Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)

1901-06-20 / 12. szám

XYII-ik évfolyam. 1901, 12. szám. Budapest, junius 20-án, VENDÉGLŐSÖK LAPJA „PINCZÉREK LAPJA44 A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete", a budapesti kávéházi segéd egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvári pinezér-egylet“, a „Szombathelyi pinezér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipar társulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának (g-HIYATALOS KÖZLÖNYE.“!« Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. I Félévre ...................6 kor. Hár omnegyed évre 9 „ | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Az a kauczió! (Gr. B. Z.) Szegény, jó, öreg Krá- lik bácsi csúnyán fejezte be hosszú és erényekben gazdag életét. Öregségére sikkasztott és a szé­gyen elől a halálba menekült. Szinte hihetetlennek tetszik ipa­runk történetében ez a szomorú eset. Az öreget mindenki ismerte. Tisz­teletreméltó külsejű, derék öreg úr volt. Tisztességben harczolt keresztül egy hosszú életet. Iparában maga a megtestesült törekvés volt. Látott dús és sovány napokat, de a máséhoz nem nyúlt soha. Mint fiatal ember, küzdött hősiesen a szabadságharczban s a kit nem ölt meg a kartács, a golyó, nem tört össze az élet ezer­nyi viszontagsága, mikor övig érő sza- kállát hófehérré mosta hét évtized annyi vihara, rút, szégyen halált kel­lett halnia. A derék aggastyán a Duna hul­lámai közé vetette magát. Onnan ha­lászták ki holtan, dísztelenül, megbé­lyegzetten. Mi kergette oda? A — kauczió! Még ezt a törekvő, derék, becsü­letes, ősz öreg embert is? Igazán megdöbbenik ez eset nyo­mán a gondolkodó emberi elme. Az öreg ember elsikkasztotta a pinczérje kauczióját. A gyönge pillanatban bor» zasztóbban megbüntette önmagát, mint aminő büntetésben a társadalom sújtó ítélete részesíthette volna. Kivégezte magát. Sírján nem diszlik hét évtized minden erénye és dicsősége, hanem egy meggondolatlan pillanat örök szé­gyene. Ezzel elintézte a maga ügyét. Aki elégtételt nem kapott az a szegény — pinezér! A kaueziója oda­veszett s legfeljebb csak átokkal kvit- teli a halott tartozását, ami emberi- etlen, fölösleges és haszontalan va­lami. A szomorú esetből csak nekünk van egy tanulságunk: ez az, hogy iparunkban a kauczió kérdésnek im­már megoldást kell nyernie. Gyalázatos világot élünk. Sok a kaueziószédelgő, csaló, svindler. Ipa­runkban nagy azoknak száma, akik üzletüket, lételüket, egész egziszten- cziájukat a kauczió kétes és bűnös alapjára bazirozzák. Sokan a sikkasz­tás egyenes czélzatával, sokan a vak szerencsére számítva. Sokakat a sors sújt egész a sikkasztásig. Nap nap után kauczió szédelgés­ről olvasunk. Sok a káros, csalódott, vesztes ember, a ki a kauezióvai egész vagyonkáját, életének minden reménységét elvesztette. íme, még a becsületesség mintaképét, a jó, öreg Králikot is, késő öregségére a bűn útjára s a szégyenletes halálba so­dorta. Kisértetbe hozza, megtántoritja, bűnbe sodorja tehát a kauczió csábos ördöge a legbecsületesebb embert is, akármilyen nemes intencziói lettek légyen. A sors mindenbe bele szól, még ebbe is. Nem jó ez tehát a mai alakjá­ban sem a gazdára, sem a pinezérre. Egyiknek a jövőjét, a becsületét, az életét, a másiknak a vagyonát, a re­ménységét, a boldogulását teszi me­részen koczkára. De nem jó a kauczió mai intéz­ménye általában. Nemcsak bűnt és csapást teremt, de gyilkosává leszen az ipar haladásának, felvirágzásának is. Szorgalmas, tudásos, becsületes munkás, tisztes ipari embereknek tor­kára teszi gyilkos kezeit s megfojtja FANDA ÁGOSTON-----------------------hnllf prpclcprln ————— AL APITTATOTT 1820. TELEFON 63—90. Siirgönyczim: FANDA ÁGOSTON BUDAPEST. BUDAPESTEN (Központi vásárcsarnok).

Next

/
Oldalképek
Tartalom