. Felállítani a uemes erények példáját: a kenyér, a szorgalmas, becsületes, tu- dásos embereké és csupán ezeké legyen, minden tekintet nélkül. Meg kell menteni gyilkosától az ipart, mely fejlődésének gonoszul. útját állja. Jaj de hát nagyon nehéz ez. Nemeset, szépet, üdvösét cselekedni nagyon nehéz. A gazságnak, szédelgésnek, svindlinek gátat vetni emberfeletti munka. Erre nem érnek rá a gondterhelt férfiak. A kauczió szisztémája eltörölhet- hetlen a főnöki spekulácziók táblájáról. Mert a pinczér is lehet gazember. Alig van rá eset, de hát elvégre — lehet. Hát jó ! Hát legalább ezt a kaucziós szisztémát helyezzük egészségesebb alapokra. Ne adjunk módot sem a gazdának, sem a pinczérnek életbevágó súlyos következményekre. Az ipari érdek kívánja meg. Tehát helyes megoldás az volna, hogy a kaucziók hatóságilag biztosíttassanak. így spekulálnak most már egyes pinczérkörök is. Óvadék Letéti Pénztárt terveznek, ahol minden kaucziós alkalmazottnak biztosítva lenne „balesetek “ ellen az óvadékja. Helyes nyomon járnak. Bárha beleszólna az állam és magára vállalná a fenhatóságot. Akárhogy lesz, egy bizonyos, hogy ezt a kérdést nagyon sürgős szükség megoldani. Siessenek vele mielőbb, mert iparunknak ez most a legfontosabb érdeke ! Felhívás! a budapesti pinczérek és kávéssegédek karához. T. Kartársak ! A Budapesti Pinczér Egylet ez évi rendes közgyűlésén hozott abbeli határozatából kifolyólag, hogy a létesítendő Országos Pinczér Egyesület mozgalmához csatlakozik, s annak vezérszerepét átveszi, s annak mielőbbi létesítését elősegíti. Van szerencsénk a t. kartárs urakat ez utón értesíteni, hogy ezen elhatározó lépést Egyesületünk megtette s az Országos Pinczér Egyesület létesítésére vonatkozó munkálatokat megindította. Tekintettel arra, hogy egy Országos Pinczér Egyesület létesítése által úgy a szállodai, vendéglői, mint a kávéházi pinczérek jelenlegi rendszertelen helyzete alaposan reformálódik; de különösen a jelenlegi rendezetlen szakviszonyok, s ezzel szemben az elhelyezési ügy is teljes megoldást nyer. Továbbá a mai műveltségi fejlődéseknek megfelelően szakfoglalkozásunk fejlődése is más irányt fog követni, virágzóbbá, s anyagilag előnyösebbé, társadalmilag tekintélyesebbé fog fejlődhetni. De mindezeket csak úgy érhetjük el, ha tömörülünk s csoportosulunk, egy oly egyesület zászlaja alá, mint a Budapesti Pinczér Egylet, a mely az ő erkölcsi s tagjainak számbeli súlyánál fogva legilletékesebb egy ily nagymérvű országos reformügynek keresztülvitelére, hogy igy a nyert számbeli súlyúnknál fogva érdekeinket hathatósabban előmozdíthassuk s az előttünk lévő akadályokat könnyen lekiizd- hessük, hogy igy aztán megalkothassuk azt az üdvös és nemes intézményt, a mely a magyar pinczérségnek egy egységes otthont, egy egységes menhelyet s minden néven nevezendő bajainkban támeszt fog nyújtani s mely mint egy védő bástya fog bennünket körül övezni, hogy megvédjen minket s előmozdítsa érdekeinket. Most, midőn a magyar pinczérség létérdekében kívánunk egy elhatározó lépést tenni, első sorban is hozzátok fordulunk igen tisztelt fővárosi kartársak, hogy csatlakozzatok s csoportosuljatok egyesületünk zászlója alá. Ezen egyesületnek 66 évi fennállásában elég garanczia s elég erkölcsi erő rejlik arra nézve, hogy az össz- pinczérség létérdekében üdvös s nemes dolgokat műveljen s alkosson. Ne legyetek hozzá bizalmatlanok s ne legyetek kishitűek s ne higyjetek annak a sok álprofétának a melyek nagy, de üres ígéretekkel tartanak benneteket; legyetek