Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-04-05 / 7. szám
XVI-ik évfolyam. 1900. 1. szám. Budapest, április 5-én, VENDÉGLŐSÖK LAPJA PINCZÉREK LAPJA A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete", a budapesti kávéházi segéd egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvári pinczór-égylőt“, a „Szombathelyi pinézér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Róvkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületó“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársplatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmarosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérök ipartársulatá“-nák, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és lcorcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évro . . .12 kor. | Félévre ..... 6 kor. Háromnegyed évre 9 Évnegyedre Laptulajdonos ,és felelős'szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendök. Alakítsunk bor-vásárló szövetkezetét! Az a sokféle csapás, amely az európai szőlőket, de különösen a hazaiakat csaknem teljesen elpusztította, milliárdokkal csökkentette a nemzet vagyonát. Ez, valamint a szőlőknek sok milliót elnyelő rekon- strnkcziója elengedhetlenné tették, hogy a szőlőművelés különböző kedvezményekkel és biztosítékokkal láttassák el. A törvényhozás azóta állandóan foglalkozik ezeket a kedvezményeket és biztosítékokat szolgáltató intézkedésekkel, valamint a termelők is serényen munkálkodnak, hogy az ujabb és újabb követelményekről tájékoztassák a közvéleményt és a törvényhozást. A szőlők elpusztulása nemcsak a gazdákat rontotta meg, de káros hatással volt a vendéglősiparra is; mert a mi Ízlésünknek amúgy is kevéssé megfelelő s hozzánk csak pancsolt állapotban kerülő olasz bor, valamint a mü-lögymör, amelyekkel több borkereskedő országunkat elárasztotta, a vendéglőktől a látogatók tekintélyes részét elriasztotta. E mellett ez a szomorú időszak még azzal is ártott iparunknak, hogy a borok pancsolásával és gyártásával fölszaporodott s elhatalmasodott nem lelkiismeretes kereskedő-czégek százával nyitottak apró lebiij-korcsmákat, ahol csapiárosaik 30—34 krajczárral vesztegették a „pincze termését“; mert hát ennek csak használt a phil- loxera és a peronospora. Ez a szórnom idő sok derék vendéglősnek dobott a nyakába koldus- tarisznyát s iparunk még ma is nyögve nyögi az engeli szüretek áldásait. Jogos és igaz örömmel töltött el tehát minden vendéglőst, mikor azt látták, hogy úgy az állam, mint a társadalom erélyesen munkához lát, hogy diadalmaskodjék a szőlők veszedelmén. — Örvendeztünk, a mint láttuk, hogy nem apad ki a legnemesebb bor, a magyar bor forrása. Igen, a legnemesebb bor a magyar; mert a többi bor is ad gyönyört, de lelket csak a magyar bor ád, - mint régen egy német utazó megjegyezte. Azonban az általános örömbe csakhamar üröm vegyült; sőt örömünk ma sem teljes, mert az olasz bor és a műbor a magyar borok elöl elzárva tartotta s részben még ma is elzárja a piaczot. Ennek az oka az olasz bornak adott kedvezményes vámon s némely kereskedő kárhoza.tos sáfárkodásán kivül a vendéglősök eladósodása a boruzsora révén. Kik űzték és űzik ezt az uzsorát? — Azok, akik a bort pancsolták és gyártották; azok, akik a tisztes Eble János. vendéglősök rontására azokat a le- bujokat nyitották A vendéglősök érdekében lehet-e, szabad-e hát ezeket az üzérkedőket, iparunknak ezeket a rákfenéit védelmezni a termelők javára szolgáló intézkedések és mozgalmak gáncsolásával és gyanúsításával? Semmi esetre sem. Ezért a mi lapunk mindenkor örömmel fogadta a termelők javára szolgáló intézkedéseket s mindenkor behatóan ismertette a termelők mozgalmait. így jártunk el a b or- értékesítő szövetkezetek kérdésében is. Kimutattuk, hogy ezeknek a szövetkezeteknek eminens ezélja az, hogy a borok egyöntetű és helyes kezelésével a magyar borok minőségét és jó hírét emelje. Czélja másrészt az, hogy a borokat a termelők javára gyorsan és jól értékesítse, mi végből könnyen megközelíthető központokon tartja az egyes vidékek borait. Kimutattuk, hogy mindez előnyös lesz a vendéglősökre is. Ámde utaltunk arra is, hogy a termelők, illetőleg a szövetkezetek, tekintettel a mostani helyzetre, kénytelenek bizonyos védelmi eszközökről, illetőleg repressáliákról gondoskodni. A termelők ugyanis jól tudják azt, bogy a kétes üzérkedést! kereskedők a szövetkezeti bornak piaczra jutását, illetőleg közvetlen értékesítését tőlük telhetőleg meg akarják akadályozni. Minthogy igen sok vendéglő e kereskedők titkos tulajdona, sok pedig az eladósodás miatt kénytelen igájukat nyögni, bizonyos, hogy sikerrel liarczolnának a szövetkezetek ellen; tehát ezeknek, ha nem akarnak jövedelmezőben gazdálkodást folytatni, úgy birniok kell azzal a Mai számunk 16 oldal.
