Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-09-20 / 18. szám

2 Vendéglősök Lapja 1899. szeptember 20. reiben ez a felfogás szilárdul meg, üdvözül- jük a munkáját végző kongresszust azzal a hő kívánsággal, hogy működése évről-évre sikeresebb legyen ; mert a siker a kölcsönös megértésen, embertársaink meggyőződésének a tiszteletén alapul. Ez vezéreljen, segítsen mindnyájunkat további harczainkban! A vendéglős-ipar terén alig találunk több oly férfiút, mint Glück Frigyes. Komoly munkával, a szakismeret ter­jesztésével s a közművelődés szeretetteljes előmozdításával tűnt föl. A mellett, hogy egy hatalmas üzletet mintaszerűn, a legnagyobb gonddal vezet, szak-könyvet adott ki s a pinczériskola veze­tését a legnagyobb odaadással teljesiti. Agitál, tevékenykedik, sőt áldoz, hogy a vendéglősök szakoktatása megalapittassék. Csak pár napja még, hogy riadó taps jutalmazta azért az áldozatért, a melyet a nagyváradi szakiskolának hozott. Oly férfiú ő, a ki nemcsak szóval lelke­sedik, hanem tettekkel áldozik az eszmék oltárán. És az ő meleg szivének a jósága ki­árad mindenre, a mi nemes és jó. A mily odaadó, kiváló munkása ő ipa­runknak, ép oly igaz vallásosságtól áthatott, hű fia egyházának, az ágostai hitvalllásu evangélikus egyháznak, Legutóbb Domony község egyházába igtatták be őt az ev. egyház felügyelői ál­lásába. Harangzúgás, zeneszó s a hívek öröm­kiáltásai között vonult a községbe Glück Frigyes, a ki ott az Isten színe előtt mon­dotta el programm beszédét, az ő mélyen átérzett fogadalmát. Biztosította az egyház-községet forró szeretetéről, törhetetlen munkásságáról és akaratáról. Czélja, úgymond a községet magyarrá tenni és az egyházi életet fej­leszteni. És, hogy kijelentésének komolyságáról bizonyságot tegyen, mindjárt 1000 frtot adott az egyháznak és 100 frtot az iskola föl­szerelésére. Ilyen a Glück Frigyes minden szépért, jóért tettre kész, magyar és vallásos érzelete­Bizonyára szerető és gondos atyja lesz a vezetésére bízott gyülekezetnek mert híven követi Péter apostol intelmét: „Legeltessétek az Istennek seregét» mely a ti gondviseléstok alatt vagyon, gon­dot viselvén arról nem kényszerítéssel, hanem örömest; nem kívánván éktelenül a nyere­séget, hanem kész indulattal.“ Pét. lev. V. 2. Nemes példája buzdítsa vendéglős­társait. Ihász György. A vendéglősök nagyváradi IV-ik országos kongresszusa. Nagyvárad, aug. 29, A kongresszusra Budapestről és a vi­dékről érkezett tagok és vendégek aug. 28-án érkeztek Nagyváradra, hol ünnepélyesen fo­gadták őket. A pályaházban ifj. Rimler Károly rendőr-főkapitány üdvözölte az érke­zőket, kiket fogatokon vittek szállásaikra. Gundel János, a kongresszus elnöke, Czeglédi Sándor és iStern Herman kísére­tében, aváros diszfogatán hajtatott a városba. Este a „Zöldfa“ szálloda udvari helyi­ségében ismerkedési estély volt, a melyen a következők mondtak felköszöntőket : Czeg­lédi Sándor, Stern Herman, Gundel János, Glück Frigyes, Bokros Károly, Gelléri Mór, dr. Benedek János, dr. Dési Géza, a vendé­geket, Nagyváradot és egymást éltetve. A nagyváradi lapok közlése szerint a kogresszuson a következők vettek részt: Gelléri Mór, kir. tanácsos, az ,,Orsz. Ipar­egyesület“ igazgatója, Gundel János, a végrehajtó bizottság elnöke, Glück Erigyes, Kommer Ferenc, ifj. Kommer Antal, Kriszt Ferenc, Yincze Lajos, Lippert Lajos, Bokros Károly, Svertecky Gáspár, Dr. Solti Ödön, Wirth Ferencz, Gyáky Mihály, Grünwald Mór, az ,,Artézia“ részvénytársaság igazgatója, Paris Vilmos, Poppel Miklós ipartár­sulati titkár, Fischer Miksa kereskedő, Eble La­jos, Salacz Nándor, Kasz el Mihály, Kamarás Mihály, Skoupil József, Pelzmann Ferencz, Simon Imre, Farkas Jenő kávés, Grósz Ödön ügynök, Schartner János, Wilburger Károly, Prindl Nán­dor és neje, Reiner Adolf, a ,,Törley“ czég kép­viselője, Weinberger Mihály, Keépes Nándor, a „Belatini“ Braun A. czég képviselője ; a napi­sajtó képviseletében : Balassa Antal, a ,,Pesti Napló“ és Löw Dezső az ,,Egyetértés“ tudósitója. A szaksajtó részéről: dr. Solti Ödön, F. Kiss Lajos, Barta Béla, a Magyar Vendéglős és Kávés ipar szerkesztői és Halász István ,,A Vendéglős“ segédszerkesztője. Arad: Garnek Gyula, Grüner Gyula, Grün- wald Sándor, Huzó István, ifj. Kebely Ignácz Kmetykó János, Kovács István, Molnár Pál, Nagy Lajos, dr. Szilvássy László, Singer Henrik, Spitzer Mihály, Strifler József. B.