Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-04-20 / 8. szám
4 Vendéglősök Lapja. 1899. április 20. több mind bizonyos, hogy a létesitendő ipartársulatba mindenféle iparos, de vendéglős nem fog belépni. így alázzák a korcsmárosokat és kávé sokat Soltiék ! Esztergom, április 16. Poóa Szauer Sándor könyve. A napokban jelent meg Szombathelyen Szele és Breitfeld kiadásában az Étlap és ital isme.‘‘ Nem kivánok bővebben evvel a könyvel foglalkozni, mert e lapok olvasóinak egy Ízben már volt alkalmuk, egy kis részt a könyvből, kivonatosan élvezni. Szauer könyve egy igazi hiányt fog pótolni, mert e könyv nem csak egyes kartársoknak ajánlható tanulmányozásra, hanem a szakiskoláknak múlhatatlan szükségük van rá, mert a könyv kimeritó', és mindent ösz- szefoglaló tartalmánál fogva, egy valóságos tankönyv. Nem mulasztom el egyúttal Glück Frigyes urnák különös figyelmébe ajánlani ezt a könyvet. Glück ur évek ófa buzgolkodik a fővárosi szakiskola körül, s ha nem tévedek, valamikor egy dijat is tüzöt ki egy ilyen könyv megírására; olvassa Glück ur figyelemmel ezt a könyvet, s megvagyok győződve a szerző, elismerését megnyeri. Ha van a fővárosban, a szakiskola bizottság által kezelt dij, úgy azt az összeget bátran oda lehet ajánlani Szauernek, hadd lelje a szerző' fáradságának méltó gyümölcsét, s szolgáljon az egyúttal neki buzdítással. A könyv magában véve igen ügyesen van össze állítva. Az első fejezetben foglalkozik a leltár tisztogatással s igaza van mikor szt mondja „legyen az vendéglő vagy magánház, ennek tündökölni kell.“ Azután a leltár három részre felosztja s p. üveg, porczellán edények és ezüst evő eszközökre. Minden egyessel külön foglalkozik, hogy hogyan kell tisztán tartani, s mivel kell tisztogatni, hogy az anyag meg ne sérüljön vagy épen kopjon. Minden apróságra kiterjedt a szerzó'nek a figyelem0. Tartalmaz továbbá a könyv többféle elnevezést, magyar, franczia és német nyelven, s mindenki tanulhat belőle, hogyan kell egyes ételt helyesen Írni. Tovább benntfoglaltatik a borisme. Minden vendéglőnek tanulságos ez; továbbá az egyszerű könyvítel üzleti könyveze- tésre, folyamodványok ipar engedély elnyerésért .stb. függe'éknek közöl a szerző „saját gyűjteményéből1 ‘ nagyobb társas ebédekről menü kártyákat. A könyv oly hasznos, hogy azt megvenni eine mulassza senki. A könyv ára 2 frt és kapható Szombathelyen, Seiler Henrik utóda könyv- kereskedőnél. Poós Gyula. Egy kiváló bortelmelö pinezészete a főváros szomszédságában. Minduntalan hangzik a panasz, hogy ma már jó bort nem lehet kapni, csak elvétve, mert hát nem terem Magyarországon s a mi kevés terem, az pedig méregdrága, s ezért azután kénytelenek a vendéglősök Olaszországból, meg Dalmácziából hozatni a szükséges bort. Üres kifogások az ilyen szélnek eresztett beszédek. Van bizony hála Istennek még mindig jó magyar bor, s mindig is több és több lesz, mert a fáradhatlan gazdák újabb és újabb területeket vesznek művelés alá, s ültetik évről-évre fokozatosan a bor- és csemege szőllöket. Ezen alkalommal egy kiváló bortelmelö pinczészetéről fogunk t. olvasóinknak referálni, melyet a napokban volt szerencséi szerkesztőségünknek szemlélhetni. Tragor Ernő ur, váczi előkelő polgár szives volt meghívni lapunk szerkesztőségét Vácz-Csöröghegyi nagyszabású szöllősaete és pinezészetének megtekintésére. Ihász György szerkesztőnk, Muhr György munkatársunk, fővárosi nagyvendéglős társasásában a szives meghívásnak eleget teendő, a napokban kirándultak Tragor ur szőlöszetének ésborpinezéinek megtekintéséreKedves fogadtatásban részesültek a szives házigazda és nagyrabecsült családja részéről, s a kellemes szórakozás mellett még hasznos tapasztalokat szereztek maguk" nak a hazai ujabbkori, szőlőgazdálkodás okszerű és czélszerü