Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-06-20 / 12. szám
1900. junius 20. 3 A mesterséges zsir és sajt. — Miniszteri rendelet. — A földmivelésügyi miniszter a mesterséges ételzsir és' margarin-sajtok gyártásának és forgalomba hozatalának 'szabályozása tárgyában a következő rendeletét adta ki: A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek kamisitásának tilalmazásá- ról szóló 1895. évi XLVI. törvényczikk végrehajtása tárgyában 1886. évi junius hó 9-én 38.286. szám alatt kiadott rendelet 8. §-ának 1. és 2. pontjában foglaltak kiegészítéséül a mesterséges ételzsir és margarin-sajtok gyártására és iparszerü forgalomba hozatalára nézve a kereskedelemügyi és a belügyminiszter urakkal egyetértőleg a következőket rendelem el: I. A mesterséges ételzsir gyártása és iparszerü forgalomba hozatala a következő feltételekhez van kötve : „Mesterséges ételzsir" elnevezés alatt hozandó forgalomba minden oly zsiradék, vagy zsirkeverék, mely a disznózsírhoz hasonló s ugyanazon használatra készült, de nem kizárólag disznózsírból származik. A forgalomba kerülő mesterséges étel- zsirok szakszerű megvizsgálásának és megkülönböztetésének megkönnyitése végett mindazok, a kik mesterséges ételzsir készítésével foglalkoznak, kötelesek ezen zsiradékokba dymethil-amido-azobenzolt keverni, még pedig olyan mennyiségben, hogy 100 klgr. zsirra egy decigramm essék s ez a zsirban oly egyenletesen legyen elosztva, hogy annak jelenléte a zsirtömeg minden részében sósavval való eldörzsölés által megállapítható legyen. A mesterséges ételzsirok az ezen zsírok készítésével foglalkozók által az eddigi szokásoknak megfelelően csakis vasabroncsokkal ellátott olyan tartályokban (hordókban) hozhatók forgalomba, melyek azok szélétől 3 (három) cm.-nyi távolságban egész körzetükre kiterjedő s az azokra ráfestett legalább 5 (öt) cm. széles vörös szinti sávval vannak ellátva s melyek legalább IC (tiz) cm. magas eltörülhetetlen fekete szinti betűkből álló következő felirattal: „Mesterséges ételzsir“, ez alatt pedig a gyárnak nevét (a czéget) feltüntető fölirattal is el vannak látva. Mindazon helyiségek, melyekben mesterséges ételzsirt árusítanak el, legalább 30 (harmincz) cm. magasságú betűkből álló és szembeötlő helyen alkalmazott következő felirattal látandók el: „Itt mesterséges ételzsir kapható." Az elárusító helyiségekben a mesterséges ételzsir csak olyan edényekben (hordókban, tartályokban stb.) tartható, illetve árusítható, melyek rájuk alkalmazott vörös sávval és szembeötlően „mesterséges ételzsir felirattal vannak ellátva. Mesterséges ételzsirok 25 klgr.-nál nagyobb mennyiségben közvetítők által is csak azon módozatok betartása mellett hozhatók forgalomba, melyek az ily zsírok készítésével foglalkozók részére elő vannak Írva. II. A margarin-sajtok gyártása és ipar- szerű forgalomba hozatala következő feltételekhez van kötve: „Margarin-sajt“ név alatt hozandók forgalomba a nemcsupán tejzsiradékot tartalmazó sajtfélék, t. i. azok, melyek tejzsirt vagy egyáltalában nem, vagy tejzsir mellett idegen zsiradékokat is, pl. margarint tartalmaznak. Forgalomba csak oly margarin-sajt hozható, melybe demethil-amidó-azobenzol van keverve, még pedig oly mennyiségben, hogy egy kilogramm ily sajtra három milligramm essék s ez oly egyenletesen legyen elosztva, hogy annak jelenléte a sajtnak Vendéglősök Lapja minden részében sósavval való eldörzsölés által megállapítható legyen. Úgy a nagyobb szállítások tartályai, mint az egyes kisebb, közvetlen fogyasztásra szánt csomagok és darabok olyan borítékokkal látandók el, melyek „Margarinsajt“ nyomtatott felirattal vannak ellátva Mindazon helyiségek, melyekben margarin-sajtfélék gyártatnak vagy árusittat- nak, legalább 30 (harmincz) cm. magasságú betűkből álló és szembeötlő helyen alkalmazott következő felirattal látandók el: „Margarin-sajtgyár“ vagy „eladás“. A margarin-sajtgyárosoknak és elárusítóknak ugyanabban a helyiségben tisztán tejből készült sajtféléket előállítani, tartani, illetve elárusítani nem szabad. Ide nem számíthatók azonban azok a nyilvános üzletek, melyek vegyes élelmi czikkekkel kicsinybeli elárusitást folytatnak, de ezekben is a margarin-sajtok elkülönítve és „Margarin-sajt“ felirattal megjelölt külön tartány- ban vagy rekeszben tartandók. Jelen rendelet folyó évi augusztus hó 1-jétől kezdődőleg lép hatályba. Német Nándor. — Képünkhöz. — A mint áttérünk a Ferencz József-hidon a budai partra, mindjárt a szép Gellért