Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)

1900-06-05 / 11. szám

4 Vendéglősök Lapja 1900. junius 5. — Halálozás. Mély megilletődéssel jelentjük olvasóinknak Peringer Ferencz fővárosi bizottsági tagnak, volt mészáros- mesternek e hó 21-én bekövetkezett halá­lát. Jeles iparos volt, szaktársainak hűséges kollegája, s meleg érdeklődéssel viseltetett a mészáros-ipar iránt azután is, hogy nyu­galomba vonult, vállalkozása és jóakarata kiterjedt a vendéglőiparra is. Egykor az övé volt a hires, régi „Arany Liba“ is, a hova hajdan Berzsenyi Dániel szokott szállni. Te­metésén nagy és előkelő közönség vett részt. Érdemeit méltatva, szép versezettel búcsúztatta el Vasvári Kovách György, 48-as honvéd. Béke hamira. — A pinczérkar egyik kiváló tagjának Gombár Jánosnak, a komáromi „Otthon“ kávéház főpinczérének a szakkörökben is szépségéről és művelt­ségéről általánosan ismert és tisztelt neje f. évi május 18-án Komáromban jobb létre szenderült. Végső tisztességtételénél buda­pesti jó barátai és ismerősei Foltin Antal szállodás, Kiss Lajos és Strohricjel Adolf által képviseltették magukat, akik a rava­talra igen díszes koszorút helyeztek. Ko­szorút küldtek még Budapestről Foltin Antalné, Takáts Bálintné, STcergula Balázsné, Haffner Sámuelné stb. úrnők. Igen jellemző az ottani ipartársulatra, hogy egy szorgal­mas, törekvő szaktárs mélységes gyászáról nem szerzett tudomást, annál kevésbé ipar­kodott a megboldogult elhantolásánál a férjnek kitörő nagy fájdalmát részvétével enyhíteni, holott köztudomású dolog, hogy az utóbbi időben járványosán föllépő min­den rendű és rangú elkészítő bizottsági ülésekkel kapcsolatos országos hirü eszem- iszomokon következetesen közköltségen szó- zatosan képviselteti magát. — Berger József, a székesfehérvári „Fekete Sas“ szálloda régi portása jobblétre szenderült. Béke poraikra! — Nagy idők tanúja. Veterán, köz- tiszteletben álló szaktársunk hunyt el Szé­kesfehérvárott, König Antal kávés személyé­ben. Mint onnan Írják: Nagy bánat érte a minap Kunig Antal 48-as nemzetőrt. A 83 éves aggastyánnak már csaknem félszázada volt tulajdona a vásártér 3. számú háza, a melyben kis kávémérést tartott. Nagy dolog történt aztán ebben a házban : a mostoha idő vasfoga nagyon megrongálta a földszin­tes házikót úgy, hogy a város hivatalos emberei kimondták, hogy bizony abban egy perczig sem lehet maradni, mert a ház összedőlhet. Az Öreget tehát a lakókkal együtt kiszállásolták a rozoga házból. A ház előtt nagy szélességben még korlátot is vontak, hogy a járókelőket se érhesse veszedelem. Ott kellett hagyni az öregnek a régi, megszokott lakását, a hol az ő ósdi bútoraival, apró szines csataképeivel olyan jól érezte magát. Sokszor eldicsekedett a jó öreg a képekre mutatva: — Ni, ez itt a branyiszkói ütközet, ebben kaptam blezurt a homlokomra. Itt meg a szolnoki csata, itt a lábamba lőttek egy golyót. Amott a vizaknai véres csata, ott a lovak gázoltak rajtam körösztül . . . Mindegyikre tudott valami szép történetet mondani. Szinte ki­tűzésedéit az arcza. mikor a szabadságharcz dicső napjairól beszélt. Az előbbi években nagy negyvennyolczas kortesvezér volt s szivesen hallgatták beszédeit. Úgy látszik, az öreg nagyon is szivére vette, hogy a megszokott otthonából ki kellett költöznie, mert két napra rá uj lakásában hirtelen meghalt. Az orvos konstatálta, hogy sziv- szélhüdés ölte meg. — Szerkesztőnk a megboldogultban régi, igaz barátját gyá­szolja. Legyen áldott emlékezete. Hírek a fürdőkből. Brassó városa a kies Zajron-fürdőt a saját költségén nem akarja fenntartani s igy a fürdőt az idén aligha nyitják meg. Kívánatos, hogy mié?