üzeméről. A 120 hold beültetett területen mindenütt a példás és szakszerű kezelés látszik munkáskezek fáradnak minden ponton, löt a tulajdonos urnák is kijut a maga része a dologból, idejének nagyrészét itt tölti el kedvencz szőlőjével foglalkozva. Mégis látszik rajta az Isten áldása, mert elég sokat beszél az a hatalmas hordó-sor, mely óriási pinezéjében szép rendben húzódik meg az elnyúlt ászkokon, telve a legjobb saját termésű borokkal melyekből egy nagy vendéglős is nagyobb megrendelést tett fővárosi pinezéje részére. Vendégeivel végig kóstoltatva a hegy levét bemutatta a ojtás rendszerét, egyúttal minden a modern szőlőszet keretébe tartozó eszközök és munkálatokról kimeritő és szakszerű előadást tartott. A kellemesen és élvezettel eltöltött napot kedélyes vacsora zárta be, a szeretetreméltó úri család üdítő társaságában. Ezúttal is a szívélyes vendéglátásért fogadja hálánkat a kedves család lapunk szerkesztősége részéről. A kiváló szőlőszet kitűnő borait mele- legen ajánljuk minden szaktársunknak figyelmébe, s keressék fel a Tragor ur pinezésze- tét s hiszük, hogy megrendelés nélkül egyikőjük sem fog Váczról visszaérkezni. „Olvasd“ — Czifrahistoria. — A S egeden megjelenő „Újkor“ czimű zuglapocska 1899 április 15-iki számának 8-ik oldalán a fenti czimmel czikket közölt lapunk ellen. A czikk modorával az esküá- szék fog annak idején foglalkozni. Magunk és olvasóink iránti kötelességünk azonban, hogy a nyilvánosság kizárásával megjelenő lapocska czikkének egyetlen ténybeli hazugságával foglalkozzunk. A lapocska igy ir: „Emlékezik tin a t. olvasó, hogy a „V L“ ügynöki lapban Yégh Miklós Jean étterem föpinezére Budapest, aláírással Hegyháti Sándor ügybuzgó szaktársunk s az 0. P. E. vezértitkára a legotrom- báb módon lett megtámadva és sértve. Két munkatársunk, Tardy Gáborés Blassuthy István felkeresték Yégh Miklóst, a ki előttük az ö neve aláírásával megjelent durva közleményre nézve a következő kijelentést tette, felhatalmazva őket egyszersmind ezen szavainak a nyilvánosságra hozatalával. — „jE'n — mondd Yégh Miklós — tisztelem és becsülöm Hegyhát^ Sándor barátomat és nagyon saj. nálom, hogy őt nevezett lap, egy az én nevem aláírásával ellátott közvéleményben sértette és támadta meg. Higyjék el Uraim, hogy nekem ezen czikk vagy közlemény megjelenéséről még csak halvány sejtelmem sem volt, nem, hogy ezt én írtam■ volnau. íme az „Újkor“ igazmondása : Tardy és Blassuthy urak engem a Jahn-féle vendéglőben tény- leg felkerestek nyilatkozatot követeltek és mert fenyegetőztek, hát én szóbelileg nyilatkoztam is. Nyilatkozatom egy szóból állott, ebből: „MenjeneK!“ Előttünk, Végh Miklós s. k. mint tanuk előtt: Zaráníly A. Gáspár s. k. oki. főlevéltáraok. Ihász György, szerkesztő. A ki érdeklődik a dolog iránt, annak szives készséggel megmutatjuk Yégh Mik'ós ur mindkét czikkének eredeti aláírását. Üdv az Olvasónak! Ihász György szerkesztő. k pinezérek és pinczér-helyszerzö közötti viszony. A pinezéreknek Magyarországon, de kü - földön is, a legtöbb és legnagyobb része szegény és helynélkülí, akik téli időben az ügynöki jól befütött irodákba eljárnak állást keresni, mig helyet nem kapnak. Sokan, ha helyet nem kapnnk, tovább várnak, ha nincs pénzük, szólnak ismét az ügynöknek adjon pénzt, hogy ne éhezzenek; s ha nincs éjjeli szálásuk, szólnak ismét az ügynöknek. — mert az jó ember, — az szerez szállást éjjelre, vagy neki is van egy szobája a pinezérek részére berendezve. Ha pedig a pin- ezér véletlenül állást kap, kell az ügynöknek 1-ször: arról gondoskodni, hogy úti költsége legyen, 2-szor: hogy a mosóné ki legyen fizetve, mivel tiszta ing nélkül pinezér nem képzelhető, hogy szolgáljon. Ha a pínezér megbetegszik, az ügynöknek kell róla gondoskodnia, orvos, kórház, stb. segélyben