-Csaba: Freiberger Márton, Salamon János. Beregszász: Schvarz Jakab. Bátyú : (Beregmegye) Mezei Mór. Csap: Garai Ignácz. Debreczen : dr. Benedek János, Hauer Bertalan, Vetéssy Mihály, Primtzer József, Glück A., Papp László, Kiss Adolf, Weisz Vilmos, Vetéssy Béla, Lókodi Sándor, Kemény János, Márkusz J. Esztergom: Schleifer Lajos, Porgesz Béla. Élesd: Tőzsór József. Kolozsvár: Faragó Ede, neje és leánya, Winkler Jakab, Süllő Gyula és neje, Simon József és neje, Fesl József és neje, Pauszig A. és neje. Komárom: Szarka Jenő, Bubics György. Kassa : Seress Márton, Fritsche Vilmos, Sárosi Árpád. Makó: Sonkovits János. Miskolcz: Weisz Mátyás, ifj. Weisz Mátyás, és Klein Sámuel. N.-Léta : Fülöp József. Székelyhid : Ádám Gusztáv és neje. Szeged: Flór Győző, Hagyháta Sándor, Juranovits Ferencz és neje, Keth Károly, Priváry Pál, Kendvég József. Szombathely: Sauer Sándor, Vinghoffer Sándor, Bors Viktór, Váradi Béla. r Szatmár : Bleyer Zsigmond, ifj. Bley e Pongrácz Zsigmond, Lajos, Schwartz Miksa. Újvidék : Szeifert Antal. Nagyvárad : Czeglédi Sándor, Stern Her­mann, ifj. Rimler Károly, Kriszta Sándor, Hil- linger Miksa, Waldmann Lajos, Rendes Szidor, Szü+s Dezső, Vidosits Gyula, Gottfried József. Pollák Gyula, Karner Gyula, Berger József, Lusztig Pál, Freifeld Mór, Zabolczky Hermann. Silbermann Ignácz, Markovics József, Bayer Frigyes és Aranykövi József. Tehát összesen mintegy 122 névvel szolgálnak a referádák. Ezek közül tudomá- suuk szerint, Budapestről csak 14, vidékről pedig csak 21 volt vendéglős: igy hát 35 vendéglőssel szemben 87 nem képviselte a magyarországi vendéglősök több mint 10,000 főnyi egyetemét, a mi annál is inkább ve­szedelmes preczedens a vendéglösiparra káros határozatok forrása lehet, mert a nem ven­déglősök közül szóvivőö, indítványozók és előadók is voltak a kongresszuson. Ha ez igy járja, ügy ezentúl a [vendéglősök kong­resszusára ne a vendéglősöket, hanem afinán- czokat és az adófelügyelőket hívják össze, így legalább a vendéglősöknek megtakarít­ják a részvételi költségeket. Nyögjék ezt a finánczok, úgyis eleget zaklatnak és bosszan­tanak bennünket. A kongresszust 29-én reggel V28-kor nyitotta meg Gundel János, a végrehajtó­bizottság elnöke. Gundel megnyitó beszéde. Mélyen tisztelt Kongresszus ! A vendéglős ipar természetes fejlődését ma már megakadályozni nem, csak hátráltatni lehet. Magával hozza az iparág kényszerű fejlődését a a mai előretörő világrend! Hatalmasan elősegi i a csodás közlekedés, melynek segítségével egyik világrészből a másikra járnak-kelnek az emberek. A magyar vendéglős-ipar is a jelenkor ro­hamos haladásának hatása alatt fejlődött régi el­maradottságából, úgyszólván hirtelen odáig, hogy a művelt államok hasonló iparával szemben az összehasonlitást bátran kiállja, Nem is annyira iparunk elmaradottsága miatt gyülekezünk mi most már ily gyakran rend­szeres tanácskozásra, hanem gyülekezünk inkább azért, hogy megkeressük a módokat szeretett iparunk tökéletesítésére. Azért gyülekezünk, hogy a kormány és a többi hatóságok által reánk rótt elviselhetlen köz­terhek könnyítését kieszközölhessük, hogy a mi iparunk rovására menő visszaéléseket megakadá­lyozhassuk, hogy a vendéglős ipar fejlődéséhez megkivántató törvényes biztosítékokat elnyerhessük. A mai kongresszus czélja tehát, boldogulá­sunkhoz vezető segítő módokról és eszközökről gondoskodni, ehhez képest: Alkossuk meg az országos szövet­séget ! Terjesszük a szakoktatást! Pártoljuk az országos nyugdijegye- sületet ! A megnyitó beszéd után megválasztot­ták a kongresszus tisztikarát a következő­képpen : Elnök : Gundel János. Társelnökök : Czeglédi Sándor (Nagyvárad), Glück Frigyes (Budapest), Nagy Lajos (Arad), Juranovits

Next

/
Oldalképek
Tartalom