­lőbb akadjon alkalmas vállalkozó, a ki ezt a szép és jó hatású fürdőt mielőbb köz- használatba bocsátja. — Bataton-Almádiban megkezdődtek az építkezések, javítások, parkozások s a nyaralók berendezése seré­nyen folyik. Már sok nyaralót béreltek ki, ami arra mutat, hogy az idei almádi fürdő­szezon élénkebb lesz az eddigieknél. — Fonyódról Írják, hogy a fürdőtelepeken a beállt jó idővel hangyaszorgalommal dol­goznak. Vonatokon, kocsikon szállítják a sok fát és egyéb ültetésre szánt bokro­kat és növényeket, hogy méltó dísszel fo­gadhassák a vendégeket. — A péthi fürdőt május 6-án ünnepélyesen nyitották meg több mint háromszáz vendég jelenlétében. A megnyitási ünnepély a reggeli órákban ért véget. Üzleti hírek. Rosenfeld I. József, az „Otthon“ vendéglőse, megvette Singer Józseftől az Andrássy-uti „Körönd“ kávé­házat s azt díszesen átalakíttatja. — Sala­mon János békéscsabai vasúti vendéglős 32 ezer forintért megvette Nyíregyházán a „Koronát“. Veszprémben a kedvelt „Kiskuti csárdát“ Ifftsits János vette át s pünkösd első napján nyitja meg. Ifftsits igen rokon­szenves alak a veszprémiek előtt. A marhavásár téri vendéglő bér­lete. A marhavásártéri vendéglős az iránt folyamodott a városhoz, hogy a fővárostól bérben bírt marhavásártéri vendéglő szer­ződésileg megállapított bérét, melyet a köz­gyűlés 1900-ik április végéig terjedőleg 5000 forintra szállított le, szerződésének lejár­táig a mérsékelt összegben állapítsa meg. A tanács azt javasolta, hogy a közgyűlés 1901. október végéig engedje meg a bérlet- szállitást. — A legegyszerűbb tej próba. Hogy a tej nincs-e vízzel elegyítve, könnyű megtudnunk. Egy tiszta fényes kötőtűt me­rőlegesen a tejbe dugunk s aztán harán- tosan kivonjuk. Ha a kivont tűn marad tej- csepp, akkor a tej tiszta; ha nem, akkor a tej vizezett. — A mészárosok és hentesek jég- gyára. A Mészárosok és Hentesek Jéggyár Szövetkezetének igazgatósága vasárnap, e hó 20-ára, értekezletre gyűjtötte össze a szövetkezet tagjait. Az értekezletre a tagok rendkívül nagy számmal jelentek meg, sokan családjukkal együtt. Szép asszonyok és leányok sokasága tarkította a barátságos összejövetelt, a minek az volt a czélja, hogy a jéggyár üzemét bemutassa és a részje­gyeket szétoszszák. Az idő is kedvezett s a vidám hangulat, mintha megélénkítette volna a gépek kerekeit. A testvér-ipartes- tületek tagjai meggyőződhettek, hogy a mit a jéggyár igazgatósága a múltban tett s a mit Bittner János vezetése alatt ma tesz, fáradhatlanul, önzetlenül szolgálja a két ipartestület nagy alkotásának ügyét. A résztvevők nagy megelégedéssel szóltak a jéggyárról, a melyet teljes működésben szemlélhettek. A részjegyek kiosztása után többen szólották, összetartásra buzdítva a szövetkezet tagjait. — A jéggyár égjük buzgó igazgatója, a köztiszteletben álló Kossuth István, a kinek nagy érdemei van­nak a jéggyár kifogástalan működése körül, lapunk szerkesztőjét is meghívta a gyár megtekintésére. A gyár nagyszerű berende­zése, óriási és tiszta produkcziója ma párat­lanul áll az országban. Bizony-bizony a vendéglősökre előnyösebb lenne, ha a mé­szárosok- és hentesekkel szövetkeznének a jég előállítására, mert ez a gyár ma is olcsóbb jeget produkál, mint a vendéglősök ipartársulatától tervezett Finály-féle jéggyár. A mészárosok és hentesek jéggyárával való szövetkezést ajánljuk a vendéglősök figyel­mébe. — A kereskedők zárórája. A 1 „Füszerkereskedók