lábánál van Budapest egyik legrégibb s ma is legjobb mulatóhelye, a „Budai halászcsárdaa hol minden nap frissen készült halászlé kapható, mellé kitűnő, csapolt sör s a budai és vaáli vidék hires borai. A hídról átmenve, az uttöltés miatt csak a csárda teteje látható, a melynél gyö- pös, hatalmas fáktól árnyalt térség virul, a hol vidám csoportokban heverésző nép élvezi a csárda jó italait s az üdítő hegyi levegőt. A csárda előtti asztaloknál, valamint a szépen gondozott udvaron, úgyszintén a szobákban állandóan sürög-forog a közönség, mi annak a jele, hogy itt igazán jó az étel és ital. Bátran állíthatjuk, hogy a ki valódi, magyaros halászlét akar enni, az el ne mu- laszsza ezt a csárdát meglátogatni; mert a dunai halászok ide mindenkor frissen fogott halat hordanak s halászosan készítik el a csábitó étket a leghíresebb fajtákból. így hát nem csoda, hogy ma is sűrűn látogatják ezt a régi, hires csárdát, melynek a vendéglőse oly kiváló szakférfi, mint Német Nándor. Német Nándor 1856-ban született Budán. Iskoláit elvégezve, hajlamai a mi iparunk terére vonták, pinczérré lett. Ügyességével, szorgalmával csakhamar felküzdötte magát, úgy, hogy a legelőkelőbb vendéglőkben talált alkalmazást. A budai pályaház éttermében, Petá- novits, Süssenbeck s a vidék több előkelő vendéglőjében működött, mig végre 1887- ben önállósította magát. Mindenütt meghódította a közönséget, a miben nagy segítségére volt szeretetreméltó hitvese, Fehér Julia, ki a főzés tudományának egyik legnagyobb mestere. Most a „Budai halász-csárdaLÍ közkedveltsége tanúskodik legjobban az ő hivafott- ságáról, a minek hogy mindenkor méltó és sikert arató teret találjon, iparunk érdekében őszintén kívánjuk. KÜLÖNFÉLÉK. Mai számunkkal az 1900. é\ II. neg-yede lejárván, tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy a mellékelt utalványnyal a Julius—szeptemberi negyedre járó előfizetést mielőbb szíveskedjenek elküldeni azokat, pártolóink, a kik ezzel tartoznak. — A íotlii nagy vendéglő. Fótli gyönyörű szöllőhegyét egy nagy iró, Fág András s a legnagyobb magyar költő, Vö- rösmarthy Mihály emléke szentelt helylyé avatja minden magyar előtt. A gyönyörű fekvésű, magyar községet örömest is keresi föl a fővárosi nép. Most kétszeres örömmel mehet a közönség, mert a gróf Károlyiak remek parkja mellett fekvő vendéglőt Kiss István szépen berendezte s kényelmes, tiszta vendégszobák is állanak a közönség rendelkezésére. Kiss István jó konyhája, tiszta, zamatos italai rég óta jó hírben állanak, igy hát melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. A park és a templom művészi látnivalókkal, a vendéglő pedig minden kényelemmel, árnyas udvarral, fedett tekepályával várja a kirándulókat. Menjünk oda, hol a fóthi dal született. — Fényes esküvő volt e hó 7-én a kerepesi-uti ev. templomban. Bachát Dániel főesperes, a Ferencz József-rend lovagja bájos nagymüveltségü leányát Margitot, vezette oltárhoz Kriskó J.,a Siemens és Halske czég mérnöke. Az egyházi szertartást maga az örömapa végezte. Az ünnepi lakomát Lippert Lajos nagy vendéglős szolgáltatta. Áldás az ifjú pár frigyére. — A legkellemesebb mulatóhely Budán Zimmermann Fülöp előnyösen ismert vendéglője I., Alagut-utcza 1. szám alatt, mindjárt az Alagút mögött, a krisztinavárosi színkör közelében. Itt üde, tiszta levegő áramlik a Dunáról s a hegyekről és árnyas kertben, a hol pompás, tekepálya van, kitűnő ételekkel és italokkal frissítheti föl magát a tikkasztó pesti levegőben elsenyvedt nép. Az uj váltó és igérvényürlapok. A pénzügyminiszter az uj váltó- és igérvény- ürlapok tárgyában a következő hirdetményt teszi közzé: A koronaértékű bélyegzett váltó- és igérvényürlapok forgalomba bocsátása tárgyában múlt évi márczius hó 15-én kelt s a múlt évi Budapesti Közlöny 71. számában közzétett 21.648—899. sz. hirdetmény, továbbá az ország összes törvényhatóságaihoz uj, koronaértékű bélyeges kincstári marhalevél-űrlapok forgalomba hozatal tárgyában intézett, a folyó évi április hó 6-án kelt s a folyó évi Budapesti Közlöny 88. számában közzétett 25,717. szám alatti körrendelet kapcsában ezennel közhírré tétetik, hogy a váltó- és fehér mar- halevélürlapok ezentúl a „kincstári jövedék“ vizjegygy helyett „államkincstár“ vizjegy- gyel látatnak el. — Megszűnnek a nagy trafikok. Augusztus hó 1-től kezdve megszűnnek a nagytrafikok, a melyekből a kistőzsdék eddig czikkeiket beszerezték és azontúl kincstári személyek fogják azokat hivatalosan kiadni.