öntudatosak s lássatok a magatok szemeivel s gondolkozzatok mint tisztességes és becsületes szak- foglalkozásu egyénekhez illő, válasszátok el a jót a rossztól, vonjatok párhuzamot a lehetőség és lehetetlenség között, győzzön meg benneteket mindig a jó és nemes eszmének az átalakító ereje, de soha se az egyének üres frázisokkal telt beszédje. T. Kartársak ! Egyesületünknek sorompói leeresztve, minden tisztességes kartárs előtt nyitva áll, jöjjetek s s lépjetek be annak tagjai sorába, hogy igy egyértelműen s egyöntetűen működhessünk az összpinczérség jövőjének érdekében. Alkossunk egy erkölcsileg erős, s számarányban hatalmas központi egyesületet, a mely mindnyájunk otthona lészen. Fejlesszük a társulási szellemet és az ösz- szetartozandóság érzését, tanuljuk meg egymást tisztelni és becsülni s tanuljunk meg egyöntetűen a mindnyájunk érdekében dolgozni. Mert csak úgy számíthatunk a nagy társadalomra s csak úgy vívhatunk ki magunknak tekintélyt, tiszteletet s megbecsülést, ha először mi egymást, mint kartársak megbecsüljük s tiszteljük s csak igy lehet munkánknak sikerdus eredménye, a mindnyájunk érdekében. Üdvözlünk benneteket a Budapesti Pinczér Egylet s annak választmánya nevében : Kalmár Fábián Szüts Lajos titkár. elnök. Jegyzőkönyv Felvétetett a „Budapesti Pinczér Egylet“ választmányának 1901. junius o-én délután Vad órakor megtartott rendes választmányi ülésén. Jelen voltak: Szüts Lajos elnök, Aczél Miksa, LippniJc József, Fabik Antal, Littman József, Tiefenböck János, Zsidarits Ödön, Payer Lajos, Gelmann András, Herkner Fe- rencz, Wutti Ágoston választmányi tagok és Kalmár Fábián, titkár. Elnök üdvözli az ily szép számban megjelent választmányi tag urakat és az ülést megnyitja. Következik a tárgysorozat első pontja, a jegyzőkönyv felolvasása. 1. Elnök elrendeli a múlt választmányi ülésen felvett jegyzőkönyvnek felolvasását, tévedésből kimaradt 2 pont, a melynek a mai ülési jegyzőkönyvbe való felvételét kéri. Aczél Miksa szintén erre vonatkozólag kivánt felszólalni s észrevételt tenni. Jegyzőkönyv felolvastatván, tudomásul vétetik, s annak hitelesítésére elnök Aczél Miksa és Lichtmann József urakat kéri fel. Következik elnöki jelentés: 2. Tisztelt Választmány! A múlt választmányi ülésünkből kifolyólag van szerencsém a t. Választmánynak bejelenteni, hogy a kör-helyiség bérletére, azaz egy annak megfelelő helyiség felvételére adott megbízás értelmében, az e czélból kiküldött bizottsággal egyértelműen eljárva, egyleti körhelyiségül a Kerepesi- uton az „Otthon“ kávéház feletti nagy he- tyiséget találtuk legalkalmasabbnak s legmegfelelőbbnek részünkre: amelyet ki is bérlettünk 8600 koronáért egymás után következő 8 évre 1901. évi augusztus l-étől 1904. augusztus 1-éig. Egyben bejelentem, hogy a szerződés megkötésénél 360 korona felpénzt adtam. 3. Továbbá bejelentem, hogy az egyleti tagok részére a tekepályát a József- utcza 9. szám alatti Marczinka József-féle vendéglőben bériettük ki az ez évi nyári idényre 150 korona haszonbér mellett; vasár- és ünnepnapok kivételével mindennapi használatra. 4. Most, midőn az évnek csaknem felét elérve, s még mit sem tehettünk, vagy végezhettünk egyleti ügyeinkben, kérem az igen tisztelt választmányt, hogy járuljon hozzá a következő javaslatomhoz: „Szólítsa fel egyesületünk körlevél és szaksajtó utján a budapesti pinczéri kart, általában a szállodai, vendéglői és kávés iparnál működő, vagyis alkalmazott szakpinczéreket, hogy egyesületünkbe, mint tagok minél számo