Lapja“ Írja: „Többszö­rösen hangoztattuk már szükségét annak, hogy úgy a kereskedők, mint az alkalma­zottak érdeke megkívánja, hogy az egysé­ges záróra törvényileg szabályoztassék. Több alkalommal utaltunk azon következ­ményekre, melyeket a túlfeszített, de mind a mellett haszonnal nem járó munka ered­ményez, és álhatatosan sürgetjük az egész kereskedelem érdekében a zárórának mi­előbbi szabályozását. Jól esik hallanunk azt, hogy kereskedelmi körök is már kezdik be­látni ennek helyességét és kezdenek lépé­seket tenni ennek megvalósítása érdekében, igy a mi derék egyesületünk a Füszerke- reskedők egyesülete is, mint hivatalos ré­szünkben látható, elhatározta, hogy felír e tárgyban a kereskedelmi miniszterhez, mit az „Aradi Kereskedők Köre“ már meg is tett.“ A zárórát, kötelezőleg, esti 8 órára óhajtják a fővárosi kereskedők. A sikert ígérő mozgalom érdekli a vendéglősöket, mert emelni fogja a vendéglők forgalmát. A kereskedők ugyanis a későig tartó mun­kában kimerülve, lemondottak a szórako­zásról, a mivel ezután gyakrabban felüdit- hetik fáradt szellemüket. — Borárak. Jóllehet az utóbbi idő­ben a inűborgyártás és a burbehozatal csökkent, a szüret óta nem emelkedtek a borárak, sőt a borüzlet terén pangás állott be. Az árcsökkenés azonban világszerte tapasztalható. Ennek oka az, hogy Olasz- és Francziaországban igen nagy volt a múlt évi termés. A borárakról a következő átte­kintést nyújthatjuk: Dunán innen az uj bor ára 28—60 kor., Dunántúl 24—70, Tiszán- innen 32—80, Tiszántúl 24—70, Erdélyben 20—70, a homoki borok ára az Alföldön 16—40 korona. Olaszországban legutóbb is kitűnő szüret volt, de miután a hajószálli- tást megdrágították, az olasz borok beözön- lése sem oly arányú. Francziaországbau is bő termés volt, de ott is oly félelmes kon- kurencziát csináltak a spanyol és olasz borok, hogy ezek behozatali vámját emelték. Romániában is 60°/o-kal csökkentek a borárak. — A szőllőmoly irtása a szőllő virágzása előtt. A M. Kir. Állami Ro­vartani Állomás múlt évben végzett kísér­letei szerint a szőllőmoly irtására legsike­resebb eljárás az, hogy a molytól fertőzött szőllőt április 20—30 közt, a metszés, ka­rozás és harmatgyökerek eltávolítása után annyira befedjük, hogy a tőke nyaka, feje és kétévesnél idősebb részei ismét a föld alá kerüljenek, de a csapok egészen sza­badok maradjanak. Futóhomokon a fölhúzott s még nyirkos földet kézzel jól odatapaszt­juk, hogy a szél el ne hordja Ez eljárással a télére lehuzódott moly bentreked a föld alatt és elpusztul; czélszerü azonban a ta­karás előtt (még áprilisban) a kinthagyandó részeken és a karókon a netán ott található néhány bábburkot összenyomni, illetőleg a karókéreg ripacsait letakaritani. Heves vármegye az egri borha- iii isi (ők ellen. Heves vármegye május 14-én tartott közigazgatási bizottsági ülé­sén nagy feltűnést keltett a tiszti főorvos­nak az egri nagymérvű borhamisítókról szóló jelentése. A bizottság mindenekelőtt konsta­tálta, hogy a borhamisítási ügyek Eger város hatóságánál nem kerülnek elég szi­gorú elbánás alá. Ezek után Kovács Kál­mán bizottsági tag, valamint a főispán in­dítványára a bizottság utasította az alis­pánt, hogy haladéktalanul tartson a város­nál beható vizsgálatot arra nézve, hogy miért intézteinek el késedelmesen a borhami­sítási ügyek. Utasítsa a főkapitányt, hogy hasonló ügyeket soron kívül intézzen el s legcsekélyebb mulasztás esetén ellene a fe­gyelmi eljárást elrendelendőnek mondotta ki. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom