Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-09-20 / 18. szám
1899. szeptember 20. Vendéglősök Lapja. 3 Ferencz (Szeged). Jegyzők: Poppel Miklós (Budapest), dr Szilvássy László (Arad), dr. Benedek János (Debreczen), Sárossy Árpád (Kassa). A választás után Gelléri Mór emelkedett szólásra. Gelléri beszédébőlMéltóztassanak megengedni, hogy ezen a helyen reflektálhassak egy tegnap fölvetett kérdésre. (Halljuk! Halljuk!) A vendéglős-ipar sehol sincs képesítéshez kötve, maga az ipartörvény csak azokat az iparokat köti képesítéshez, a melyek kézmfíszerüleg űzetnek és csak hosszabb gyakorlat után sajátíthatók el. Az ipartörvény világosan kimondja, hogy a vendégló's-ipar engedélyhez van kötve ; első' helyen is sorolja fel ezt az ipart az engedélyhez kötött iparok között és kötelességévé teszi a törvényhatóságoknak, hogy szabályrendeletben állapítsák meg azokat a feltételeket, melyek mellett a személyes megbizhátóság alapján az engedélyt kiadni lehet és miután a következő szakaszban a hatósági ellenőrzés egyenesen ki van kötve, én azt hiszem, a legokosabb volna, ha az összes törvény- hatóságok szabályrendeleteikbe feltételül kötnék ki, hogy ezentúl iparigazolványt erre az iparra csak az kaphat, a ki ezt az ipart tanulta es ezt be is tudja igazolni. (Általános helyeslés és éljenzés.) Ehhez nem kell törvény-módosítás és én azt óhajtanám, hogy bárcsak minden iparágnál a becsületes képesítés kérdését ilyen könnyen meg lehetne oldani. Még egyszer ajánlom indítványomat elfogadásra és szíves figyelmekbe. (Éljenzés.) Legvégül méltóztassanak megengedni, hogy a magyar iparról szólhassak. Az egész országban mozgalom indult meg, mely lüktető' erővel tör előre és ez a maggar ipar pártolásának ügye. E kongresszuson a legnagyobb fogyasztók* vannak jelen. Arra vannak Önök hivatva, hogy a magyar ipart lelkesen istápolják. Fz a kérés jogosult és méltányos: mint igen jelentékeny fogyasztók, járjanak elől j$ példával a hazai ipar pártolásában és akkor iparunk, a mely a fejlődés helyes utján van, még nagyobb mérvű felvirágzásnak fog ndulni. Ezután ismét Guedel János szólalt fel és azon meggyőződését fejezte ki, hogy a kongresszus tagjai bizonyára örömmel hallották Gelléri Mór szavait, mert mint az Országos Iparegyesület igazgatójától, a legilletékesebb helyről jöttek azok. A végrehajtóbizottság működéséről szóló referáda után Glück Frigyes a pinezér- jskolákról tett előterjesztést. Glück előterjesztéséből. Az 1898. év május havábanDebreczen- ben megtartott orsz. vendéglős-kongresszuson a következő határozat hozatott : „Az orsz. vendéglős-kongresszus a szakirányú iparoktatás országos fejlesztése és megteremtése czéljából megbízza a végrehajtó-bizottságot. hogy úgy a közoktatásügyi, valamint a kereskedelemügyi minisztériumokhoz feliratot intézzen, kérve a vendégiős-ta- nonezok szigorú nyilvántartását, szakirányú iskolák felállítását s a budapesti szakirányú iskola vezetőségének szakirányú megbizását. A tett munkálatokról a jövő kongresszuson jelentés tétessék/' Van szerencsém a végrehajtó-bizottság nevében jelenteni, hogy a megbízatás szerint mindkét minisztériumhoz a kérvények előzetes bizottsági ülésen való tárgyalás után küldöttségileg -be lettek nyújtva. Többszöri sürgetésünk után 1898. ju- liüs 26-án a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrtól 35.040. sz. a. kaptunk értesítést. A kereskedelmi miniszter ur ő nagyméltóságától eddig választ nem kaptunk. A Magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratában a többi közt ezt mondja : Ami a kongresszusnak azon kérését illeti, hogy oly községekben, a hol 30 pinezér- tanoncz van, a budapesti pinezér szakirányú tanoncziskola mintájára rendeletileg kötelez- tessenek az iskolafentartók hason szakirányú tanoncziskola szervezésre, sajnálatomra nem intézkedhetem kötelező rendelettel, miután az 1884. évi XVII. t.-czikk 80. §-a világosan megszabja, hogy tanoncziskola fölállítására, s ennek folyományaként szakirányú iskola szervezésére a községek csak azon esetben kötelezhetők, ha a tanonezok száma 50-re emelkedik. Minthogy azonban részemről is kiváló súlyt helyezek arra, hogy a pinezértanonezok elméleti kiképzése szakirányban történjék, s minthogy a serdülő ifjúság nevelésével és képzésésével jelentékeny lendületet nyerhet társadalmunk egyik fontos tényezője, a vendéglős osztály : kiváló »örömömre fog szolgálni, ha egyrészről a végrehajtó bizottság, másrészről egyes vidéki jelentős városokban áldozatkész és ügybuzgó szállodások és vendéglősök a budapesti szál- lodás-ipartársulat áldozatkészségén felbuzdulva, hasonló módon igyekezni fognak önálló szakirányú tanoncziskolákat szervezni ; a mely törekvésüket készséggel támogatni fogom, s a szükséges teendők és utasítások magadására Mártonffy Márton orsz. iparoktatási főigazgatót egyidejűleg felhívom. Végül értesítem Tekintetességedet, hogy azon esetben, ha a vidéken a szakirányú tanoncz- iskolák szervezete tényleg folyamatba lép, készséggel nyújtok a budapesti szakirányú tanoncziskola felügyelő-bizottságának módot arra, hogy eddig szerzett tapasztalatait a vidéki iskolák szervezésében Haszonnal értékesíthesse. Budapest, 1899. julius hó 26-án. A miniszter helyett: Gömori Oszkár, miniszteri tanácsos.“ Mélyen tisztelt Kongresszus ! A vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur ezen értesítése egészen megfelel az ő magas szár- nyalásu gondolkozásának, kiváltképen az ő Nagyméltósága azon intézkedése, hogy szakirányú iparoktatásunk országos fejlesztése élére oly férfiút állított, mint Mártonffy Márton kir. tanácsos. . Mélyen tisztelt Kongresszus ! Ezen bejelentés után Önöktől függ és az Önök kezébe van letéve iparunknak szakirányú iparoktatás utján való országos fejlesztése és megteremtése. Most érkezett el azon idő, mely nem kevéssé nehéz munkát ró hazánk minden egyes fiára. Itt az idő, most vagy soha, hol a nemzet minden egyes tagjától szigorúan megköveteli a haza, hogy minden lépése legyen meggondolt, minden tette legyen nemes és üdvös a haza fejlődése és fellendülése czéljából. A kormány feladata pedig legyen, hogy minden hivatásnak, minden tisztességes és igyekvő munkának érvén)e- siilést szerezzen. Mélyen tisztelt Kongresszus ! Mi magyar vendéglősök kell hogy kivegyük részüket a munkából. 'Tartsuk hazafias kötelességünknek, hogy első sorban magyarok legyünk és hogy ne maradjunk vissza. Tanuljunk értelinességet és értsük meg egymást. Fejlesszük értelmesen és czéltu- dattal iparunkat, tanuljuk meg szeretni és tisztelni foglalkozásunkat, azon foglalkozást, mely nekünk kenyeret nyújt és hogy ezt lehessük, állapítsuk meg e mai napon e történetileg híres városban az országos szakirányú iparoktatási vendéglős-iskolákat. — Mondja ki határozatilag a mélyen tisztelt Kongresszus : 1. Hogy Ő Nagyméltóságát, Dr. Wlassics Gyula közoktatási miniszter urat szívből és hálásan üdvözli, s ennek sür- gönyileg ad kifejezést. 1. Az országos vendéglős IV-ik kongresszus végrehajtó bizottsága feljogosít- tátik, az országos szakirányú iparoktatást szervezni. 3. Mondja ki a kongresszus, hogy a budapesti szakirányú tanoncziskola felügyelő-bizottsága akongresszusi végrehajtóbizottság által kibővitve képezzen egy állandó országos szakirányú tanonczis- kolai albizottságot félévi jelentéstétel kötelezettségével. 4. Biza-sék meg ezen albizottság egyelőre Pozsony, Debreczen, Kassa, Nagyvárad, Szeged, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Fehérvár és Szombathely (Itt már van. Szerk.) városokban tanonczisko- láknak létesítését sürgetni és minden erélylyel végrehajtani. 5. Bizassék meg az albizottság, hogy a lefolyt kongresszusról a közoktatásügyi miniszternek jelentést tegyen és támogatását kérje. 6. Mondja ki a kongresszus, hogy ezen határozatokról a jövő kongresz- szuson a végrehajtó-bizottság tegyen jelentést. Glück Frigyes beszédét befejezvén, kijelenti, hogy ezennel egy Nagvaradon felállítandó szakiskola czéljaira 1000 koronát ajánl fel. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) A kongresszus előadója javaslatát egyhangúan tudomásul veszi. 15 pereznyi szünet után következett Bnkros Károlynak, az „Országos Vendéglős-Szövetség“ szervezése tárgyában tett előadása : Bokros előadásából. A limit év május havában Debreczenben tartott harmadik országos magyar vendéglős- kongresszus határozatilag kimondotta, hogy a kongresszuson képviselt s a még létező ipartársulatok bevonásával-az „Országos Magyar Vendéglős- Szövetséget1, életbe lépteti stb. Restellem megvallani, a sok határozatnak egyetlen egy pontja sem nyert elintézést ! Miért ? Azon egyszerű oknál fogva, mert mi csak itt tudunk ügyeink tárgyalásánál lángolni, innen kimen ve, a lelkesedés helyét elfoglalja az óriási közönyösség. Midőn a debreczeui kongresszus alkalmából első ízben vállaltam magamra a szövetségi ügy előadói tisztét, ezt azon tudatban tettem, mertélénken éreztem a vendéglős-ipar érdekében kifejtendő egy-égés munkálkodásnak és jogvédelemnek hiányát. Ha Önök meggondolják, hogy minő terebélyes hars lehetne ma már országos szövetsé- günk, ha annak létesitésélen 1894-ien, tehát 14 évvel ezelőtt, Magyarország vendéglősei nemcsak elvi hozzájárulással, hanem gyakorlati támogatással is segítették volna Stadler Károly akkori e'öadöt, lehetetlen, hogy el ne tudnák képzelni, ki ne tudják számítani, meg ne tudják becsülni ama rendkívüli előnyöket, melyeket a szövetség ezen idő alatt iparunknak hajthatott volna, ;— s j ne tudnák felfogni, hogy hány panasz nem hal- I látszott volna el vendéglőseink ajkairól, kik nem-
